Bírósági változások: Közigazgatási Perrendtartás és új Polgári Perrendtartás lesz januártól

JOG 2017-12-03

Nyomtatás

Forrás: MTI

Címkék: Polgári Perrendtartás, Közigazgatási Perrendtartás

Önálló közigazgatási perrendtartás korábban nem is létezett, az erre vonatkozó szabályok eddig a polgári perrendtartás egyik fejezetét alkották. Eddig jobbára csak a konkrét közigazgatási határozatokat lehetett bíróságon megtámadni, ezután viszont már az úgynevezett közigazgatási cselekményeket, tehát például egy építésügyi ellenőrzést vagy egy oktatási intézmény és egy önkormányzat közti szerződést is, továbbá közigazgatási szervek mulasztását, köztestületek, például kamarák döntését vagy akár egy egyetemi vizsgaszabályzatot is. Radikálisan megújul a polgári perrendtartás, amelynek lényeges újítása az osztott perszerkezet.

A január 1-jén hatályba lépő közigazgatási perrendtartás ügyfélcentrikus, az a célja, hogy a perek gyorsabban, szakszerűbben, hatékonyabban folyjanak, minél hamarabb kompetens döntés szülessen - mondta Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke.

Önálló közigazgatási perrendtartás korábban nem is létezett, az erre vonatkozó szabályok eddig a polgári perrendtartás egyik fejezetét alkották.

Az eljárási kódex új filozófiáját, ügyfélbarát jellegét mutatja, hogy jelentősen szélesíti a bírósághoz fordulás lehetőségét a közigazgatási döntésekkel szemben. Azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a bírák a jogsértő közigazgatási aktusok helyett lehetőleg maguk hozzanak érdemi, helyes döntést, ne adják vissza új eljárásra a közigazgatásnak az ügyet, ahogy az ma még gyakran előfordul - mondta az elnök.

A helytelen közigazgatási határozatok bírói hatáskörben történő érdemi megváltoztatása rövid távon nagyobb munkaterhet jelenhet a bíróságoknak, de jobb az állampolgároknak, hiszen hamarabb megszülethet a jogerős, végrehajtható döntés. Hosszabb távon pedig a bíróságoknak is előnyösebb, hiszen a közigazgatásnak visszadobott ügyek is nemegyszer újra bíróságok elé kerültek.

Eddig jobbára csak a konkrét közigazgatási határozatokat lehetett bíróságon megtámadni, ezután viszont már az úgynevezett közigazgatási cselekményeket, tehát például egy építésügyi ellenőrzést vagy egy oktatási intézmény és egy önkormányzat közti szerződést is, továbbá közigazgatási szervek mulasztását, köztestületek, például kamarák döntését vagy akár egy egyetemi vizsgaszabályzatot is.

Főszabályként a közigazgatási cselekménytől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet majd pert indítani. A keresetet jobbára ahhoz a közigazgatási szervhez kell benyújtani, amely a kifogásolt döntést hozta. Bizonyos ügyekben azonban, például amikor közigazgatási szerződést támadnak meg, a kereset címzettje közvetlenül a bíróság - ismertette Fazekas Sándor.

Az új közigazgatási perrend alaposan átrendezi a bírósági hatásköröket. A 19 megyei és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz tartoznak januártól többek között a társadalombiztosítási, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos, valamint a munkaügyi, gyermekvédelmi perek. Ezekben az ügyekben fellebbezés esetén másodfokon a Fővárosi Törvényszék regionális kollégiuma dönt majd.

Az ügyek egy másik csoportjában - ide tartozik például az építésügy, az idegenrendészet, a környezetvédelem, a közegészségügy -, a nyolc regionális közigazgatási bíróság dönt majd Győrben, Veszprémben, Pécsett, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Pest megyében és a fővárosban. Ezek közül a miskolci és pécsi két-két megyében, a másik öt pedig három megyében lesz illetékes eljárni. Mindezekben az ügyekben is a Fővárosi Törvényszék látja el a másodfokú hatáskört.

Ezen túlmenően a Fővárosi Törvényszéknek kizárólagos, országos hatásköre az olyan - például médiahatósági, közlekedési, adatvédelmi, nemzeti banki, verseny-, esélyegyenlőségi és gyülekezési - ügyekben, amelyekben már megyei első fokon döntés születik, és ellenük már csak a Kúriához lehet fordulni.

A Fővárosi Törvényszék elnöke elmondta: mindez nyilvánvalóan jelentős munkateher-növekedést fog eredményezni, ám ennek pontos mértékét egyelőre megbecsülni is nehéz. A Fővárosi Törvényszéken három vagy szükség esetén négy hullámban emelik a bírói és igazságügyi alkalmazotti álláshelyek számát. Január elsejétől 26 új bíró áll munkába, áprilistól 8, júliustól 7, jövő novembertől pedig szükség esetén még akár további 62. A bírákon kívül pedig már az első három negyedévben több tucatnyi igazságügyi alkalmazottat is felvesznek.

Azokkal a felvetésekkel kapcsolatban, hogy a bírói kart elárasztják a közigazgatásból érkezők, Fazekas Sándor azt mondta: eddig szinte kizárólag bírók, bírósági titkárok jelentkeztek ezekre az álláshelyekre. Megjegyezte: a közigazgatási bíráskodásban több mint kétszáz ügycsoport van, köztük számos olyan is, amely egészen speciális szaktudást igényel, mint például a közbeszerzési vagy a versenyhivatali ügyek, ezért egyáltalán nem ördögtől való, hogy közigazgatási szakemberek is lehessenek bírók.

Már az 1896-os, a közigazgatási perekről szóló törvény kimondta, hogy a bírói álláshelyek felét a közigazgatásból kell feltölteni - tette hozzá.

Az új bírákon kívül százas nagyságrendben szükség lesz szükség új igazságügyi alkalmazottakra. Korábban ezen a területen az alacsony bérek és a jelentős munkaterhek miatt például a Pesti Központi Kerületi Bíróságon - az ország legnagyobb helyi bíróságán - akár évi harmincszázalékos fluktuáció is előfordulhatott, ami már a működőképesség rovására ment. Az idei béremelés után azonban egy felsőfokú végzettséggel és sokéves gyakorlattal rendelkező bírósági titkár akár havi bruttó 609 ezer forintot is kereshet. Ez annyiból örvendetes, hogy sokan jelentkeznek ezekre az állásokat, ugyanakkor azonban a kezdő bírói fizetés bruttó 431 740 forint, és jövő évre is csupán 5 százalékos a tervezett illetményemelés, ami máris komoly bérfeszültségekhez vezet. Intő jel, hogy van olyan helyi bíróság, ahol a bírók lemondásuk után kérték bírósági titkárrá történő kinevezésüket - mondta Fazekas Sándor.

***

Radikálisan megújul a polgári perrendtartás

Gyorsabb és professzionálisabb lesz a január 1-jén hatályba lépő gyökeresen új polgári perrendtartás (pp) - mondta Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke. Fazekas Sándor hatéves vezetői mandátuma rövidesen lejár, de megpályázta újra a legnagyobb magyar bíróság elnöki posztját.

A pp egyik lényeges újítása az úgynevezett osztott perszerkezet. Ennek lényege, hogy a per előkészítő szakaszában a feleknek elő kell adniuk bizonyítékaikat és jogi álláspontjukat, a bírónak pedig jeleznie kell, hogy milyen ellentmondások, hiányosságok hátráltathatják a döntést - mondta az elnök.

A bírónak a hatékony pervitel érdekében aktívan be kell avatkoznia: le kell határolnia az eljárást, hogy a per előre látható mederben folyjon, ne legyen lehetőség különféle perelhúzó trükkök, taktikák bevetésére. Mindeközben azonban a leghatározottabban tartózkodnia kell attól, hogy prejudikáljon. Meg kell őriznie egyenlő távolságát a két féltől, nem osztogathat tanácsokat. E rendkívül kényes egyensúly megőrzéséhez magas fokú szakmaiság, határozottság és mértéktartás egyaránt kell - mondta az elnök.

A tárgyalás megkezdése után a perben új bizonyíték csak egészen kivételes esetben használható fel, ugyanakkor minden félnek ki kell adnia a perrel kapcsolatos releváns bizonyítékait, igazmondási, sőt bizonyítékszolgáltatási kötelezettség terheli őket. Aki egyszer az államhoz fordult, attól elvárható hogy a releváns tényeket a valóságnak megfelelően és teljes körűen adja elő.

Ez a perrend sok más fejlett jogállamban is működik, de 1945 előtt ilyen volt a magyar polgári per is - tette hozzá az elnök.

A törvényszéken a gyorsaság és szakszerűség jegyében csak jogi képviselővel, a helyi bíróságokon azonban ügyvéd nélkül is lehet pereskedni. A rászorultak jogérvényesítését segíti többek között a könnyebb, egyszerűbb, formanyomtatványokon történő keresetbenyújtási lehetőség és a bírósági panaszirodák.

A jogalkotó számos lépést tett azért, hogy tehermentesítse a bíróságokat, és azokat az ügyeket, amelyekben nem feltétlenül szükséges a per, más útra terelje. Ilyen például, hogy a lejárt követelések a korábbi 1 millió helyett 3 millió forintig csak közjegyzőnél, fizetési meghagyással követelhetők. Ebből pedig csak akkor lesz per, ha a követelést a kötelezett vitatja. Az eddigi tapasztalatok szerint az 1 millió forintot meg nem haladó ügyekben 4 százalék, 1-3 millió között 6,5 százalék alakul perré, ami azt jelenti, hogy tízezres nagyságrendben szabadulhat meg perektől a törvényszék.

A Fővárosi Törvényszék helyzetén könnyít az illetékességi szabályok átalakítása. A fogyasztói szerződésesekkel - például gáz, villany - kapcsolatos perekben a fogyasztó lakóhelye szerinti bíróság lesz illetékes, nem a szolgáltató helye szerinti, mint eddig, a gépjármű felelősségbiztosítási ügyekben pedig a felperes lakóhelye szerinti bíróság. Mindez jelentősen tehermentesíti a központi régió bíróságait, és egyben ügyfélbarát is.

Fazekas Sándor elmondta, hogy szintén január elsején lép életbe büntető ügyszakban az új elektronikus kapcsolattartási törvény, amelynek egyik fontos jogintézménye a távmeghallgatás. Ez nagy jelentőségű például a büntetés-végrehajtási intézményekben őrzöttek vagy a más városokban élő tanúk esetében is. A távmeghallgatás lehetősége jelentősen javíthatja a tanúzási fegyelmet. Az ügyvédek egy részének vannak garanciális és praktikus, technikai aggályaik, de ezek a három évtizedes büntetőbírói gyakorlattal rendelkező Fazekas Sándor szerint kezelhetők.

A nemzetközi tapasztalatok kedvezőek, nemcsak a fejlett nyugat-európai jogállamokban, hanem Szlovéniában, a balti országokban és Csehországban is évek óta jól működik ez az intézmény. Ráadásul a távmeghallgatásnak Magyarországon csaknem negyedszázada megvolt az első sikeres próbája: 1993-ban Pintér Sándor akkori országos főkapitány szervezésében a váci rendőrkapitányság és a Fazekas Sándor által irányított váci bíróság között, még VHS-technikával. Éppen ideje, hogy a korszerű digitális berendezések korában végre rendszerszerűen beinduljon a távmeghallgatás - jegyezte meg az elnök.

Fazekas Sándor elmondta, hogy január 4-én jár le hatéves elnöki mandátuma, és ismét pályázik, tudomása szerint egyetlenként. A Fővárosi Törvényszék, az ország messze legnagyobb bírósága, ahol az ország összesen mintegy 3000 bírájának csaknem negyede ítélkezik, ugyanakkor az összes ügynek bizonyos ügyszakokban több mint harmada, csaknem fele indul. Ráadásul a legbonyolultabb és legnagyobb terjedelmű ügyek jelentős része is a fővárosban összpontosul. Mindezek miatt korábban jóval az átlag alatt teljesített a Fővárosi Törvényszék, mára azonban a sereghajtók közül az élbolyba került.

Az elmúlt fél évtizedben a legtöbb mutató elérte az országos átlagot, sőt volt, ahol meg is haladta. Míg korábban a Fővárosi Törvényszéknek volt szüksége arra, hogy más megyékből érkezett bírók segítsék feldolgozni az ügyhátralékát, addig ma már az is előfordul, hogy a törvényszék segít másutt, így például a Fővárosi Ítélőtábla jelentős hátralékának megszüntetésében. A hatéves ciklus kezdetén 6000 két éven túli ügy volt a törvényszéknek, ma már kevesebb mint a fele, tíz éven túli ügy pedig 150 volt, ma már csak alig 20 - mondta Fazekas Sándor.

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/