Gyorskérdés
SZÁMVITEL - Számvitel, könyvelés, könyvvizsgálat

Tartós bérlet elszámolás

A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként!

Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet.

szedmer 2023-02-01 09:38:11

Tisztelt Önadózó!

Az alábbi tartós bérlet futamidő végi/vége előtti elszámolásban kérem szíves tájékoztatásukat.
Munkánk során eddig kétféle elszámolással találkoztunk (és olyan eset is volt, hogy egyáltalán semmiféle elszámolás nem történt, de gondolom azért, mert erre a szerződés külön nem tért ki), ezt szeretném az alábbiakban részletezni.

Mindkét esetben a bérleti szerződésben olyan kitétel van, hogy a szerződés megszűnésekor (lejárat, vagy futamidő vége előtti felmondás) a felek elszámolnak egymással a szerződésben szereplő maradványérték és az eladott eszköz eladási árának különbségével (bérbeadó értékesítette az eszközt egy 3. független félnek és ennek ellenértékével elszámol a korábbi bérbeadóval).

Eleve már nekem az furcsa, hogy a bérbe adott eszközön (ami végig a bérbeadó könyveiben volt kimutatva), a bérbeadónak történő visszaadást követően, a bérbeadó által történő értékesítés során keletkező haszon miért nem bérbeadónál csapódik le, mi köze annak a bérbevevőhöz, de ez a felvetés mellékes a téma szempontjából.

Tekintettel arra, hogy az elmúlt évben elszabadultak az árak, ezen elszámolások kapcsán több milliós nagyságrendű különbözetek keletkeztek. Elszámolási megoldások;

1.
Bérbeadó csoportos módosító számlát (ÁFA-s) állított ki a korábban kiszámlázott bérleti díjakra időrendben visszafelé, amíg az elszámolás összegét el nem érte. Az összeg nagyságára tekintettel visszament 2,5 évre úgy, hogy az adott havi bérleti díjakat lenullázta 2,5 éven keresztül, ezzel azt érve el, hogy 2021-ben és 2020-ban erre az eszközre egyáltalán nincs bérleti díj, 2019-ben pedig csak az első fél évre.
Amennyiben ez a gyakorlat helyes lenne, úgy – egy könyvvizsgálóval egyeztetve – az is felmerült, hogy 2019-re, 2020-ra és 2021-re TAO önellenőrzést kell beadni, illetve a „hiba” nagyságának mértékétől függően, 2022-ben 3 oszlopos mérleget kell készíteni.
Ezt a gyakorlatot nem tartom helyénvalónak, tekintettel arra, hogy így lesznek olyan évek, amelyben egyáltalán nem kerül elszámolásra bérleti díj, ami ugye nem igaz, mert a szerződés szerint minden hónapra bérlő bérleti díj fizetésre kötelezett. A szerződés lezárás 2022-ben történt, tehát az elszámolás is, amely véleményem szerint nem kellene, hogy a korábbi éveket befolyásolja.

2.
Bérbeadó az eszköz visszaadását követően a különbözetről egy számvitel bizonylatot (NEM ÁFA-s) állított ki kártérítés jogcímmel, melynek dátumai az elszámolás dátumához kapcsolódtak, tehát nem módosítottak visszamenőlegesen semmit.
Ez a megközelítés már közelebb áll az általam jónak gondolthoz, itt egyedül a kártérítés jogcím az, amit megkérdőjelezek, mert nem gondolom azt, hogy ebben az esetben káresemény történt volna, ez csupán egy előre tudott elszámolás rendezése.

Kérem szíves segítségüket abban, hogy a fentiekben bemutatott esetben Önök szerint mi lenne számvitelileg és ÁFA-ügyileg (bizonylatolás) a helyes gyakorlat.

Úgy gondolom, hogy az esetnek csak egy jó megoldása lehet, amit valamennyi bérbeadó cégnek egységesen kellene alkalmaznia, ebből következően az egyik megoldás minden bizonnyal rossz, de lehetséges, hogy mindkettő..

Válaszukat előre is köszönöm!

^{Témanyitó hozzászólás}

Pap Attila Önadózó szakértő 2023-02-02 05:35:45

Megértését kérem, de túlságosan nem bonyolódnék bele a távítéletbe, a szerződés részleteit nem ismerem. Az viszont ennyi infóból is kiderül, hogy az 1.pontban leírtak nem lehetnek szabályosak, bármilyen csavaros eszű ügyvéd is találta ki a bérleti szerződést. Továbbá a 2.pontban említett "kártérítés" is mellébeszélés, annak se látom a jogszabályi alapját. Szóval a helyes számviteli, adójogi elszámolást a szerződés szószerinti ismeretében lehetne meghatározni, sőt szélsőséges esetben még az is előállhat, hogy a szerződést kell módosítani, mivel az jogszabályt sért.
papattila

^{Szakértői hozzászólás}

Összesen: 1 db hozzászólás

Vissza az előző oldalra