Illetékváltozások 2017-2018

EGYÉB ADÓK 2018-03-18

Nyomtatás

Forrás: Önadózó | Szerző: dr. Kovács Attila

Címkék: illetékváltozások 2018, illetékváltozások 2017

A törvénymódosításokhoz kapcsolódó magyarázataink az adózók helyes jogalkalmazást kívánják elősegíteni.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2017. II. félévben kihirdetett és a kihirdetést követő napon vagy 2018. január 1-jén hatályba lépő módosításait ismertetjük. A 2017. I. félévben kihirdetett (pl. „tavaszi adócsomag”) illetékeket érintő – 2017. évközi, illetve 2018. évtől hatályosuló – változásait az Önadózó 2017. 07-08. számában mutattuk be. A törvénymódosításokhoz kapcsolódó magyarázatok az adózók helyes jogalkalmazást kívánják elősegíteni.

I. Illetékváltozás 2017. október 13-ától

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló 2017. évi CXXII. törvény 2017. október 13-ától kibővítette az illetéktörvény – cégbejegyzési eljárások illetékmentességét rögzítő – 45. § (1a) bekezdését. Az említett időponttól kezdve ugyanis nemcsak a szociális szövetkezetet, korlátolt felelősségű társaságot, egyéni céget, közkereseti társaságot és betéti társaságot lehet illetékmentesen bejegyeztetni a cégjegyzékbe, hanem a közérdekű nyugdíjas szervezetet is. Az illetékmódosítás szoros összefüggésben áll az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény kihirdetésével, amely annak érdekében, hogy a munkaerőpiacon még aktív időskorúak számára újbóli munkát, foglalkoztatást, munkaerő piaci reaktiválást biztosítson, új szövetkezeti formát – az ún. közérdekű nyugdíjas szövetkezetet – hozott létre. A nyugdíjas szövetkezetnek célja az is, hogy az időskorú tagok a felhalmozódott tudást, szakmai és élettapasztalatot átadják a fiatalabb korosztály számára („mester-inas kapcsolat”), illetve az is, hogy a nyugdíjas korosztály közösségi kapcsolatait fenntartsa, annak formálisan is keretet teremtsen.

2017. július 1-jétől tehát a törvényben meghatározott személyek közérdekű nyugdíjas szövetkezetet alapíthatnak. 2017. július 1-je és 2017. október 12-e között ugyanakkor a cégbejegyzési eljárás kezdeményezésekor 100 000 Ft cégbírósági eljárási illetéket kellett fizetniük. Tekintettel arra, hogy egyrészt a közérdekű nyugdíjas szövetkezet alapítására jogosultak főszabály szerint nyugdíjasok (de mindenképpen kizárólag természetes személyek) lehetnek, másrészt arra, hogy az Itv. 45. § (1a) bekezdése szerint a szociális szövetkezet, a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentes, ezért a jogalkotó Országgyűlés indokoltnak látta a közérdekű nyugdíjas szövetkezet bejegyzésére irányuló eljárást is az illetékmentes eljárások körébe vonni. Az illetékmentesség bevezetésével az Itv. azonos helyzetet teremtett a bejegyzésre irányuló eljárás illetékmentessége tekintetében a szociális szövetkezet, a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet között.

Mindemellett az Országgyűlés az Itv. 102/B. § beiktatásával az eljárási illetékmentességet kiterjesztette a 2017. évi CXXII. törvény hatálybalépésekor (vagyis 2017. október 13-án) bejegyzett, illetve a bejegyzés alatt álló közérdekű nyugdíjas szövetkezetekre is. Azoknak a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek tehát, akik a cégbejegyzésre irányuló eljárásban már megfizették a 100 000 Ft-os illetéket, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a cégbíróság visszatérítésről szóló végzése alapján, a végzés közlésétől számított 30 napon belül, hivatalból visszatéríti az illeték összegét, az adó-visszatérítésre irányadó szabályok szerint. A cégbíróság a visszatérítésről szóló végzést elektronikus úton közli a NAV-val.

II. Illetékváltozások 2017. október 28-ától

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi CXXVI. törvény 2017. október 28-ától a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokkal összefüggésben állapított meg tagállami (belső jogi) kiegészítő szabályokat, a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletével (a továbbiakban: 2015/848 EU rendelet) összefüggésben. A 2015/848 EU rendelet az 1346/2000/EK tanácsi rendeletet váltotta fel egy korszerűbb uniós jogi szabályozással, amely a tagállami eljárásokat jobban összehangolta, valamint megteremtette a jogi kereteket a fizetésképtelenségi szakértők és a bíróságok közötti közvetlen együttműködéshez. A 2015/848 EU rendelet nóvuma a nemzetközi vállalatcsoportok koordinált fizetésképtelenségi eljárásának bevezetése, amelynek célja, hogy egységes stratégiát alakítsanak ki az érintett felek a vállalatcsoport és annak tagjai fizetőképességének helyreállítása érdekében. Az új eljárás bevezetésével meg kellett határozni az eljárásokhoz kapcsolódó illetékfizetési kötelezettséget, ezért az Itv. 2017. október 28-ától kiegészült a következő eljárások illetékmértékével:
a)     a Magyarországon indított másodlagos fizetésképtelenségi eljárások kezdeményezésének illetéke, valamint a 2015/848 EU rendelet alapján belföldi bíróság előtt kezdeményezett egyéb polgári nemperes eljárások illetéke – az Itv. 44. § (2) bekezdése alapján – 50 000 forint;
b)     a 2015/848 EU rendeletben meghatározott, magyar bíróság előtt kezdeményezett nemperes eljárások esetén az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezés illetéke – Itv. 47. § (3) bekezdése szerint – 30 000 forint, minden más esetben 7000 forint;
c)      a 2015/848 EU rendeletben meghatározott, magyar bíróság előtt kezdeményezett nemperes eljárásokban hozott végzés elleni felülvizsgálat illetéke – az Itv. 50. § (4) bekezdése értelmében – 30 000 forint.

III. Illetékváltozás 2017. november 24-étől

A hazai agrárszektorhoz tartozó kis és közepes méretű vállalkozások versenyképességének elősegítése, valamint az illetéktörvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) szabályozása közötti összhang teljes körű megteremtése érdekében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLVIII. törvény kiszélesítette a termőföld-szerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentességi rendelkezést.

A módosítás eredményeként 2017. november 24-étől nem keletkeztet pótilleték-kötelezettséget az az eset, amikor a földműves – a saját művelési kötelezettséggel érintett 5 éves időtartamon belül – a termőföld használatát, hasznosítását a 25%-ban tulajdonában, vagy közeli hozzátartozója 25%-os tulajdonában álló mező- és erdőgazdasági termelőszervezet részére adja át. A Földforgalmi tv. 5. § 19. pontja értelmében mező- és erdőgazdasági termelőszervezetnek a mezőgazdasági igazgatási szerv által a Földforgalmi tv. végrehajtási rendeletében meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, olyan tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet minősül, amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül vagy amelynek
a)     alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat,
b)     éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és
c)      legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.

A Földforgalmi tv. 13. § (2) bekezdés a) pontjának ab) pontja az Itv. módosítását megelőzően sem tekintette a használat átengedésének azt a jogi aktust, amely során a termőföld tulajdonosa a föld használatát a legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át. Az illetéktörvény 26. § (18)-(18a) bekezdéseinek jogharmonizációs célú változásának eredményeként tehát 2017. november 24-étől nem kell szankcionálni a termőföld használatának, hasznosításának átengedését, ha a mezőgazdasági termelőszervezet vállalja, hogy a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja, továbbá a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója garantálja, hogy a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdoni hányada nem csökken 25% alá. Amennyiben a vállalt feltételek meghiúsulnak, vagyis ha a földet a mezőgazdasági termelőszervezet igazolhatóan nem mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja, illetve a földműves vagy közeli hozzátartozója a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdoni hányadát 25% alá csökkenti, a tulajdonos földművesnek 8%-os illetéket kell fizetnie. Az Itv. – 2017. évi CLVIII. törvény által beiktatott – 99/Q. §-a lehetővé teszi, hogy a kiszélesített illetékmentességi rendelkezést az ún. folyamatban levő ügyekben, vagyis azon vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a saját művelési kötelezettséggel érintett 5 éves időtartam még nem telt el vagy az állami adóhatóság eljárása jogerősen vagy véglegesen nem zárult le.

IV. Illetékváltozások 2018. január 1-jétől

1. A2017. évi CLIX. törvény illetékmódosításai

2018. január 1-jétől a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) felváltja az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CL. törvény (Ákr.). Mindemellett az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (régi Art.) hatályon kívül helyezésével az adózásra vonatkozó általános eljárási szabályokat részben az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (új Art.), részben pedig az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) fogja rögzíteni a következő évtől.

Az új eljárási törvények hatálybalépésével szükségessé vált a különböző adószabályok, így az illetéktörvény felülvizsgálata is annak érdekében, hogy az Itv. és az Ákr., valamint az új Art. és az Air. szabályai koherensek legyenek, amelynek érdekében az Országgyűlés döntött az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény hatálybalépéséről, amely az alábbi illetékváltozásokat jelenítette meg.

1.1. Illetékváltozások az új Art. és az Air. hatálybalépése kapcsán

a) A leletezés szabályai

2017. december 31-éig a régi Art. rögzítette az eljárási illeték megfizetésének, valamint a vagyonszerzés bejelentésének elmulasztásához kapcsolódó eljárásrendet, az új Art. azonban már nem tartalmazza ezt a szabályt. Erre tekintettel 2018. január 1-jétől az Itv. 83. §-a jeleníti meg leletezés szabályait, gyakorlatilag változatlan normatartalommal, ugyanakkor a hatályos jogszabály-szerkesztési előírások figyelembevételével.

A leletet tehát továbbra is az a bíróság, illetve (az állami adóhatóság kivételével) az a közigazgatási hatóság állítja ki, amely feltárja, hogy az ügyfél/fél az eljárási illetékfizetési kötelezettségének nem, vagy nem maradéktalanul tett eleget, illetve ha a vagyonszerző az ingatlan-, illetve gépjárműszerzését nem a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően jelentette be. A leletkészítés alól a bíróság/hatóság abban az esetben mentesül, ha éppen az eljárási illeték megfizetésének elmulasztása miatt szüntette meg az eljárást, vagy utasította vissza a beadványt. A leletet a NAV formanyomtatványának felhasználásával kell kiállítani, és az állami adóhatóságnak kell megküldeni az illeték kiszabása céljából. A hatóság/bíróság a leletezés megtörténtét köteles feltüntetni az iraton. Az állami adóhatóságnak továbbra is ellenőriznie kell az illetékkötelezettség teljesítését azoknál a szerveknél, amelyek az illeték beszedésében közreműködnek.

b) Az illeték megállapításához való jog elévülése

Az új Art. a leletezéssel összefüggő szabályozáshoz hasonlóan az illeték megállapításához való jog elévülésére vonatkozó rendelkezést sem fogja rögzíteni 2018. január 1-jétől, ezért ez a rendelkezés is az illetéktörvényben kap helyt. Az elévülési főszabály ugyanakkor változatlan, azaz az Itv. 86. § (1) bekezdése a régi Art. szabályát jeleníti meg a következő évtől. Eszerint az illeték megállapításához való jog továbbra is annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a tény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.

c) Az ingatlanszerzés bejelentése

Miután az új Art. az ingatlan-szerzés részletszabályait sem fogja tartalmazni, ezt a rendelkezést is az illetéktörvény fogja tartalmazni 2018. január 1-jétől. A szabályozás tartalmilag nem változik, ugyanakkor szövegezését tekintve jóval egyszerűbb, átláthatóbb lesz. Az Itv. 91. § – 2018. január 1-jétől hatályos – (1) bekezdése szerint tehát az ingatlan megszerzését, megszüntetését (mind a tulajdonjogot, mind a vagyoni értékű jogot illetően) a változatlanul a földhivatalnál kell bejelenteni illetékkiszabásra, mégpedig az ingatlan-átruházást megalapozó szerződés (vagy más okirat) benyújtásával. A szerződéshez (egyéb okirathoz) csatolni kell az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített (ún. B400-as) nyomtatványt is, amelyen fel kell tüntetni a felek adóazonosító számát vagy az ennek hiányára utaló nyilatkozatot is. Az illetékkiszabásra történő bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel egyidejűleg kell előterjeszteni, mégpedig az illetékkötelezettség keletkezését (főszabály szerint a szerződéskötést) követő 30 napon belül.

d) Új eljárási illetékmentesség

2018. január 1-jétől – az Itv. 33. § (2) bekezdés új 69. pontja alapján – nem kell eljárási illetéket fizetni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti belső szabályzat jóváhagyására irányuló eljárás kezdeményezésekor.

e) A régi Art.-ra történő utaló szabályok módosítása

2018. január 1-jétől a felügyeleti eljárás és az adóhatósági ellenőrzés részletes szabályait nem az új Art., hanem az Air. szabályozza, ezért szükségessé vált az Itv. 29. § (3) bekezdésében és a 90. § (2) bekezdésében a régi Art.-ra utaló szövegrészek frissítése, az Air.-ra történő hivatkozással.

1.2. Az Ákr. hatálybalépésével összefüggő módosítások

a) Jogerőre emelkedés helyett véglegessé válás

Az Ákr. 83. §-a megváltoztatja a Ket. terminológiáját, így 2018. január 1-jétől a hatóság döntése nem jogerős, hanem végleges lesz. Erre tekintettel módosulnak az illetéktörvényben – a 3. § (3) bekezdés c) pontjában, a 16. § (2a) és (2e) bekezdésében, a 17. § (2a) és (2e) bekezdésében, a 26. § (2a) és (2e) bekezdésében, a 86. § (3) bekezdésének b) pont bb) alpontjában, valamint a 89. § (1) bekezdésében – a „jogerőre” utaló szövegrészek.

b) Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás helyett visszautasítás

Az Ákr. 46. §-a is változtat a Ket. terminológiáján, amelynek eredményeként 2018. január 1-jétől a hatóság a kérelmet – ha az alkalmatlan arra, hogy a hatóság az alapján az eljárást lefolytassa – nem érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, hanem visszautasítja. A kérelem „érdemi vizsgálat nélküli elutasítására” utaló szövegrészeket – amelyeket az Itv. 28. § (2) bekezdés b) pontja, 80. § (1) bekezdés k) pontja és ka) alpontja tartalmaz 2017. december 31-éig – 2018. január 1-jétől a kérelem „visszautasítására” utaló szöveg váltja fel. Mindemellett az Itv. 28. § (2) bekezdés a) pontjában az érdemi vizsgálat nélküli elutasítására” utaló szövegrész hatályát veszti.

c) A közigazgatási hatósági eljárás fogalmának módosulása

Az illetéktörvény 2017. december 31-éig a közigazgatási hatósági eljárás fogalma kapcsán alapvetően a Ket. hatósági ügy fogalmára utal vissza. Az Ákr. hatálybalépésére tekintettel ugyanakkor szükségessé vált a fogalom újragondolása is, különös tekintettel arra, hogy az Ákr. több eljárást (pl. az adóeljárásokat) kiemelt a hatálya alól. 2018. január 1-jétől tehát az Itv. szerinti közigazgatási hatósági eljárás definíciója megújul. Az Itv. alkalmazásában a következő évtől közigazgatási hatósági eljárásnak kell tekinteni az Ákr. szerinti hatósági ügy fogalmával azonosan definiált közigazgatási ügy intézésére vonatkozó hatósági eljárást. Mindemellett az illetékszabályok érvényesülésekor közigazgatási hatósági eljárásnak minősülnek az Ákr. hatálya alá nem tartozó ún. „kivett” eljárások is, továbbá a jegyzői hatáskörbe tartozó birtokvédelmi ügyek, valamint pl. a szabálysértési ügyek is, hiszen jellegüknél fogva megfelelnek az Ákr. szerinti hatósági ügy intézésére vonatkozó eljárásra vonatkozó definíciónak. Az Itv. 102. § (1) bekezdés w) pontjában elhelyezett értelmező rendelkezés változatlanul közigazgatási hatósági eljárásnak tekinti a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentés nyilvántartásba vételét.

d) A Ket.-re történő utalások elhagyása

Miután az Országgyűlés úgy döntött, hogy 2018. január 1-jén a Ket. hatályát veszti, az Itv. 67. § (3a) bekezdéséből is ki kellett emelni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényre utaló szövegrészt.

1.3. Az új ügyvédi törvény szabályozásával való összhang megteremtése

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény, amelynek oroszlánrésze 2018. január 1-jén lép hatályba, egyik nóvuma a kamarai formaváltás lehetőségének bevezetése. Kamarai formaváltás esetén – ha az új működési formában az ügyvédi tevékenység gyakorlója vállalhat megbízást – az új ügyvédi törvény 35. § (4) bekezdése alapján a megbízás nem szűnik meg, hanem a megbízott személyében az új ügyvédi törvény erejénél fogva jogutódlás következik be. Ha a kamarai formaváltás következtében a megbízott ügyvédi iroda tagjává válik, a megbízott jogutódja az ügyvédi iroda. A megbízott a várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt tizenöt nappal megelőzően értesíteni. Tekintve ugyanakkor, hogy az ügyvédi irodák átalakulásához kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentességi rendelkezés nem utal a kamarai formaváltás lehetőségére, az Itv. 26. § (1) bekezdés o) pontjában rögzített, illetékmentességet biztosító szabály kiegészül a kamarai formaváltás megjelenítésével.

1.4. Az egységes jogértelmezés kialakítását szolgáló rendelkezés

Az Itv. 33. § (2) bekezdés 15. pontja eljárási illetékmentességet biztosít a nyugdíjazással kapcsolatos eljárás kezdeményezői számára. A jogalkalmazói gyakorlatban ugyanakkor kérdésként merült fel, hogy az említett rendelkezés alapján mentesül-e az eljárási illetékfizetési kötelezettség alól az az ügyfél, aki ún. életbenléti igazolás kiállítását kéri a hatóságtól. 2018. január 1-jétől az Itv. említett rendelkezésének kiegészítésével a jogalkotó Országgyűlés egyértelművé tette, hogy a nyugdíjfolyósítással kapcsolatos eljárások is illetékmentesnek minősülnek, következésképpen pl. az életbenléti igazolás kiállítás iránti kérelem után sem kell közigazgatási hatósági eljárási illetéket fizetni.

2. A2017. évi CXXX. törvény illetékmódosításai

A polgári bírósági eljárások rendjét meghatározó alapvető változás 2018. január 1-jétől, hogy új polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.) lép hatályba, amely számos módosítást eredményez a polgári bírósági eljárásokban. Miután a bírósági eljárási illetékrendszer a Pp. szabályozásához igazodik, természetesen szükségessé vált a polgári perrendtartás megváltozott szabályai és az Itv. közötti összhang megteremtése is. Mindemellett rendkívül fontos változás, hogy 2018. január 1-jétől a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó joganyagot már nem a Pp. tartalmazza, hanem egy új, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) rögzíti. A Kp. hatálybalépésével a magyar közigazgatási perjogi hagyományok felelevenítésével a jogalkotó teljes mértékben elkülönítette a polgári és a közigazgatási perjog normarendszerét, ezáltal is kifejezve, hogy a közigazgatási per nem csupán egy különös polgári per, hanem egy számos sajátossággal rendelkező önálló bírósági eljárás.

2.1. Illetékváltozások a hatályukat vesztő polgári perjogi intézményekre tekintettel

Átalakul többek között a bírósági költségkedvezményi rendszer, amelynek eredményeként 2018. január 1-jétől megszűnik az Itv. 2017. december 31-éig hatályos 60-61. §-ai által rögzített, személyhez kötött illetékfeljegyzési jog intézménye. Ezzel együtt ugyanakkor tartalmát (az illetékfizetést illetően végeredményét) tekintve nem változik az illetékszabályozás, hiszen azoknak a személyeknek (pl. ügygondnok, eseti gyám, ügyész stb.), akik korábban a személyes illetékfeljegyzési jog alapján mentesültek a bírósági eljárási illeték megfizetése alól, továbbra sem kell illetéket fizetni az Itv. újonnan beiktatott 38. § (4) bekezdése alapján.

2018. január 1-jétől az új Pp. hatálybalépéséből fakadóan, nem lesz lehetőség a szóbeli kereset azonnali tárgyalására és az egyezségi kísérletre idézés folytán megindult eljárás sem alakulhat perré, így az említett jogintézményekre utaló, az Itv. 42. § (1) bekezdés c) pontja által rögzített illetékjogi rendelkezés is módosul.

Mindemellett a házastársak vagyoni viszonyaival összefüggő kereset – a házastársi tartás és a házastársi közös lakás használatának rendezése iránti kereset kivételével – a házassági perrel nem kapcsolható össze a következő évtől. Ebből kifolyólag az Országgyűlés elhagyja az illetékrendszerből a házassági perben érvényesített házastársi közös vagyon megosztása iránti igény tekintetében irányadó szabályt, ugyanakkor az elsőfokú eljárás illetéke kapcsán fenntartja azt a rendelkezést az Itv. 43. § (2) bekezdésében, hogy a házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény pertárgyértékét az illeték számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A fellebbezési illeték esetén ezen igény értékének figyelmen kívül hagyását csak arra az esetre írja elő a módosuló szabályozás az Itv. 46. § (2) és (2a) bekezdéseiben, ha a fellebbezés nem csak a vagyoni igényre vonatkozó ítéleti rendelkezés ellen irányul.

2.2. A Pp. és a Kp. szerkezetéhez igazodó illetékváltozások

2018. január 1-jétől az Itv. 42. § (6)-(7) bekezdéseinek módosulása eredményeként változatlan normatartalommal jeleníti meg a bírósági eljárási illetékmérték-rendszer a 2017. december 31-éig a mérsékelt illeték szabályai között elhelyezett, a közvetítői eljárás és az előzetes bizonyítást követő eljárás illetékmértékére irányadó rendelkezéseket. Az új Pp. ugyanis a mérsékelt illeték kedvezményét fogalmilag kizárólag meghatározott perbeli események bekövetkezéséhez köti, az említett esetekben ugyanakkor az illeték mértéke a peres eljárás során nem csökken.

A mérsékelt illetékek rendszerének teljes újrakodifikációja – az Itv. 58. §-ában – részben az új Pp. terminológiájával, részben a megújított eljárásrendjével való összhang megteremtését szolgálja, mivel például 2018. január 1-jétől az elsőfokú peres eljárásban a kereset és az azzal szembeni védekezés kereteinek kialakításában nem az első tárgyalásnak, hanem a perfelvétel lezárásának lesz döntő jelentősége. A módosított illetékszabályozás ugyanakkor további, kifejezetten az egységes jogértelmezést segítő szabályokat is rögzít, többek között azt, hogy a mérsékelt illeték egyes rendelkezéseit mely esetekben kell alkalmazni a nemperes, illetve a közigazgatási bírósági eljárásban, valamint a fizetési meghagyásos eljárást követően indult peres eljárásban. Az Itv. egyértelműsíti továbbá, hogy a mérsékelt illeték kedvezménye csak annak az eljárásnak az illetékére terjed ki, amelyben a mérséklésre okot adó percselekmény történt. A kedvezmény tehát nem érinti a korábbi illetékköteles eljárás illetékét.
A következő évtől új, önálló szakaszban, az Itv. 45/A. §-ában jelennek meg az elsőfokú közigazgatási bírósági eljárásért fizetendő illeték alapjára és mértékére irányadó szabályok, hiszen mint ahogyan az a fentiekből is következik, 2018. január 1-jétől már nem tartoznak a polgári eljárás körébe a Kp. hatálya alá sorolt eljárások és a közigazgatási nemperes eljárások. Lényeges szempont ugyanakkor, hogy a jogorvoslati eljárásokra irányadó illetékszabályok a közigazgatási bírósági eljárásokban továbbra is irányadók. A Kp. hatálybalépése miatt újrastrukturált illetékszabályok miatt 2018. január 1-jétől hatályát veszti az Itv. 43. § (3), (4), (6)-(7) bekezdése, 56. § (5) bekezdése, valamint a 62. § (1) bekezdés r) pontja. A hatályon kívül helyezett rendelkezések részben megjelennek más helyen – újrakodifikált formában – az újonnan hatályba lépő szabályok között, részben a Kp. és az új Pp. hatálybalépésével szükségtelenné válnak.

A Kp. tárgyi hatálya miatti fogalmi változások megjelennek pl. a tárgyi illetékfeljegyzési joggal érintett bírósági eljárások nevesítésekor az Itv. 62. § (1) bekezdés a), g), h) pontjaiban. Mindemellett az Itv. a beavatkozóra irányadó szabályokat az érdekeltre is kiterjeszti, miután a Kp. a beavatkozó helyett az érdekelt fogalmát használja a felperes és az alperes mellett részt vevő azon személy megnevezésére, akinek jogát vagy jogos érdekét a bíróság döntése érintheti. Az említett változások az Itv. 46. § (3) bekezdésében, az 56. § (2) bekezdésében és az 59. § (2) bekezdésében jelennek meg. Az illetéktörvény expressis verbis utal arra is, hogy mely illetékszabályokat kell érvényesíteni az általános polgári eljárások mellett a közigazgatási perekben is, illetve az eljárás jellegéből fakadón csak a közigazgatási perekben. Az illetékváltozásokat az Itv. 32. § (1) bekezdése, 57. § (1) bekezdése, 57. § (1) bekezdés k), p) és s) pontjai rögzítik.

2.3. A megújított polgári jogi intézményekhez kapcsolódó illetékváltozások

Az új Pp. a látszólagos tárgyi keresethalmazat fogalmán belül a vagylagosan előterjesztett igényektől világosan elkülöníti az eshetőlegesen előterjesztett igényeket. A terminológiai egyértelműsítés megjelenik az Itv. 40. § (2) bekezdése által rögzített bírósági eljárási illetékalap-számítási szabályban is.

A felülvizsgálatból kizárt vagyonjogi perekben 2018. január 1-jétől lehetővé válik a felülvizsgálati eljárás engedélyezése is. Az engedélyezés iránt a félnek külön kérelmet kell előterjesztenie, és ha azt a Kúria engedélyezi, a félnek – a Kúria felhívása nyomán – az illetéket a felülvizsgálati illetékre ki kell egészítenie. Az új Pp. szabályozásával kapcsolatban tehát az Itv. kiegészül egy új, az 50. § (2a) bekezdésében elhelyezett rendelkezéssel, amely az eljárás illetékmértékét rögzíti.

Változás az is, hogy a következő évtől az Itv. valamennyi esetben mentesíti a felet a jogorvoslati eljárás eredményeképpen megismételt eljárás illetékének a megfizetése alól az Itv. 51. § (1) bekezdés alapján, nemcsak abban az esetben, ha a bírósági határozat hatályon kívül helyezése a jogorvoslati kérelem korlátaira tekintet nélkül történt.

Az új Pp. terminológiájához igazodó összhang megteremtése érdekében (miután 2018. január 1-jétől a kérelmet elutasítás helyett vissza kell utasítani, a per megszüntetése helyett az eljárást kell megszüntetni, a határozatot nem csak kijavítani és kiegészíteni, hanem ki is lehet igazítani, az új Pp. mindemellett a jogi hatály helyett a joghatásról rendelkezik stb.) módosul az Itv. 57. § (1) bekezdés a) és g) pontja, 74. § (2) bekezdése és 81. § (3) bekezdése.

Az új Pp. a költségekre irányadó szabályok között rendezi a meg nem fizetett illeték viselésének a kérdését annak rögzítésével, hogy a fél abban az arányban, illetve részben kell, hogy megfizesse az államnak járó illetéket, mint amelyben a törvény szerint a perköltség vagy perköltségrész megtérítésére is köteles. A perköltségviselés tekintetében párhuzamos szabályt rögzít az új Pp. az Itv.-vel, ezért az Itv. 62. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén hatályát veszti.

2.4. Új illetékmentességi rendelkezések a Kp. és az új Pp. hatályba lépésével

A felek bíróság előtti jogérvényesítésének megkönnyítése érdekében az Itv. 57. § (1) bekezdés q) és w) pontjai új bírósági eljárási illetékmentességi rendelkezéseket rögzítenek, amelyek alapján mentesül a felperes a bírósági eljárási illeték megfizetése alól az általános meghatalmazással kapcsolatos bírósági nyilvántartási eljárás, valamint a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárás kezdeményezésekor.

2.5. Hivatkozás-frissítés

Miután 2018. január 1-jén hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 1953. évi III. törvény, a „régi Pp.”, az erre történő hivatkozások is módosulnak az Itv. 39. § (2) bekezdésében és a 43. § (5) bekezdésében.

3. A2017. évi CXXXIV. törvény illetékmódosításai

A vízgazdálkodási szabályozással, nevezetesen a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakba: Vgt.) 31. §-ával való összhang megteremtése érdekében 2018. január 1-jétől hatályát veszti az Itv. 33. § (2) bekezdés 61. pontjában rögzített, a közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése esetén érvényesíthető eljárási illetékmentességi rendelkezés, valamint az Itv. Melléklet XXII. Címének 1/a. pontjában meghatározott, az ún. közműpótló berendezés létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése esetén, továbbá vízi állás létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának vagy átalakításának engedélyezése esetén fizetendő 5000 Ft-os illetéktétel. A Vgt. említett rendelkezésének (1) bekezdése szerint ugyanis a vízügyi hatóság által lefolytatott egyes közigazgatási eljárásokért (ideértve a szakhatósági eljárásokat, az igazgatási jellegű szolgáltatásokat, továbbá a bejelentéseket) nem eljárási illetéket, hanem igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A Vgt. 31. § (2) bekezdése szerint ugyanakkor díjmentes az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha arra a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor, illetve a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása 2018. december 31-éig.

dr. Kovács Attila (NGM)

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/