A projekt elszámolások számviteli szabályai

Forrás: Önadózó 2020/01 | Szerző: Botka Erika

Címkék: projekt elszámolások


A számviteli törvény szabályozásának elsődleges célja az volt, hogy az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályait a gyakorlati igényekhez igazítsa, és egyben a hazai előírások közelítsenek az IFRS-ek szerinti előírásokhoz.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény építette be a számviteli törvénybe a prejekt elszámolások új szabályait. (kihirdetve a Magyar Közlönyben 2019. július 23-án).

 A módosítások rövid lényege

A számviteli törvény módosításának elsődleges célja az volt, hogy az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályait a gyakorlati igényekhez igazítsa, és egyben a hazai előírások közelítsenek az IFRS-ek szerinti előírásokhoz. A Ptk. szerződésekre vonatkozó megengedő előírásai és a számviteli törvény elsősorban a számlázásra épülő bevétel-elszámolási szabályai együttesen bizonytalanságot okoztak a több üzleti évet átfogóan teljesített szerződésekkel (projektekkel) kapcsolatos bevételek és költségek, ráfordítások számviteli elszámolásában. A törvénymódosítás az időbeli elhatárolás alkalmazásával összhangba hozza az árbevétel elszámolását és a kapcsolódó költségek, ráfordítások elszámolását a tényleges teljesítésnek megfelelően, függetlenül a számlázástól, annak módjától. A szerződés elszámolási egységére vonatkozó módosításokkal összhangban a törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék.

Projekt elszámolások új szabályai 

A törvénymódosítás a projekt elszámolásokhoz kapcsolódóan új fogalmakat vezet be.

A módosítás meghatározza a szerződés azon elszámolási egységének a fogalmát, amelyre a teljesítés szintjét a vállalkozó méri és amelyre a számviteli elszámolásait alapozza. Ezen túlmenően a módosítás megkülönbözteti a teljesítési fok és a készültségi fok fogalmát is.

Szerződés elszámolási egysége:

a) jogilag – a szerződés felek által meghatározott tárgya alapján – egy egységet képező – a megrendelővel kötött, a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó – szerződés egésze (a szerződés összes részteljesítése, összes teljesítési kötelme együttesen, függetlenül attól, hogy a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz);

b) az ugyanazzal a megrendelővel kötött a) pont szerinti szerződések egy csoportja, amennyiben:

ba) a szerződések csoportjának feltételeit egyetlen csomagban tárgyalták,

bb) a szerződések egymással annyira szoros kapcsolatban állnak, hogy valójában egy közös nyereséghányaddal rendelkező egyetlen projekt részeit képezik, és

bc) a szerződések egyidejűleg, vagy egymást szorosan követően valósulnak meg.

A szerződés elszámolási egysége – előbb hivatkozott – fogalmának fontos eleme, hogy a szerződésnek a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére kell irányulnia, azaz egy szerződés akkor felel meg a szerződés elszámolási egysége fogalmának, ha a vevő meghatározhatja a termék vagy szolgáltatás jellemzőit. Például egy ingatlan építésére vonatkozó szerződés akkor felel meg a szerződés elszámolási egysége fogalmának, ha a vevő meghatározhatja az ingatlan tervének főbb szerkezeti elemeit az építkezés megkezdése előtt és/vagy meghatározhatja a főbb szerkezeti változásokat, amikor az építés már folyamatban van (akár gyakorolja az erre való képességét, akár nem). Ezzel szemben egy olyan szerződés, amely szerint a vevőnek csak korlátozott képessége van az ingatlan tervének befolyásolására – például a tervnek a vállalkozó által megadott opciók választékából történő kiválasztása, vagy csupán az alapul szolgáló tervtől való kisebb eltérések meghatározása –, nem felel meg a szerződés elszámolási egysége fogalmának.

A szerződés elszámolási egysége magában foglalhatja egy jogilag egy egységet képező szerződés egészét, vagy bizonyos feltételek teljesülése esetén az ilyen szerződések egy csoportját. Amennyiben egy jogilag egy egységet képező szerződés több részteljesítést, több teljesítési kötelmet tartalmaz, akkor ezek együttesen képezik a szerződés elszámolási egységét, nem pedig az egyes részteljesítések, teljesítési kötelmek külön-külön. A szerződések egy csoportját egyetlen elszámolási egységként kell kezelni, ha a módosításban meghatározott feltételek együttesen teljesülnek, beleértve azt is, hogy a csoportba tartozó minden egyes szerződést ugyanazon megrendelővel, vagy megrendelőkkel kötik. 

Teljesítési fok

A teljesítési fok a tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott mértéke, amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki.

A teljesítési fok a szerződés elszámolási egységére vonatkozóan elszámolandó nettó árbevétel meghatározása során alkalmazott fogalom. [Ezzel szemben a készültségi fok a (nem a megrendelő, hanem a vállalkozó által meghatározott jellemzőkkel rendelkező) saját termelésű készlet közvetlen önköltségének a meghatározása (a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltségének meghatározása, a saját termelésű készletek értékelése) során alkalmazott fogalom.]

A teljesítési fokot többféle módon lehet meghatározni. A vállalkozónak az elvégzett munkák megbízható becslésére alkalmas módszert kell alkalmaznia. A szerződés jellegétől, a körülményektől függően a teljesítési fok meghatározásának lehetséges módszerei:

  • az elvégzett munka felmerült költségeinek a szerződéses munka becsült összes költségéhez viszonyított aránya;
  • az elvégzett munka felmérése; vagy
  • a szerződéses munka egy fizikai részének teljesítése.

Amennyiben a teljesítési fokot a szerződés elszámolási egysége felmerült szerződéses költségeinek az összes szerződéses költséghez viszonyított aránya alapján határozzák meg, akkor e tekintetben a szerződés elszámolási egységének költségeit kell figyelembe venni.

A teljesítéshez még fel nem használt (be nem épített) anyagokat készletként kell kimutatni mindaddig, amíg azokat fel nem használják, vagy egyéb jogcímen (például selejt) ki nem vezetik. Amennyiben a teljesítési fokot a szerződés elszámolási egysége felmerült szerződéses költségeinek az összes szerződéses költséghez viszonyított aránya alapján határozzák meg, akkor a teljesítési fok meghatározásában a teljesítéshez még fel nem használt anyagok nem vehetők figyelembe, amíg azokat a szerződés teljesítéséhez fel nem használják, tekintve, hogy addig ezen anyagok tekintetében nem történik tényleges munkavégzés. 

Készültségi fok 

A törvénymódosítás meghatározza a készültségi fok fogalmát is, mely szerint a készültségi fok a befejezetlen termelés vagy a befejezetlen szolgáltatás készültségének mértéke, amely a már elvégzett tevékenységeknek a félkész termék, illetve a késztermék (kész szolgáltatás) előállításához elvégzendő összes tevékenységhez viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki. A készültségi fok meghatározása általában műszaki adatok alapján, százalékban kifejezve történik, például olyan módon, hogy a befejezetlen termelés/szolgáltatás egyes műszaki állapotaihoz az adott műszaki állapot eléréséhez várhatóan felmerülő norma szerinti vagy előkalkulált önköltséget viszonyítják a félkésztermék, illetve a késztermék (kész szolgáltatás) teljes norma szerinti vagy előkalkulált önköltségéhez.

Mivel a módosítás megkülönbözteti a teljesítési fok és a készültségi fok fogalmát, és a megkülönböztetésnek megfelelően a (nem a megrendelő, hanem a vállalkozó által meghatározott jellemzőkkel rendelkező) saját termelésű készletek értékelésére vonatkozó előírásokban a „teljesítési fok” korábban alkalmazott fogalma „készültségi fokra” cserélődik. 

Árbevétel elszámolása

A gyakorlatban a számlázás, a fizetés ütemezése, a részfizetések és előlegek gyakran nem tükrözik az elvégzett munkát.

A törvénymódosítás szerint a szerződés elszámolási egységének a teljesítésével arányosan (a teljesítési fok arányában) kell elszámolni a nettó árbevételt, és az összemérés elvével összhangban az így meghatározott nettó árbevételnek megfelelő (azaz az adott teljesítési fokhoz felmerült) költségeket, ráfordításokat. Ha a feltételek és körülmények változatlanok, akkor ezen elszámolás alapján egy többéves projekt esetén az egyes üzleti években azonos lesz az árbevétel-arányos nyereség (nyereséghányad), amely a szerződés elszámolási egysége egészének nyereségét tükrözi. A feltételek és körülmények (például szerződésmódosítás, az összes szerződéses költség összegére, a teljes szerződéses árbevétel összegére vonatkozó becslés) változásának hatása a változás üzleti évében kerül elszámolásra (azaz lezárt üzleti évek nem kerülnek önellenőrzésre).

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a szerződés elszámolási egységének ellenértékéből az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen árbevételként elszámolt összeg meg kell, hogy egyezzen a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének a teljesítési fok arányában meghatározott összegével.

A szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege, valamint a szerződés elszámolási egységére már elszámolt árbevétel közötti különbözet aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként kerül kimutatásra az árbevétel növelésével vagy csökkentésével egyidejűleg.

A törvény előírása alapján egy szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig (amely nem feltétlenül esik egybe a számlázással) mutatható ki készletként. Az elszámolási szabályból következően – mivel a fordulónapon a teljesítési foknak megfelelő árbevétel elszámolásra kerül – a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék csak az évközi időszakokban szerepelhet a mérlegben, a mérleg fordulónapján a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan ilyen tételek nem mutathatók ki.

A szerződés elszámolási egységére vonatkozó új előírásokkal összhangban az építési-szerelési, illetve technológiai szerelési munkák bekerülési értékére vonatkozó rendelkezés hatályát veszti. 

Céltartalék képzése

A törvénymódosítás szerint a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék. Olyan hátrányos szerződésekre lehet céltartalékot képezni, amely szerződés alapján a vállalkozásnál a veszteség biztosan bekövetkezik (azaz a vállalkozás nem tud a szerződésből kilépni). Mivel a számviteli törvény szerint nem kötelező ez a céltartalék képzés, így a vállalkozásnak a számviteli politikájában kell dönteni arról, hogy alkalmazza-e vagy sem.

A céltartalék képzés lehetősége a módosítás szerint kiterjesztésre került a szerződés elszámolási egységére is. A módosítás alapján, ha a szerződés elszámolási egységének összes szerződéses költsége várhatóan meghaladja a szerződés elszámolási egységének teljes szerződéses árbevételét, akkor a különbözet összegében fennálló várható veszteséget (vagy a szerződés felmondásának, nem-teljesítésének költségét, ha ez kisebb, mint a szerződés teljesítéséből várható veszteség) azonnal el kell számolni az eredményben. A várható veszteség azon részét kell céltartalékként kimutatni, amely a mérlegfordulónapot követő teljesítéseken fog várhatóan felmerülni.

Botka Erika
(Önadózó 2020/01)

SEGÉDLET ONLINE SZÁMLÁZÁSHOZ KISVÁLLALKOZÓKNAK 

A pdf formátumban letölthető kézikönyv pontról pontra bemutatja, mit kell tennie a kisvállalkozónak ahhoz, hogy megfeleljen az új számlázási szabályoknak – amelyeket július 1-től minden vállalkozásnak kötelező alkalmaznia. A kézikönyv ára magában foglal egy 30 napos jogi tanácsadás szolgáltatást is korlátlan számú kérdés lehetőségével, ennek keretében a szerző dr. Szabó Tibor ügyvéd telefonos konzultáció keretében válaszol a számlázással és a vállalkozás működésével kapcsolatos kérdésekre, szükség esetén segít az online számla regisztrációs lépések elvégzésében is. Ára: 25.400,-Ft - Megrendelés: https://www.onadozo.hu/webaruhaz/e-konyvek-5/segedlet-online-szamlazashoz-kisvallalkozoknak-231


Vissza az előző oldalra