A pénzforgalmi áfa elszámolásról

ÁFA 2013-01-03

Nyomtatás

Forrás: Önadózó | Szerző: dr. Kovács-Kozma Zsuzsanna

Címkék: tételes áfa elszámolás, tételes áfa bevallás, pénzforgalmi elszámolás

A törvény a számla tartalmi követelményei között 2013. január 1-jétől előírja, hogy a számlában fel kell tüntetni azt a tényt, hogy annak kibocsátója pénzforgalmi elszámolást választott. Abban azonban nem érdemes gondolkodnia az adózóknak, hogy választják a pénzforgalmi elszámolást, majd egyes számlákra „elfelejtik” feltüntetni a pénzforgalmi elszámolás alkalmazásának tényét.

A pénzforgalmi áfa elszámolás lényege, hogy az ezt választó adóalanyok az általuk belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítésük, szolgáltatásnyújtásuk után – kivéve a zárt végű lízingügyletet, az adómentes közösségi termékértékesítést, valamint azon termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat, amelyekre az adóalany az Áfa törvény második részében meghatározott más különös rendelkezéseket alkalmazza (különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet végzők különös adózása, különbözeti adózásos ügyletek) – az általuk fizetendő adót, az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítják meg [196/B. § (2) bekezdés a) pont].

Ugyanakkor a termék beszerzéséhez – az előzőekben említett kivételekkel – szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát a pénzforgalmi elszámolás időszakában legkorábban abban az adó-megállapítási időszakban gyakorolja, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket, a részére terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számára megfizeti [196/B. § (2) bekezdés b) pont].

Az ilyen adóalany tehát, mind a fizetendő, mind a levonható adóját ezen szemléletben állapítja meg, mindaddig, amíg ezen elszámolási mód alkalmazása feltételeinek megfelel.

Mind ezek mellett, a pénzforgalmi szemléletű áfa elszámolást választott adóalany által kibocsátott számlát befogadó adóalany – még akkor is, ha ő nem választotta a pénzforgalmi áfa elszámolást – az előzetesen felszámított adót csak akkor helyezheti levonásba, amikor az annak megfelelő fizetendő adót meg kellett állapítani. Mivel ebben az időpontban fizeti meg ő is a számlakibocsátó részére az áfával számított ellenértéket, így nála is ez az időpont lesz az adólevonási jog keletkezésének az időpontja.

Amennyiben egy pénzforgalmi áfa elszámolás választására jogosult adóalany él ezen választásának jogával, akkor ez azt jelenti, hogy nem csak saját maga részére választja ezt az elszámolási módot, hanem – az adó levonásának időpontját szabályozó Áfa törvényi rendelkezés módosítása révén – választása a vevőire is kiterjed a tekintetben, hogy a számlája alapján a vevő az adólevonás jogával legkorábban, csak a teljes, áfával számított ellenérték, illetve részletfizetés esetén a részletek megfizetésekor, azok adóösszegének erejéig élhet. (A saját áfa fizetési kötelezettségének elhalasztása kihat a vevője adólevonási jogára, az is elhalasztódik.)

Ezen rendelkezések alkalmazása érdekében a törvény a számla tartalmi követelményei között 2013. január 1-jétől előírja, hogy a számlában fel kell tüntetni azt a tényt, hogy annak kibocsátója pénzforgalmi elszámolást választott. Abban azonban nem érdemes gondolkodnia az adózóknak, hogy választják a pénzforgalmi elszámolást, majd egyes számlákra „elfelejtik” feltüntetni a pénzforgalmi elszámolás alkalmazásának tényét. E miatt ugyanis az Art.172. § (1) bekezdés e) pontja alapján a számlakibocsátó mulasztási bírsággal sújtható, mivel az ilyen adózó a számlát, mint bizonylatot az előírásoktól eltérően állította ki.

Az elszámolási mód választására jogosult az az adóalany, aki
•   a tárgyév első napján a 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) kisvállalkozásnak minősül, vagy annak minősülne, ha ezen törvény hatálya alá tartozna (összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg),
•   gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön,
•   nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt,
•   nem választott alanyi adómentességet [196/B. §].

További feltétele a választásnak, hogy az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege
a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen
nem haladja meg a 125 millió forintnak megfelelő pénzösszeget [196/C. § (1) bek.].

A választásra való jogosultság felső értékhatárának számítása során nem számítandó be:
-   a tárgyi eszközként használt termékek értékesítésének ellenértéke,
-   immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni érétkű jog végleges átengedése,
-   adómentes közösségi termékértékesítés ellenértéke,
-   a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes szolgáltatásnyújtások ellenértéke [Áfa törvény 85. § (1) bekezdés],
-   az Áfa törvény 86. § (1) bekezdés a)-g) pontjai szerinti a tevékenység sajátos jellegére tekintettel adómentes kiegészítő jellegű pénzügyi szolgáltatások nyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.

Részletfizetés esetén a pénzforgalmi szemléletű elszámolást választott adóalany,
•   a termékértékesítései után fizetendő adó megállapításakor a részlet jóváírásakor, kézhezvételekor, a részlet adótartalmának összegéig, keletkezik adófizetési kötelezettsége,
•   a beszerzései után a befogadott számlákban előzetesen felszámított adó levonása esetén, a részlet megfizetésének időpontjában, a részlet adótartalmának összegéig gyakorolhatja adólevonási jogát.

A pénzforgalmi elszámolás választásával kapcsolatos rendelkezések 2012. évi CXLVI. törvényben kerültek a MK 136. számában kihirdetésre. A választást 2012. december 31-ig kell az adóhatóságnak bejelenteni, az elszámolást először a 2013. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozóan lehet választani.

A pénzforgalmi elszámolást természetesen annak érdemes választani, aki jellemezően fizetésre kötelezett pozícióban szokott lenni az adóelszámoláskor, illetve azon eladóknak, akiknek jellemzően nem fizetnek határidőben, vagy hosszú fizetési határidőket alkalmaznak velük szemben.

E mellett azért érdemes átgondolni azt is, hogy e miatt nem veszíti el egy-egy fontosabb üzleti megbízását az adóalany, hiszen nem minden vevő fogja tolerálni azt a lépést, hogy igaz hogy ő csak sokára fizeti ki a tartozását, ezzel sokszor ellehetetleníti a partnerét, de ha a partnere ezt az elszámolási módot alkalmazza, akkor ő maga sem fog tudni addig adót levonni, amíg ki nem fizeti a tartozását. Át kell gondolni tehát, hogy egy hosszú határidővel, de biztosan fizető partnerekkel rendelkező adózónak nem biztos, hogy célravezető ezen elszámolási mód választása.

/Az írás teljes terjedelmében az Önadózó újság 2013/1. számában olvasható!/

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/