Fejlesztési tartalék célszerinti felhasználása egyéni vállalkozásban

SZJA

Nyomtatás
Forrás: Önadózó | Szerző: Lepsényi Mária

Címkék: fejlesztési tartalék


 A fejlesztési tartalék címén 2016-ban nyilvántartásba vett összeget 2019. december 31-éig költhetik el az egyéni vállalkozók szankció mentesen.

A fejlesztési tartalék képzése azzal az előnnyel jár az egyéni vállalkozók számára, hogy az e címen nyilvántartott összeg csökkenti az egyéni vállalkozó bevételét.  [Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés f) pontja].

A bevételt csökkentő összeget nyilvántartásba kell venni és ezt a nyilvántartott összeget nem kell a vállalkozónak leadóznia.  Bevételt csökkentő tételként a bevétel és költség különbségének 50 százalékát, de legfeljebb 500 millió forintot lehet figyelembe venni és a nyilvántartásba vett összeget az adóbevallásban tájékoztató adatként szerepeltetni kell.

 Az idevágó rendelkezés [Szja tv. 49/B. § (16) bekezdés] szerint, amennyiben a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeget a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében használja fel az egyéni vállalkozó, akkor ez az összeg kivezethető a nyilvántartásból.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, aki 2015-ben fejlesztési tartalékot képzett, annak 2016-ban ezt az összeget nyilvántartásba kellett vennie és legkésőbb 2019. december 31-éig el is kell költenie.

 Amennyiben az egyéni vállalkozó ezt az összeget nem költi el határidőben, vagy más célra használja, akkor a nyilvántartott összeget ki kell vezetnie és meg kell állapítania az adókötelezettséget szankciókkal növelve.

 Ebben az esetben nem cél szerinti felhasználás esetén meg kell állapítania

  1. a) a kivezetett rész után a nyilvántartásba vétel adóévében hatályos rendelkezések szerinti mértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót [49/B. § (9) bekezdés], valamint
  2. b) a kivezetett résznek az a) pont szerinti vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap utáni adót.

Az a)-b) pontban említett adókat késedelmi pótlékkal növelten a kivezetést követő 30 napon belül kell megfizetni.

 Az egyéni vállalkozónak a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik adóév végén még nyilvántartott rész után az a)-b) pont szerinti adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig kell megállapítania és azokat késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetnie.

 A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani.

Az előző rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) azzal, hogy ilyenkor az említett adókat a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni.

A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak nincs lehetősége arra, hogy a korábban fejlesztési tartalékként lekötött összeget a szünetelés időszakában tárgyi eszköz beszerzésére fordítsa. 

Amennyiben a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalékból kíván tárgyi eszközt vásárolni, akkor célszerű, ha bejelenti tevékenységének folytatását az egyéni vállalkozói nyilvántartást vezető szervhez.

Az egyéni vállalkozónak a fejlesztésitartalék-nyilvántartást úgy kell vezetnie, hogy abból megállapítható(ak) legyen(ek) a kivezetett összeg(ek), valamint a kivezetés(ek) alapjául szolgáló kiadás(ok) teljesítésének időpontja(i) és összege(i), illetve a kivezetés(ek) miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege.

A cél szerinti felhasználás egyben azt is jelenti, hogy a beszerzési árnak a nyilvántartásból kivezetett összeggel csökkentett részét lehet a költségek között elszámolni. A fejlesztési tartalék képzése így felfogható egy előre hozott értékcsökkenési leírásnak is, mivel értékcsökkenési leírás alá vonni a beruházási költségnek a nyilvántartásból kivezetett összeggel csökkentett részét lehet, de az értékcsökkenési leírás alapja továbbra is a teljes beszerzési ár.

Nem használható fel a fejlesztési tartalék összege olyan tárgyi eszköz beruházásként történő elszámolása címén, amelyre értékcsökkenési leírást elszámolni nem lehet, vagy amelyhez a vállalkozó ingyenesen jutott hozzá.

Amennyiben pl. az egyéni vállalkozó a korábban nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot egy olyan lakás vásárlására kívánja fordítani, amelyet teljes egészében irodaként fog használni, vagyis egy kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközt vásárol meg, akkor a fejlesztési tartalékot felhasználhatja ezen tárgyi eszköz beszerzéséhez. Telek vásárlásához azonban nem használható fel a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg, tekintettel arra, hogy a telek nem vonható értékcsökkenési leírás alá.

Fejlesztési tartalék és a támogatások együttes kezelése

Gyakran fordul elő az is, hogy az egyéni vállalkozó támogatást is kap a beruházáshoz. Amennyiben az egyéni vállalkozó támogatást is kap a beruházáshoz, akkor annak összege tovább csökkenti a nyilvántartás szerinti nettó értéket, azaz nemcsak a fejlesztési tartalékból felhasznált összeg, hanem a támogatásból fedezett rész is csökkenti a tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti nettó értékét.

Példán bemutatva:

A vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó 30 millió forintért vásárol egy traktort, a fejlesztési tartalék címén lekötött összeg 20 millió forint, a beruházáshoz kapcsolódó, a bevételek között figyelembevett támogatás összege pedig 5 millió forint.

A példabeli esetben a 30 millió forintot csökkenteni kell a fejlesztési tartalékból felhasznált és a támogatás címén kapott összeggel (20 millió+ 5 millió), amely 25 millió forint, így a maradék összeg (5 millió forint) számolható el értékcsökkenési leírás címén azzal, hogy az értékcsökkenési leírás alapja továbbra is a 30 millió forint lesz.

A 2016 december 31-éig nyilvántartásba vett fejlesztési tartalék személyi jövedelemadó tartalmát 10%-os adómértékekkel kell még meghatározni, tekintettel arra, hogy fejlesztési tartalék címén legfeljebb 500 millió forinttal volt csökkenthető a bevétel és az adó mértéke 10 százalék volt 500 millió forintig.

Ez a szabály vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra is, aki időközben átalányadózó lett, vagy bejelentkezett a „kata” hatálya alá.

Fontos tudni azt is, hogy fejlesztési tartalék célszerinti felhasználásakor a tárgyi eszköz lehet használt is. Az új, korábban még üzembe nem helyezett tárgyi eszköznek  csak a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésénél van jelentősége.

Lepsényi Mária

FIZESSEN ELŐ AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE SZOLGÁLTATÁSAIRA!

Az Önadózó  újságból, honlapból, elektronikus és online szolgáltatásokból álló előfizetői csomagja folyamatos szakmai segítséget és támogatást nyújt a komplex vállalati ügyvitel szakszerű viteléhez, a vállalkozás, intézmény adózási, kifizetői, könyvviteli és munkaügyi feladatainak ellátásához. Az adózás 2019-ben sem lesz egyszerűbb – de az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli  feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Előfizetőknek szabályzatok,- GDPR szabályzat is (éves előfizetéssel!), segédletek, Fórum szolgáltatás, plusz 2x2 mérlegképes kredit. Előfizetési díj 2019. 1-12. hóra: 22.680,-Ft. Kedvezményeink miatt az előfizetéssel pénzügyileg is nyer, nem csak szakmailag. Elõfizetés: info@onadozo.hu


Vissza az előző oldalra