Gyorskérdés
SZÁMVITEL - Számvitel, könyvelés, könyvvizsgálat

Önkormányzati üzletrész- jegyzett tőke emelés

Címkék: apport, nem pénzbeli hozzájárulás, jegyzett tőke

A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként!

Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet.

abelne 2014-03-11 10:33:01

Az alábbi bírósági végzéshez kapcsolódóan kérem állásfoglalásukat:
Tényállás:a felperes kft-t 1997. április 1-jén 14 önkormányzat alapította azzal a céllal, hogy az önkormányzatok tulajdonában álló vízi közműveket üzemeltesse. A felperes kft.-t alapító önkormányzatok a 2003. április 14. napján hozott taggyűlési határozattal a felperesi kft jegyzett tőkéjének emelése során- nem pénzbeni hozzájárulásként ( apportként )- a felperes társaság tulajdonába adták, a felperes kft. társasági szerződése módosításra került, a szerződésmódosítás folytán a cégnyilvántartási adatokban a változás 2003. július 4.-én bejegyezték. A 2003 április 14.-én kelt apport lista 8. oldalán „ XY város szennyvíztelep út” , valamint „ XY város Szennyvíztelep kezelőépület” szerepel, az apportlistán a felperes kft. ügyvezetője akként nyilatkozott, hogy a nem pénzbeni hozzájárulásokat a tagok a felperes kft. tulajdonába adták.
XY város önkormányzata 2012 december 31. napjával felmondta az üzemeltetési szerződést és más üzemeltetővel szerződött. Ennek során XY alperes önkormányzat bejelentette, hogy a ... helyrajzi számú ingatlanon álló kezelőépületre- a hozzá tartozó úttal- igényt tart, állítása szerint az épület a tulajdonát képezi, így kérte annak birtokba adását.
Felek ekkor fordultak a bírósághoz.
A felperes a keresetében annak megállapítását kérte , hogy a XY város …. hrsz-i számú ingatlan tulajdoni részilletőségét megszerezte a jogelődök hatósági határozaton alapuló eredeti jogszerzése, majd apportálás jogcímen. Kérte tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba bejegyzését, illetőleg a perindítás tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzését.
A felperes kft. keresetében arra hivatkozott, hogy apportálás folytán a kereseti kérelmében megjelölt ingatlan tulajdoni részilletőségét megszerezte. A felperes által csatolt tulajdoni lap adatai szerint a alperes önkormányzat tulajdonjoga nyert bejegyzést.
Az ingatlan -nyilvántartásról szóló 1997 évi CXLI. törvény 2§(3) bekezdése szerint ingatlannal kapcsolatos bírósági eljárásokban az ingatlan- nyilvántartási tulajdoni lapon átvezetett adatokat, valamint az ingatlan- nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni.
A Ptk.97.§ (2) bekezdése szerint az épület önálló apportálásának tehát az a feltétele, hogy a felépítményre a földrészlettől függetlenül a tulajdonjog bejegyezhető legyen, a felperes által hivatkozott apportálási jogügyletre nem volt alkalmazható, a Ptk.113 §-a szerint az épület tulajdonjogát csak a föld tulajdonával együtt lehetett volna átruházni.
Ezzel cseng egybe az apportáláskor hatályos , a gazdasági társaságokról szóló- azóta már hatályon kívül helyezett- 1997. évi CXLIV törvény 124.§ (3) bekezdése is, ugyanis apport tárgya csak önállóan forgalomképes, az az épület esetén az ingatlan-nyilvántartásba önálló ingatlanként bejegyzett épület lehet. Mivel az apportálási jogügylet a fenti jogszabályi rendelkezésnek nem felel meg, a felperes tulajdoni igényt a alperessel szemben ezen jogcímen nem támaszthat. Ugyanezen indok alapján az apportlistán szereplő út- amely önállóan, ingatlannyilvántartási bejegyzés nélkül szintén nem forgalomképes- sem képezheti önállóan apport tárgyát.
A fentiekben ismertetett bírósági ítéletet a felperes kft. nyilvántartásaiban át kell vezetni.
Kérdések:
Társasági szerződést kell módosítani és az alperes üzletrészét a vitatott apport értékkel csökkenteni kell , így az üzletrésze csökken, és a társaság jegyzett tőkéje is csökken?
A társaság eredmény tartalék terhére több esetben emelte a jegyzett tőkét az önkormányzati üzletrészek %-os arányában. Ebben az esetben ha csökken az alperes önkormányzat üzletrész aránya ezt a többi tulajdonos javára – mivel többi tulajdonos tulajdon aránya nőt- társasági szerződés módosítás kapcsán növelni kell?
Az építményekre az apportálás után értékcsökkenés került elszámolásra , hogyan kell helyesbíteni.
Kötelezhető-e az alperes hogy az apport értéket pénzben megváltsa meg , hisz nem forgalomképes ingatlant apportált , az ingatlan -nyilvántartásba nem került bejegyzésre, és amit most visszakövetelt
Az ítéletet csak a társasági szerződés módosításának bejegyzése után lehet-e könyvelni ? Az itélt 2013 december 4.-én kerül kihirdetésre, a társasági szerződés módosítása még nem történt meg.
Köszönöm segítségüket .
2014. 03.11.

^{Témanyitó hozzászólás}

dr. Szabó Tibor Önadózó szakértő 2014-03-11 19:41:10

Egyfelől van a Gt.
14. § (1) Ha a tag (részvényes) a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulását az ott meghatározott időpontig nem szolgáltatja, a gazdasági társaság ügyvezetése harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a tagsági jogviszony megszűnését eredményezi.
(2) A harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén a tagsági jogviszony a határidő lejártát követő napon megszűnik. Erről a gazdasági társaság ügyvezetése a tagot (részvényest) írásban köteles értesíteni.
(3) Az a tag (részvényes), akinek tagsági jogviszonya a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel szűnt meg, a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása miatt a gazdasági társaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik.
118. § (1) A társaság tagjai kötelesek a pénzbeli hozzájárulást befizetni és a nem pénzbeli hozzájárulást rendelkezésre bocsátani. A társasági tagok nem mentesíthetők a befizetés alól, és a társasággal szemben beszámításnak sincs helye.
(2) A társaság fennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást - a tőkeleszállítás esetét kivéve - a társaságtól nem követelheti vissza.
-----
Ez alapján a tag a pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására köteles. Ennek megtörténtéről nyilatkoztak is - de a bíróság ítélet fényében ez nem teljesült. A Gt. előbbi rendelkezéseiből véleményem szerint az következik, hogy a tagnak szolgáltatnia kell az apport ellenértékét - ha az apportot magát nem tudja tulajdonba adni. Tehát a bírósági ítélet nem érinti azt a tagi kötelezettséget, hogy a jegyzett tőke felemelését teljesítenie kell. Ettől taggyűlési határozattal, társasági szerződés módosítással - az ezekbe foglalt jegyzett tőke leszállítással - mentesíthető - ha az ehhez szükséges szavazattöbbség megvan. A jegyzett tőke nem tartalmazhat fiktiív elemet - márpedig ezt a Cégbíróság bejegyezte, előtte pedig az ügyvezető is úgy nyilatkozott. A bírósági ítélet alapján - amennyiben az jogerős - ellentétes taggyűlési döntés hiányában az ügyvezetésnek jogi kötelezettsége van a Gt. 14.§a szerint eljárni. A felhívás arra vonatkozhat, hogy a tag az apportra vonatkozó tulajdonjog bejegyzésének akadályát hárítsa el - pl. ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas okiratba foglalják az apport tárgyát, tulajdoni hányadokkal meghatározva. Ez csak egy lehetséges jogi vélemény - amely ellen lehet érvelni. Az azonban biztos, hogy a jegyzett tőke így nem maradhat - és a törvényes állapot helyreállítása minden tag - különösen pedig az apportot szolgáltató tag, valamint az ügyvezetés jogi kötelezettsége. Az ítélet nem jelenti azt a pernyertes tag részére, hogy nem adom az ingatlan apportot - viszontlátásra.

^{Szakértői hozzászólás}

Összesen: 1 db hozzászólás

Vissza az előző oldalra