Az Art. 2015. évi főbb módosításai

ART 2014-12-15

Nyomtatás

Forrás: Önadózó | Szerző: dr. Kovács Ferenc

Címkék: Art. változások 2015

Új év, új adójogszabályok… A 2015. év sem kivétel e tekintetben, írásunk az adóeljárást, az adóigazgatást érintő legfontosabb változásokat részletezi.

Alapelvi változások

Az ún. eltérő minősítés tilalmának Art. 130. §-ában foglalt szabályozása 2013. január 1-jével hatályon kívül helyezésre került, amelynek indoka a párhuzamos szabályozás megszüntetése volt, hiszen a hatályon kívül helyezett rendelkezés tartalmában megegyezett az Art. és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapelveiben kifejtett szabályokkal. Ugyanakkor a jogalkalmazás egyértelműsítése érdekében indokolttá vált az Art. alapelveinek a kiegészítése egy új 1. § (3a) bekezdéssel. A módosítás szerint az adóhatóság a jogviszony alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt nem minősítheti eltérően. Azonban amennyiben a korábban lefolytatott eljárás nem tartalmazott az adott jogviszonyra vonatkozóan minősítést, megállapítást, akkor nincs olyan minősítés, amely az adóhatóságot a későbbi eljárásban kötelezné.

Az Art. 2. § (2) bekezdésének módosítása egy tipikus agresszív adótervezési konstrukció (a szaknyelvben ún. hibrid struktúrák) adójogi megítélése tekintetében teszi egyértelművé a jogalkalmazást. Az olyan ügyletek során, ahol a kétszeres nem adózás az államok általi eltérőjogi minősítés miatt alakul ki, a módosítás eredményeként jellemzően – részben az egyezmény szerződőállam általi értelmezésével összhangban – megnyílik a hazai adóztatási jog. A módosítás célja az alapelvi rendelkezések pontosítása, az eddigi joggyakorlat egyértelműsítése azzal, hogy, ha a nemzetközi szerződéssel érintett ügylet illetve jogviszony az államok közötti eltérőjogi minősítés alapján az adóztatás – szerződőállamok által nem szándékolt – kettős elmaradását eredményezné, úgy Magyarország ezt a jövedelmet nem mentesíti az adóztatás alól. A kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezményekkel ellent nem mondó, azokban részben megjelenő, részben jogértelmezéssel levezethető, azonban a hazai adójogban eddig egyértelműen meg nem jelenőszabály alapelvi szintű kimondása összhangban van a nemzetközi adójog elmúlt évekbeli fejlődésének irányával, az Európai Unió és az OECD ajánlásaival.

Adóügyekben az elektronikus ügyintézésre az Art.-ben és a felhatalmazása alapján kiadott, az adóügyek állami adóhatóság előtt történőelektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (XI. 7.) NGM rendeletben meghatározott ügycsoportokban van lehetőség (illetve számos esetben kötelezőaz elektronikus út igénybe vétele), ezért indokolttá vált a Ket. ügyintézésre vonatkozó szabályainak alkalmazását adóügyekben kizárni. Amennyiben e rendszert az adózó rendelkezése felülírhatná, az az adóügyek intézését (pl. elektronikus bevallás-feldolgozás) jelentősen hátráltatná. Ezen okból módosult az Art. 5. § (2) bekezdése.

A Ket. ideiglenes biztosítási intézkedésre vonatkozó 29/A. § (1) bekezdése alapján nem volt egyértelműa szabályozás abban a kérdésben, hogy az adóhatóságnak az ideiglenes biztosítási intézkedés alkalmazása során a Ket . vagy az Art . biztosítási intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit kell-e alkalmaznia. A módosítás erre a kérdésre ad egyértelműválaszt azzal, hogy az Art. biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni az ideiglenes biztosítási intézkedés adóhatóság által történőfoganatosításakor.

Képviselet

A képviselők felsorolásában korábban nem szerepeltek a könyvvizsgálók, ugyanakkor indokolt e speciális képzettséggel rendelkező szakemberek képviseleti jogának rögzítése is az adóeljárási törvényben, mivel korábban e személyi kör – amennyiben egyéb kategóriába nem tartoznak (pl. nem jogi személy nagykorú tagja) – kizárólag a magánszemélyek eseti meghatalmazottjaiként járhattak el. Ezért kiegészült az Art. képviseletre vonatkozó szabályrendszere, a könyvvizsgálók mind a magánszemélyeket, mind a jogi személyeket, egyéb szervezeteket képviselhetik az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter előtti eljárásban. Ezen túlmenően az Art. 7. § (6) bekezdése szerinti ún. kötelező képviselet esetén is eljárhatnak.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Több esetben – a társszervek jelzései alapján – az állami adóhatóság tudomására jut, hogy a magánszemély járulékfizetési kötelezettsége megszűnt (pl. külföldön biztosított), azonban korábban az adóhatóságnak nem volt jogszabályi felhatalmazása arra, hogy milyen okiratokat fogadhat el közvetlenül bizonyítékként. Az Art. 20. §-ának új rendelkezése szerint különösen a tartózkodási, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal lehet azt bizonyítani, hogy a magánszemély huzamosabb ideje életvitelszerűen Magyarországon kívül tartózkodik, illetve tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.

ÁFA bejelentkezés

A korábbi szabályok értelmében meghatározott külföldi adóalanyi kör mentesül a belföldi bejelentkezési kötelezettség alól, amennyiben a külföldi adóalany belföldi tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy áfa-raktárban értékesítsen terméket, vagy onnan harmadik országba exportáljon terméket, mivel ez esetben az ügyletek adómentesek . Azonban nem volt jogszabályi lehetőség arra, hogy mellőzni lehessen a külföldi adóalany esetében a bejelentkezési kötelezettséget, ha az adóalany belföldi tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az áfa-raktárból Közösségen belüli adómentes értékesítést hajt végre. Ennek oka, hogy - az exporttal szemben – Közösségen belüli adómentes értékesítés esetében szükséges összesítőnyilatkozat benyújtása is, amelyhez szükséges a belföldi közösségi adószám. Ezt a problémát megoldandó, az Art. 20/B. §-ának kiegészítése lehetővé teszi ez utóbbi esetben is, hogy a külföldi adóalany ne jelentkezzen be belföldön, feltéve, hogy helyette – megállapodás alapján – a Közösségen belüli adómentes értékesítéshez kapcsolódó adókötelezettségeket az adóraktár üzemeltetője végzi el. Ezen tényről az adóhatóságnak bejelentést kell tenni.

Kijavítási kérelem

Tavalyi évben került az Art. szabályai közé az ún. kijavítási kérelem. Az Art. 34/A §-ában foglalt rendelkezés ugyanakkor nem abevallás, hanem az adózási mód választására vonatkozó nyilatkozat javítását teszi lehetővé, így ez a szabályozási megoldás számos értelmezhetetlen probléma és kérdés elé állította a jogalkalmazókat. A hivatkozott rendelkezés alapján nem volt egyértelmű, hogy milyen típusú választási lehetőségek korrekciójára volt lehetősége az adózónak, a rendelkezés nem határozta meg, hogy adózó korábbi választását meddig módosíthatja (az ellenőrzés megkezdéséig-e vagy az alatt is), illetve, hogy a választás módosításának joga kiterjed-e az általános forgalmi adóban lehetővé tett választási jogokra is vagy sem. Tekintettel arra, hogy a rendelkezés elsődleges célja az áfa nyilatkozat kijavításának lehetővé tétele volt, a módosítás egyértelművé teszi, hogy a korrekció kezdeményezésének lehetősége az áfa nyilatkozat esetében áll fenn, a bevallások utólagos ellenőrzésének megkezdését megelőzően. Egyúttal a szabály átkerült a bejelentkezéssel kapcsolatos rendelkezések közé, a 22. §-ba.

Egyéb bejelentések

Az Art. 2015. évi módosítása előírja az élelmiszer-értékesítést végzőkezelőszemélyzet nélküli automaták üzemeltetőinek, hogy még az automata üzembe helyezése, a bejelentés adattartalmának változása, illetve az értékesítési tevékenység beszüntetése előtt elektronikus úton jelentsék azt be az állami adóhatóságnak.
A bejelentési határidő:
a) az értékesítés megkezdését legkésőbb az értékesítés megkezdését megelőzőnapon,
b) az értékesítés megszüntetését legkésőbb az azt megelőzőnapon,
c) az értékesítésnek az adózó érdekkörén kívül esőokból bekövetkezett megszűnését legkésőbb az értékesítés megszűnésének napján,
d) haladéktalanul a külön jogszabályban meghatározott adattartalomban bekövetkezett bármely változást.
A bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles, mértéke 30.000 Ft, a bejelentés részletszabályait miniszteri rendelet fogja tartalmazni.
Az állami adóhatóság az automataberendezést üzemeltetőadózó bejelentése alapján nyilvántartásba veszi az általa működtetett automataberendezést és a bejelentés napján, annak alapján automataberendezésenként regisztrációs számot állapít meg, melyről elektronikus úton értesítést küld számára.
Azon adózók, akik 2015. január 1-jén legalább egy élelmiszer-értékesítést végző, kezelőszemélyzet nélküli automatát üzemeltetnek, 2015. március 31-ig kell eleget tegyenek az állami adóhatósághoz történőbejelentési kötelezettségüknek .

Munkáltatói adómegállapítás

Jellemző, hogy a munkáltatói adómegállapítást választó magánszemélyek számos esetben (mégis) benyújtják önadózás keretében alapbevallásukat az '53 számú bevallás, vagy az '53ADÓNYILATKOZAT használatával, illetve önellenőrzést nyújtanak be az alapbevallás (munkáltatói adómegállapítás) benyújtási határidejét megelőzően. Az Art. módosítása eredményeként – az egységes benyújtási határidőknek köszönhetően – várhatóan csökken a duplán benyújtott bevallások száma, mivel a munkáltatói adómegállapítás elkészítésének határideje április 30-ra, annak adóhatósághoz történő beküldésének határideje május 20-ra módosul.

Havi adó- és járulékbevallás

Mivel a gazdasági társaság vezetőtisztségviselőjének e minőségében megszerzett tiszteletdíja az Szja tv. alapján nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, ugyanakkor az Szja tv. egyéb bevételeket is nem önálló tevékenységből származó bevételként nevesít, ezért a bevallás vonatkozó sorából nem állapítható meg, hogy az ott bevallott összegből mekkora a vezető tisztségviselői tiszteletdíj. Tekintettel arra, hogy ezen információra a 2011/16/EU irányelv 8. cikkének jogharmonizációs célú hazai átvételéhez szükség van, ezért vált indokolttá az adóbevallási szabályok ilyen irányú módosítása.
A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének jogharmonizációs célú hazai átvételének további feltétele, hogy az adóhatóság információval rendelkezzék az adatszolgáltatással érintett uniós illetőségűszemélyek részére életbiztosítási szerződés alapján történőbiztosítói teljesítésről, továbbá az említett személyek ingatlan-értékesítésből és hasznosításból származó jövedelméről. A módosítás a bevallás adattartalmának bővítésével segíti az információcserére vonatkozó kötelezettség teljesítését.

ÁFA bevallás

A kockázatos számlázási láncolatok hatékonyabb felderítése, és ez által a feketegazdaság visszaszorítása a tételes áfa adatszolgáltatás értékhatára 2 millió forintról 1 millió forintra csökken. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a módosítás kimondja továbbá, hogy az egyébként tételes áfa adatszolgáltatásra kötelezett adózó a jövőben az adott számla adótartalmának összegétől függetlenül adatot szolgáltathat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

Az adótörvények módosítása az adócsalások visszaszorítása érdekében az eddiginél gyakoribb áfa bevallási kötelezettséget ír előazokban az esetekben, amelyekben az ellenőrzési tapasztalatok szerint indokolt a vállalkozások szorosabb adóhatósági felügyelete. Így a módosítás az eddigi negyedéves bevallási gyakoriság helyett havi áfa bevallási kötelezettséget ír előaz újonnan alakult vállalkozások számára, továbbá az 50 millió forint árbevételi szint felett megszűnik az éves áfabevallás lehetősége, helyette gyakoribb, negyedéves bevallást kell adni.

Adófizetés

Az elkülönített bűnügyi letéti számlára a költségvetési csalás, adócsalás bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont magánszemély – a büntetőeljárás megszüntetése, illetve a büntetés korlátlan enyhítése érdekében – a saját vagyonából teljesít befizetést. Tekintettel erre, indokolt és célszerű volt az az Art. módosítás, mely ezt a befizetést elszámolni rendeli a magánszemély adózó bármely egyéb nyilvántartott köztartozására azokban az esetekben, amikor a pénzt a büntetőeljárás megszüntetetése (bármely a büntetőjogi felelősség megállapítását mellőzőbefejezés), felmentő ítélet, vagy „enyhébb” ítélet miatt vissza kellene téríteni az adózónak, továbbá, amikor a bűncselekmény elkövetésével érintett adózónál – önkéntes teljesítés, vagy eredményes adóhatósági végrehajtás útján – az átvezetés időpontjában már nem áll fenn adótartozás. Ezzel egyrészről megtakaríthatóak az önkéntes teljesítés hiánya miatti adóhatósági végrehajtás költségei, hiszen a magánszemélynek a már „az adóhatóságnál lévővagyonából” rendezésre kerül az adótartozás, másrészről a szabály az adótartozások hatékonyabb megtérülést és ezáltal az állami költségvetési bevételek növekedését eredményezi.

Adatszolgáltatás

A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének jogharmonizációs célú hazai átvételéhez szükséges, hogy az uniós adóügyi illetőségűszemély hazai nyugdíjjövedelméről az adóhatóságnak információja legyen. Ennek megfelelően került sor a nyugdíjat folyósító szerv adatszolgáltatási kötelezettségét előíró rendelkezés jogharmonizációs célból történőbeiktatására.

Az Art. 52. §-ának további módosítása a banktitok iránti megkeresések hatékony teljesítésének biztosítását célozza oly módon, hogy rövidebb határidőt szab a hitelintézeteknek a válasz megküldésére. E szerint végrehajtás esetén 8 nap, ellenőrzés során 15 nap áll rendelkezésre a válaszadásra.

Az Art. módosításával a NAV lehetőséget kap arra, hogy megkeresésre adatot kapjon az internetes vásárlások forgalmi adatairól a telekommunikációs cégektől (például: Telenor, Vodafone, T-mobile), amely az elektronikus szolgáltatások figyelését és feltérképezését segítené az adófizetési kötelezettség elősegítése érdekében.

Adótitok

Az adótitokra vonatkozó rendelkezések módosultak olymódon, hogy az önkormányzati adóhatóságoknak is lehetőségük van kizárólag állami tulajdonban lévő jogi személyek útján informatikai fejlesztéseket végrehajtani anélkül, hogy ez adótitoksértésnek minősülne.

A hagyatéki tárgyalásra idézett örökös mellett annak az örökösnek is méltányolható érdeke fűződik ahhoz, hogy az örökhagyó esetleges adótartozásairól tudomást szerezzen, akinek a hagyatékot tárgyaláson kívül adja át a közjegyző. Erre tekintettel módosult az Art. 54. § (4a) bekezdése.

Az Art. 54. § (7) bekezdésének módosítása egyértelműsíti, hogy az adótitok megismerésére a Támogatásokat Vizsgáló Iroda is jogosult.

Adóhatósági igazolások

Adóhatósági igazolás kiállítására vonatkozó szabályok bővítésre kerültek. A korábbi szabályozás alapján az állami adóhatóság a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon csak illetőségigazolást állított ki a kérelmező részére, feltéve, hogy a kérelmező a nyomtatványhoz csatolta annak magyar nyelvű szakfordítását (kivéve, ha a nyomtatvány angol nyelvű). Tekintettel arra, hogy adózók már nem csak az illetőségüket, hanem egyéb adatokat is kötelesek igazolni a külföldi hatóságok felé, így indokolttá vált a korábbi rendelkezések bővítése azzal, hogy a jövőben az állami adóhatóság adóhatósági igazolást (adó-, együttes adó, jövedelem- és illetőségigazolás) állít ki a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon, feltéve, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy a kérelmezőcsatolja annak magyar nyelvűszakfordítását.

Ellenőrzés

A korábbi szabályozás szerint, amennyiben az adóhatóság az ellenőrzés során külföldi adóhatóságot keresett meg, úgy az adózó megkeresésről történőértesítését követőnaptól a külföldi adóhatóság válaszának megérkezését követő8. napig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kellett hagyni. Ugyanakkor a jelentős nagyságrendűkülföldi megkeresések okán indokolttá vált ezen határidőnövelése annak érdekében, hogy a külföldi megkeresésre adott választ lefordítsák és a megkeresést kezdeményezőszervhez eljuttassák. A törvény pontosítja, hogy külföldi adóhatóság megkeresése esetén az adó, illetve költségvetési támogatás ellenőrzése mellett az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés során is szünetel az ellenőrzés határideje. Ezen túlmenően az ellenőrzések elhúzódásának megakadályozásának érdekében indokolttá vált a korábbi 1 éves maximális szünetelési határidő180 napra történőmódosítása.

Az Európai Unió több országában is működőgyakorlattal összhangban a törvénymódosítás rögzíti, hogy amennyiben az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok, illetve eljárása során feltárt tények, körülmények alapján több adózót — egymással összefüggőmódon — érintőolyan szerződéses vagy egyéb kapcsolatot észlel, amellyel összefüggésben adókijátszásra, az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülésére irányuló magatartást állapít meg, vagy ilyet valószínűsít, az érintett adózót a rendeltetésszerűés körültekintőjoggyakorlás előmozdítása érdekében tájékoztathatja más adózók vonatkozásában észlelt tényekről, körülményekről.

Az elfogadott adóeljárási törvény módosítása értelmében a pénztárgép és taxaméter üzemeltetésével, szervizelésével, forgalmazásával kapcsolatos valamennyi kötelezettséget a jövőben a vámhatóság is ellenőrizheti.

Feltételes adómegállapítás

Az Art. 132. §-ának módosításának célja lehetőséget biztosítani az adózóknak arra, hogy a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága kezdőidőpontját meghatározhassák (már a kérelem benyújtásának adóévére is vonatkozzon, vagy csak az azt követő adóévtől induljon a 3 éves időtartam).

A 2015. évi Art. módosítás kivételként határozza meg a jövőbeni ügyletnek minősülőfolyamatos teljesítésű jogügyletek esetét, vagyis az adópolitikáért felelős miniszter a feltételes adómegállapítás iránti kérelemben foglalt folyamatos teljesítésűügylet esetén csak az általános forgalmi adó adónemet érintőadókötelezettséget, illetve annak hiányát állapíthatja meg.

További változtatás, hogy módosulnak a feltételes adómegállapítás elbírálási határidői. Fő szabály szerint a határidő 90 nap, sürgősségi eljárás esetén 60 nap. A módosítás a személyes konzultáció díját is módosítja 500 ezer forintra.

A módosítás továbbá a feltételes adómegállapítás adóhatóságra gyakorolt kötelező erejét határidőhöz köti, mivel az időmúlására tekintettel bekövetkezőjogszabályváltozások és a gazdasági körülmények folyamatos alakulása miatt indokolatlan a feltételes adómegállapítások alkalmazhatóságának korlátlan fenntartása. A módosítás értelmében a feltételes adómegállapítást érdemben érintőjogszabály, illetve tartalmi tényállásváltozás esetkörén túl, a nemzetközi jogi kötelezettség változás esetén, annak hatályba lépésének időpontjától sem alkalmazható a feltételes adómegállapítás.

A szintén e témakörben elfogadott új rendelkezés alapján az adózó kérheti az általa előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó módszer megfelelőségének megállapítását. Továbbá az előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszerre vonatkozó kérelem nem terjeszthetőelőegyszerre jogügyletre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel.

Egy új rendelkezés lehetőséget biztosít az adózó részére, hogy a feltételes adómegállapítás kötőereje az 5 évet követően 2 évvel meghosszabbítható legyen. A tartós feltételes adómegállapítások esetében ez a lehetőség azonban nem biztosított az adózók részére.

Jogorvoslatok

Az Art. 136/B. §-ában szabályozott jogorvoslati eljárásban a másodfokú adóhatóságnak utólagos adómegállapítás, illetve mögöttes felelősségre kötelezés tárgyában is döntenie kell, méghozzá egy határozatban. Az általános szabályok szerint utólagos adómegállapításnál a határozathozatalra 60 nap, míg a mögöttes felelősségre kötelezés tárgyában 30 nap áll rendelkezésre. A 136/B. § ugyanakkor nem rendezi, hogy a két határidőközül melyiket kell alkalmazni. A módosítás egyértelművé teszi az e §-ban szabályozott különös eljárás kapcsán, hogy a határozatot 60 napon belül kell meghoznia az adóhatóságnak.

A módosítás értelmében, ha az adózó szakmai képviseletről a(z ismételt) felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nem gondoskodik, úgy a felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.

Elévülés

A csődbűncselekmény is adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekménynek tekintendő. A csődbűncselekmény elkövetésével kapcsolatban hozott jogerős marasztaló bírósági ítélet alapján a terhelttel szemben határozat, végrehajtható okirat hozható, végrehajtás foganatosítható. Azonban ha időközben az adó megállapításhoz való jog az adózóval szemben elévül, akkor ilyen határozat nem hozható meg az elkövetővel szemben. Mindezen problémák kiküszöbölésére indokolttá vált a jogszabály módosítása oly módon, hogy a büntethetőség elévüléséig az adó megállapításhoz való jog nem évül el.

Az adó megállapításához való jog elévülése, amennyiben az új eljárásra utasítás történik, 6 hónap helyett 12 hónappal hosszabbodik meg.

Mulasztási bírság

Az ellenőrzés, végrehajtás, üzletlezárás ismételt akadályozása esetén az adózóval szemben a fokozatosság elve alapján magasabb szankció szabható ki a módosítás szerint (magánszemély esetén 500 ezer forintig, más adózó esetén 1 millió forintig terjedhet a bírság).

Újdonságként továbbá az Art. módosítása következtében már a hatósági eljárás akadályozása esetén is lehetőség van mulasztási bírság kiszabására az adózóval szemben.

Egyéb módosítások

Egy jogharmonizációs rendelkezés megkönnyíti az adóhatóság, az érintett adózók és adatszolgáltatásra kötelezettek számára a nemzetközi automatikus információcseréből származó adminisztratív kötelezettségek teljesítését oly módon, hogy ezen esetekre felhatalmazást kap az adóhatóság nyomtatvány rendszeresítésére.

Az adótanácsadók, az adószakértők és az okleveles adószakértők kötelező továbbképzésének szabályait az adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásának és visszavonásának feltételeiről, továbbá a kapcsolódó nyilvántartás vezetésének és a nyilvántartásban szereplők továbbképzésének szabályairól szóló 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet tartalmazza. Ennek alapján a továbbképzési programok szervezésére és lebonyolítására a nyilvántartásba vételt végzőszervezet pályázati felhívása alapján pályázatot (kreditpont-minősítési kérelmet) nyújthatnak be azok a szervezetek, amelyek megfelelnek a PM rendeletben foglalt feltételeknek. A pályázatok elbírálásáért az illetéktörvény alapján általános közigazgatási eljárási illetéket kellett fizetnie a pályázóknak. A módosítás alapján az adópolitikáért felelős miniszter pályázat elbírálásáért igazgatási szolgáltatási díj fizetését rendelheti el (az illeték helyett).

A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 48 . §-a írja előaz éves kötelező felülvizsgálatát az online pénztárgépeknek. Az új felhatalmazó rendelkezéssel az adópolitikáért felelős miniszter ezen éves felülvizsgálatnak a díját hatósági árként rendeletben megállapíthatja.

A büntetőeljárási jog szabályai alapján előfordulhat olyan eset, amikor nem a büntetőbíróság, hanem az ügyészség állapítja meg jogerősen a bevétel-csökkenést, vagyoni hátrányt, illetőleg a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatást. Ezekben az esetekben tehát nincs jogerős bírósági döntés, hanem jogerős, a büntetőjogi felelősséget megállapító és emiatt megrovást alkalmazó határozatot hoz az ügyészség. Tekintettel erre, indokolt, hogy az Art. adókülönbözetet definiáló rendelkezése ezen eseteket is figyelembe vegye.

2014. július 1-től a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján támogatást már nem lehet nyújtani, ettől az időponttól kezdve (általános) de minimis támogatás nyújtására kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegűtámogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján van lehetőség. Ezen okból szükségessé vált a vonatkozó Art. fogalom módosítása.

Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében szükségessé vált bevezetni és az Art. keretei között rögzíteni a következőidőszakra átvihetőkövetelés különbözetének a fogalmát, ezzel egészült ki az Art. 178. §-a.

A fokozott adóhatósági felügyelet időtartamára vonatkozóan elrendelt ellenjegyeztetési kötelezettség által esetlegesen elérhetőelőnyök nem álltak arányban az e rendelkezés által generált eljárási nehézségekkel. Az Art. 24/F. § (5) bekezdés c) pontja nem fejezte ki kellőképpen a fokozott adóhatósági felügyelet jogintézmény lényegét. Problémát jelentett mind az ellenjegyzés tényének, mind az ellenjegyzőszemélyazonosságának és jogosultságának ellenőrzése a bevallások feldolgozási folyamatában, illetőleg az ellenjegyzés elektronikus úton teljesített bevallás vonatkozásában nem volt értelmezhető. Adózói jelzések szerint a fokozott adóhatósági felügyelet alá vont adózók esetében jelentős pluszköltségek merültek fel. Ezen okból a fokozott adóhatósági felügyelet esetén a szankciók közül kikerült a kötelező adóbevallási ellenjegyzés.

dr. Kovács Ferenc
okleveles adószakértő
igazságügyi adó- és járulékszakértő

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/