Az iskola- és nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatás

MUNKAJOG

Nyomtatás
Forrás: Önadózó | Szerző: dr. Horváth István

Címkék: iskolaszövetkezet, nyugdíjas szövetkezet


Áttekintjük az iskolaszövetkezeti foglalkozatás lényeges kérdéseit. Miután új szövetkezeti formáról van szó, érdemes egy kicsit részletesebben bepillantanunk a nyugdíjas szövetkezetre vonatkozó szabályokba is.

Az iskolaszövetkezeti szolgáltatás – a diákmunka igénybevétele
 
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényben [Sztv.] találjuk az iskolaszövetkezetre vonatkozó rendelkezéseket. Az Sztv. szerint az iskolaszövetkezet és a tagja közötti gazdasági együttműködést, a személyes közreműködés módját – az alapszabály keretei között – a tagsági megállapodásban kell meghatározni, melynek tartalmaznia kell azokat a konkrét feladatokat, amelyek az iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködése körébe tartoznak [Sztv. 10/A. §]. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja (szövetkezeti tag) személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti [Sztv. 10/B. § (1) bek.]. 
 
Az Sztv. alapján a külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony az iskolaszövetkezet és a szövetkezeti tag közötti 
• külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, 
• olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja teljesíti személyes közreműködését, és 
• amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint az Mt. Sztv-ben meghatározott
szabályait kell megfelelően alkalmazni [10/B. § (2) bek.].
 
Az Sztv. szövegéből idézett „sajátos jogviszony” ténylegesen a megbízás és a munkaviszony öszvérváltozata. Van benne a megbízásból és az eltérő karakterű munkaviszonyból. 
 
Tudnivalók a szövetkezeti tag foglalkoztatásához – a külső szolgáltatás fogadójaként
 
Ha munkáltatójuk az iskolaszövetkezettel kötött megállapodás keretében szövetkezeti tagot foglalkoztat, az Szvt. alábbi szabályaira (is) ügyelnie kell. Az Szvt. szerint a külső szolgáltatás fogadója a szövetkezeti tagot közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására.[Szvt. 10/B. § (3) bek.]. A szövetkezeti tag részére, ha a feladatteljesítés – azaz a munkaidő – tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. És ha a szövetkezeti tag két egymást követő napon dolgozik, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani [Szvt. 10/B. § (4) bek.]. 
 
Az Szvt. szerint az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit a nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló szövetkezeti tag esetében kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár [Szvt. 10/B. § (5) bek.]. A Szvt. nem rendelkezik arról, miként kell eljárni, ha a szabadságra való jogosultság megállapításakor töredéknap keletkezik. Megfontolandó ekkor alkalmazni az Mt. rendelkezését, miszerint a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít [121. § (2) bek.].
 
Az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadójának együttműködése – a szolgáltatási minimumdíj 
 
Az Sztv. szerint a szolgáltatás fogadója együttműködik az iskolaszövetkezettel, így különösen biztosítja az iskolaszövetkezet képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, tájékoztatja az iskolaszövetkezetet a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről [10/C. §]. Az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni [13/A. § (1) bek.]. Az állam jogalkotóként általában nem avatkozik a szerződő felek kapcsolatába abban a tekintetben, hogy meghatározza: mi az ellenérték legalacsonyabb összege a szolgáltatás nyújtásának fejében. Ebben is speciális az iskolaszövetkezet szolgáltatása.  A 274/2017. (IX. 21.) Korm. rendelet (az iskolaszövetkezetek és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek számára fizetendő minimális szolgáltatási díjról) pontosan meghatározza, hogy forintban milyen összeg jelenti a szolgáltatás ellenértékének minimál-sztenderdjét. A rendelet szerint az iskolaszövetkezet számára fizetendő minimális szolgáltatási óradíj összege megegyezik a minimálbér egy órára vetített összegének 1,178-szorosával. Ez az összeg 2017-ben 863 Ft., 2018-ban a minimál-órabér emelkedésére figyelemmel 935. Ft. lesz. 
 
Nyilvánvalóan középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munka esetén magasabb összegű a szolgáltatási díj, hiszen a garantált bérminimum órabérben számított összege 2017-ben 926 Ft., 2018-ban 1038 Ft. A rendelet alkalmazásában minimálbér: a 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendeletben (a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról) meghatározott minimálbér vagy garantált bérminimum összege órabér alkalmazása esetén. A minimális szolgáltatási óradíj levonás, visszatérítés vagy kedvezmény útján nem csökkenthető.
 
A kárfelelősség kérdései
 
A külső szolgáltatás keretében dolgozó szövetkezeti tag károkozása vagy személyiségi jog megsértése esetén 
• az iskolaszövetkezet és a külső szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni, azzal, 
• hogy a harmadik személynek okozott kárért vagy személyiségi jogsértésért az iskolaszövetkezet és a külső szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felelnek [Szvt. 10/B. § (7)-(9) bek.].
 
A Ptk. hivatkozott szabálya megállapítja: Ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős. Az alkalmazott egyetemlegesen felel a munkáltatóval, ha a kárt szándékosan okozta [Ptk. 6:540. §]. Az Szvt. és a Ptk. együttes alkalmazása alapján, ha például egy üzletben külső szolgáltatás keretében dolgozó szövetkezeti tag egy vásárlónak kárt okoz, ezért az iskolaszövetkezet és az üzlet tulajdonosa a szolgáltatás fogadójaként egyetemlegesen felel. De ha a szövetkezeti tag károkozó magatartása szándékos volt, ő is bekapcsolódik az egyetemlegesen felelőssé tehetők körébe.    
 
A külső szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során munkát végző szövetkezeti tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel [Szvt. 10/B. § (10) bek.]. Az már egy további kérdés, hogy az iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója miként rendezik egymás között a kártérítést, ha például a diák a szolgáltatás fogadójánál munka közben szenvedett balesetet, de az ebből eredő kárigényét az iskolaszövetkezettel szemben érvényesítette…
 
A közérdekű nyugdíjas szövetkezet – jönnek az idős „szakik”
 
2017.VII.1-től léptek életbe az Szvt-ben a közérdekű nyugdíjas szövetkezetre (nyugdíjas szövetkezet) vonatkozó szabályok. A nyugdíjas szövetkezetnek a nevében viselnie kell a „közérdekű nyugdíjas szövetkezet” megnevezést [Szvt. 34. §.]. E szövetkezet működésének célja, hogy a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerő-piaci reaktivizálást biztosítson, a tagok gazdasági és szociális helyzetét előmozdítsa. A nyugdíjas szövetkezet célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadásra kerüljön. A törvény szerint a nyugdíjas szövetkezet a céljainak megvalósításával közérdeket is szolgál [Szvt. 25. §.].Miután új szövetkezeti formáról van szó, érdemes egy kicsit részletesebben bepillantanunk a nyugdíjas szövetkezetre vonatkozó szabályokba.
 
A tagság és a külső szolgáltatás
 
A nyugdíjas szövetkezetnek csak természetes személy tagja lehet, ezen belül tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban részesül. A nyugdíjas szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja [Szvt. 26. §].A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a nyugdíjas szövetkezettel. A nyugdíjas szövetkezet tagját megillető ellentételezés arányos kell, hogy legyen a természetes személy tag személyes közreműködésének mértékével [Szvt. 28. §]. Az Szvt. további rendelkezései már cikkünk témájához kapcsolódnak. 
 
A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti. A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony 
• a nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban részesülő tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, 
• amelynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint az Mt.-nek a szövetkezeti törvényben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.
 
E tekintetben tehát azonos a szabályozás az iskolaszövetkezettel kötött megállapodás szerinti diákmunka igénybevételével. 
 
És a következő szabályok is az iskolaszövetkezeti tag munkavégzésre vonatkozó rendelkezésekkel azonosak. Így a külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására. A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani [Szvt. 29. (2)-(4) bek.].
 
A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeg. Azaz, az írásunkban már idézett, a 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendeletben (a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról) foglalt összegeknél [Szvt. 29. § (5) bek.].A szolgáltatás fogadója együttműködik a nyugdíjas szövetkezettel, így különösen biztosítja a nyugdíjas szövetkezet képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, tájékoztatja a nyugdíjas szövetkezetet a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről [Szvt. 30. §].
 
Kárfelelősségi rendelkezések
 
A külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tag károkozása vagy személyiségi jog megsértése esetén a nyugdíjas szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a harmadik személynek okozott kárért vagy személyiségi jogsértésért a nyugdíjas szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felelnek. A külső szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során a külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a nyugdíjas szövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel [Szvt. 29. § (8)-(9) bek.].
 
Dr. Horváth István

FIZESSEN ELŐ AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE SZOLGÁLTATÁSAIRA!

Az Önadózó  újságból, honlapból, elektronikus és online szolgáltatásokból álló előfizetői csomagja folyamatos szakmai segítséget és támogatást nyújt a komplex vállalati ügyvitel szakszerű viteléhez, a vállalkozás, intézmény adózási, kifizetői, könyvviteli és munkaügyi feladatainak ellátásához. Az adózás 2020-ben sem lesz egyszerűbb – de az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli  feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Előfizetőknek szabályzatok,- számviteli és GDPR szabályzat is (éves előfizetéssel!), segédletek, Fórum szolgáltatás, plusz 2x2 mérlegképes kredit. Előfizetési díj ebben az évben még 2020. 1-12. hóra: 22.680,-Ft. Kedvezményeink miatt az előfizetéssel pénzügyileg is nyer, nem csak szakmailag. Elõfizetés: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 


Vissza az előző oldalra