Egészségügyi szolgáltatási járulék 2011'

ART 2011-01-10

Nyomtatás

Forrás: www.apeh.hu

Milyen személyi körre vonatkozik ez a kötelezettség? * Melyik jogszabály határozza meg az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körét? * Diákok esetében mire nagyon fontos odafigyelni? * Mit jelent az, hogy valaki passzív jogon biztosított? * Mi a helyzet a külföldön élõkkel, dolgozókkal? * Milyen összeget kell fizetni havonta? * Ezt a kötelezettséget be is kell jelenteni? * Munkaviszony létesítésekor is ki kell jelentkezni? * Hol lehet hozzájutni az adatlaphoz? * A kötelezettség megfizetése milyen módon lehetséges? * A kötelezett helyett más is fizetheti a havi összeget? * Mi történik akkor, ha a kötelezett mégsem fizet?

___________________________________________

Kérjen ingyenes Önadózó bemutató számot!

Az Önadózó újság egy korábbi számának megküldésével Ön betekintést nyerhet abba a mûhelymunkába, amellyel havonta többezer vállalkozás, intézmény és tanácsadó részére nyújtunk szakmai információkat, megoldásokat adókötelezettségeik szakszerû teljesítéséhez. Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb - Számvitel a gyakorlatban, havonta 64 oldalon. A megadott postacimre megküldjük, jelezze e-mailben: info@onadozo.hu

___________________________________________

Egészségügyi szolgáltatási járulék 2011'

Milyen személyi körre vonatkozik ez a kötelezettség?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék olyan alanyi kört érint, akik nem állnak biztosítási jogviszonyban és nem jogosultak egészségügyi ellátásra a társadalombiztosítási törvény alapján. Számukra fizetési kötelezettség áll fenn a természetbeni egészségügyi ellátás érdekében. Azaz orvosi ellátásra az válik jogosulttá, annak lesz érvényes a TAJ-kártyája, aki fizeti ezt a járulékot.

Melyik jogszabály határozza meg az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körét?

Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körét a társadalombiztosításról szóló törvény pontosan meghatározza. Õk tehát jogosultak az egészségügyi ellátásra anélkül, hogy fizetniük kellene. E körbe tartoznak a biztosítottak, ezen belül a foglalkoztatottak ( pl.: munkaviszonyban, köztisztviselõ, közalkalmazotti, megbízási, vállalkozási, bedolgozói jogviszonyban állók, illetve a gazdasági társaságok tagjai (társas vállalkozók), valamint az önfoglalkoztatók (egyéni vállalkozók, biztosított mezõgazdasági õstermelõ ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévõ idõ és a már megszerzett szolgálati idõ együttesen legalább 20 év, az egyéb jogcímen biztosítottat). A biztosítottak körébe taroznak a munkanélküli (álláskeresési) ellátásban részesülõk is.

A társadalombiztosítási törvény alapján egészségügyi ellátásra jogosultak körébe tartoznak még a különbözõ ellátásban részesülõ személyek (pl.:gyed, gyes, gyet ellátásban, tgyásban, táppénzben, ápolási díjban, rendszeres szociális segély, saját jogán nyugdíjban). E körbe tartoznak továbbá a tanulók, illetve a kiskorúak, illetve akik nevelõszülõi tevékenységet folytatnak, valamint a szociálisan rászorult személyek, a megváltozott munkaképességû személyek, a hajléktalan, illetve fogvatartott személyek is.

Diákok esetében mire nagyon fontos odafigyelni?

Az iskolai tanév befejeztével a volt tanulóknak, hallgatóknak fontos információ, hogy a diákigazolványuk érvényessége végéig, október 31-ig alanyi jogon, az ezt követõ 45 napig passzív jogon biztosítottnak minõsülnek. Ennek értelmében az adóhatóságnál december 16-i hatállyal kötelezettek az egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó bejelentkezésre és járulékfizetésre, ha addig nem válnak biztosítottá.

Mit jelent az, hogy valaki passzív jogon biztosított?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a jogosultság feltételeinek megszûnését követõen – passzív jogon – további 45 napig fennmarad. Amennyiben a biztosítási jogviszony 45 napnál rövidebb volt, akkor azzal a rövidebb idõvel hosszabbodik meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A jogosultság 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszûnését megelõzõen fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszûnt jogosultsági feltétel nem állt fent 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt lel.

Mi a helyzet a külföldön élõkkel, dolgozókkal?

Valóban a magánszemélyek egy része külföldön él, külföldön dolgozik. A biztosítási jogviszonyuk illetve a fizetési kötelezettség az esetükben attól függ, hogy mely országban folytatnak keresõ tevékenységet. Az Európai Gazdasági Térségben (Európai Uniós országok, Norvágia, Lichtenstein, Izland és Svájc) valamint az ún. „egyezményes államban”-ban (a volt Szovjetunió és a volt Jugoszlávia utódállamai) munkát vállalók az adott államban kötelesek a járulékfizetésre, és természetesen Magyarországon is jogosultak az egészségügyi ellátások igénybevételére. Az elõbbieken kívüli országokban munkát vállalók, ha Magyarországon lakóhellyel rendelkeznek, a külföldi munkavállalás idõtartamára is kötelezettek az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.

Milyen összeget kell fizetni havonta?

Akik nem jogosultak alanyi jogon az egészségügyi ellátásra, kötelesek egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, melynek havi összege 2011. január 1-jétõl 5100 Ft. Amennyiben a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn a naptári hónap teljes tartalma alatt, akkor egy naptári napra az 5100 Ft harmincad részét kell figyelembe venni, azaz napi 170 Ft-ot. A fizetési kötelezettség havi jellegû, melynek a tárgyhónapot követõ hó 12-ig kell teljesülnie. Így a januári kötelezettséget február 12-éig kell megfizetni. Amennyiben a határidõ nem munkanapra esik, akkor a következõ munkanap a határidõ. 2011. februárban a 12-e szombat, ezért a fizetési határidõ 14-e hétfõ lesz.

Ezt a kötelezettséget be is kell jelenteni?

A fizetési kötelezettséget a 11T1011-es adatlap A jelû lapjának kitöltésével kell kezdeményezni a lakhely szerint Nemzeti Adó-és Vámhivatal felé két példányban. A járulékfizetési kötelezettséget annak keletkezésétõl számított 15 napon belül kell bejelenteni az állami adóhatóság részére.

Ha változás áll be a kötelezett oldalán annak bekövetkeztétõl számított 15 napon belül a 11T1011-es számú nyomtatvány B lapján kell bejelenteni az állami adóhatóság felé szintén két példányban.

Munkaviszony létesítésekor is ki kell jelentkezni?

Kivételt jelent, ha a fizetésre kötelezett munkaviszonyba lép és ezáltal válik biztosítottá, ekkor nem kell külön kijelentkeznie, hanem a foglalkoztató, munkáltató jelenti be, mint foglalkoztatottat.

Hol lehet hozzájutni az adatlaphoz?

Az adatlap az adóhatóság ügyfélszolgálatán beszerezhetõ, illetve a NAV hivatalos honlapjáról is letölthetõ: www.nav.gov.hu. Az adatlapot két példányban kell kitölteni és személyesen, postai úton, illetve meghatalmazott útján is benyújthatók.

A kötelezettség megfizetése milyen módon lehetséges?

A járulékfizetési kötelezettség többféle módon teljesíthetõ. Lehetõség van készpénzátutalással (csekken), banki átutalással, illetve a kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyával is teljesíteni a fizetési kötelezettséget. Csekket az illetékes Nemzeti Adó és Vámhivatal ügyfélszolgálatán személyesen, a Tájékoztatási és Koordinációs Osztály munkatársaitól, a 06 40 42 42 42-es telefonszámon, valamint „Kérelem készpénz-átutalási megbízás (csekk) igényléséhez „ nyomtatvány segítségével postai, vagy a „Csekk” nyomtatvány használatával elektronikus úton lehet igényelni. Banki átutalást esetén az APEH (NAV) „Egészségbiztosítási Alapot megilletõ bevételek” elnevezésû számlaszámára kell teljesíteni a kötelezettséget.

A kötelezett helyett más is fizetheti a havi összeget?

Lehetõsége van arra, hogy a járulékfizetési kötelezettséget a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesíthesse. Az átvállalásról a kötelezettnek 15 napon belül – a 11T1011-es nyomtatványon – kell bejelentést tennie a NAV felé.

Mi történik akkor, ha a kötelezett mégsem fizet?

Az állami adóhatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szorosan együttmûködik az egészségügy „potyautasainak” kiszûrésében. Az orvosok, gyógyszerészek folyamatosan ellenõrzik a szolgáltatást igénybe vevõ magánszemélyek biztosítási jogviszonyát, és a „piros lámpát” kapott ügyfeleket jogviszonyuk rendezésére szólítják fel.

Az OEP 2008. évben egyszeri alkalommal, 2009-tõl pedig havi gyakorisággal szolgáltat adatot az adóhatóság részére azon magánszemélyekrõl, akik az OEP nyilvántartásában nem szerepelnek biztosítottként vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosultként.

Az átadott magánszemélyek adatait az adóhatóság összeveti a foglalkoztatók által benyújtott havi adó- és járulékbevallás adataival, az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetõkrõl, valamint a foglalkoztatókról és az általuk foglalkoztatott biztosított személyekrõl vezetett nyilvántartás adataival. A „szûrõn fennakadt” magánszemélyeknek vagy annak foglalkoztatójának tértivevényes értesítõ levelet küld ki, melyben 8 napos határidõ kitûzésével biztosítási jogviszonyának okirattal történõ igazolására szólítja fel az ügyfelet. Az értesítõ levél a felhasználható legtipikusabb okiratokra példálózó utalást tesz, illetve mellékletét képezni egy „Nyilatkozat” elnevezésû nyomtatvány, melyen a magánszemély az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság jogcímét jelölheti

Nagyon fontos az adózói visszajelzések megtétele, hiszen azok alapján teszi meg az NAV a szükséges intézkedéseket. Az értesítõ levél abban az esetben is átvettnek mindõsül, ha a címzett a levél átvételét megtagadja, vagy „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Az értesítés átvételét követõ 16. napon az állami adóhatóság határozattal rendelkezik a kötelezettség elõírásáról amennyiben a magánszemély nem igazolja jogosultságát illetve nem vette fel a kapcsolatot az illetékes NAV igazgatósággal.

A kötelezettség elõírásáról az NAV elektronikus úton adatot szolgáltat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére.

Forrás:
NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Fõigazgatóság
www.apeh.hu

***

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 11 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2011. 1-12. hónapra 17.640,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra