Ab-döntés a különadóról

ART 2011-05-06

Nyomtatás

Forrás: MTI

Az Országgyûlés megteheti, hogy a 2010-es adóévre különadót vet ki, ehhez azonban új törvényt kell alkotnia - derül ki abból a határozatból, amellyel az Alkotmánybíróság pénteken a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követõen megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

_____________________________________

Kérjen ingyenes Önadózó bemutató számot!

Az Önadózó újság egy korábbi számának megküldésével Ön betekintést nyerhet abba a mûhelymunkába, amellyel havonta többezer vállalkozás, intézmény és tanácsadó részére nyújtunk segítséget, szakmai információkat, megoldásokat adókötelezettségeik szakszerû teljesítéséhez. Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb - Számvitel - Munkaügy a gyakorlatban, havonta 64 oldalon. A megadott postacimre megküldjük, jelezze e-mailben: info@onadozo.hu

__________________________________________

Ab-döntés a különadóról

A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.

A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követõ adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra van szükség az Országgyûlés részérõl. Ennek hiányában - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak a 2010-es adóévre már megfizetett különadót is vissza kell térítenie.

Az Országgyûlés tavaly november 16-án - 304 igen szavazattal, 58 nem ellenében, a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával - fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János fideszes frakcióvezetõ által beterjesztett törvényjavaslatot. Ez azt a parlament által 2010. júliusában elfogadott jogszabályt változtatta meg, amely a 98 százalékos különadó bevezetésérõl határozott, a különadót az Alkotmánybíróság október végén ugyanis alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette.

Még aznap, azaz november 16-án határozott - az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával - az Országgyûlés az Ab hatáskörének szûkítésérõl is; ezt az Ab különadót megsemmisítõ döntése után kezdeményezte Lázár János. Csak egyes alapjogok sérelme esetén semmisítheti meg az Alkotmánybíróság a költségvetésrõl, az adókról, illetékekrõl és járulékokról szóló törvényeket - döntött a Ház, amelynek kormánypárti többsége az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával egyúttal kimondta, hogy a rendelkezést a folyamatban lévõ eljárásokban is alkalmazni kell.

A módosítások megváltoztatták az alkotmány azon, a 98 százalékos különadót megalapozó passzusát is, amelyet a kormány javaslatára tavaly júliusban illesztettek az alaptörvénybe. Ez kimondta, hogy a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részérõl jó erkölcsbe ütközõ módon juttatott jövedelmekre törvény az adott adóévtõl kezdõdõen külön mértékû kötelezettséget állapíthat meg.

Mivel azonban a 98 százalékos különadóról szóló törvény újbóli benyújtásával annak szabályai úgy módosultak, hogy a különadót nemcsak a 2010-es év elejéig, hanem öt évre visszamenõleg kell megfizetni, a változást szükséges volt az alkotmányban is átvezetni. Az új normaszöveg már nem utalt arra, hogy a kifizetések a jó erkölcsbe ütköznek, kimondta viszont - az öt évre visszamenõleges hatály megalapozásán túl -, hogy a különadó mértéke nem érheti el a különadóval sújtott jövedelemét.

A különadóról szóló, újonnan tehát tavaly novemberben elfogadott szabályozás úgy rendelkezett, hogy a munkavállalók számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetõk, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetõi esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszûnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára; a különadót - amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem terjed ki - öt évre visszamenõleg kell megfizetni.

A mostani alkotmánybírósági határozattal érintett törvény értelmében 98 százalékos különadó fizetésére kötelessé vált az a költségvetési szervnél, illetve más, legalább 50 százalékban állami, önkormányzati vagy közalapítványi forrásból mûködõ, illetve tulajdonban lévõ szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki a jogviszonyának megszûnésekor a különadó alapjának minõsülõ bevételt szerez, kivéve azokat, akik nyugdíjba vonulnak. Nem minõsül a különadó alapjának a felmentési vagy felmondási idõnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendõ munkabér.

A különadó alapja az állami vezetõk, a polgármesterek, a jegyzõk, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetõ tisztségviselõi és a felügyelõbizottságának tagjai esetében a bevétel kétmillió forint feletti része. A munkavállalók esetében a különadó alapjába nem tartozik bele a szabadságmegváltás és a jubileumi jutalom; esetükben az összeghatár 3,5 millió forint.

A törvény elfogadásával kimondta a Ház azt is, hogy a felmentési idõ azon hónapjai, amelyekre különadó-alapnak számító munkabér jár, a nyugdíj megállapításakor nem minõsülnek szolgálati idõnek.

A jogszabály tavaly december 30-án lépett hatályba, ugyanakkor úgy szólt, hogy rendelkezéseit a 2005. január elsejét követõen megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

Benyújtása óta a javaslatot Lázár János mindvégig azzal indokolta, hogy a parlamenti választási kampányban a Fidesz megígérte: ha nyer, a jó erkölcsbe ütközõ végkielégítéseket visszaszerzik.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly június 8-án, kormánya huszonkilenc pontban felsorolt intézkedései között javasolta: a hatvan napon túli végkielégítések és egyéb, béren felüli juttatások - mint szabadságmegváltás, titoktartási pénz - a költségvetési szférában legyenek megadóztatva 98 százalékkal. A fenti elv alapján említett további hét pont között szólt arról, hogy havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafont vezessenek be az állami költségvetési szférában, beleértve ebbe a Magyar Nemzeti Bankot is.

***

ÖNADÓZÓ újság - Segítség a szakmai munkában!

Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb. - Számvitel - Munkaügy a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 11 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2011. december 31-ig 1.470,-Ft/hó. Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra