Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése
Forrás: Önadózó 2013/3 | Szerző: dr. Horváth István
Az Mt. 164. §-a szerint a munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, ezt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni. Amint az előlegnyújtásból eredő követelés levonásakor, a hatvan napos határidő ez esetben is jogvesztő.
Ha a munkáltató a kifizetéstől számított 60 napon belül nem intézkedik a visszakövetelés felől vagy nem is vette észre a téves kifizetést, az említett jogvesztő jellege miatt a munkavállalótól alappal már nem követelheti az egyébként ténylegesen tévesen kifizetett bért.
A munkáltatók jelentős részénél számítógépes programok alapján történik a bérszámfejtés, és sok cég a bér elszámolásához és kifizetéséhez külső szolgáltatót vesz igénybe. E két körülmény (pl. téves adatok bevitele a rendszerbe, cégek közötti kommunikáció) esetenként különösen röviddé teheti a visszakövetelésre általános szabályként nyitva álló, a kifizetéstől számított 60 napot. A kérdés bírói gyakorlata szerint tévesen kifizetett munkabér vagy díjazás jóhiszemű felvétele esetén, az erről történt értesítés átvétele tényének és időpontjának vitatásakor annak megtörténtét és időpontját egyértelműen tisztázni kell [BH1992. 732.].
Mit tekintsünk munkabérnek?
A munkabér fogalmát az Mt. nem határozza meg, e tárgyban eligazítást ad a KSH Munkaügyi Statisztikai kérdőívekhez adott útmutatója, amely szerint keresetnek minősül a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállalónak pénzben vagy természetben fizetett díjazás. Hasonlóan fogalmaz az egyenlő bánásmód szabályainál az Mt. 12. § (2) bekezdése, mely szerint munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.
Visszakövetelhetőség 60 nap helyett az elévülési időn belül
A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időn belül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő. A jogalap nélküli kifizetés elévülési időn belül történő visszakövetelhetőségéhez a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a téves kifizetést a munkavállaló idézte elő vagy azt legalább fel kellett volna ismernie. A gyakorlatban problémát okozhat: miként állapítható meg a kifizetés alaptalanságának felismerhetősége?! Segítségül egy ítélet esszenciája: a kifizetés alaptalanságának felismerésével kapcsolatos döntés a munkavállaló jövedelmének és az eltérés nagyságrendjének vizsgálatát követően hozható meg. Meghatározó: olyan jelentős volt-e a különbség a szokásosan és a jogalap nélkül kifizetett bér között, hogy a munkavállaló azt észrevehette volna. A passzív magatartás mellett a munkavállaló aktív szerepet is játszhat a téves kifizetés előidézésben (pl. a teljesítmény meghamisítása, fiktív túlórák). Ugyanakkor, ha a munkáltató a munkabér kifizetésével kapcsolatban részletes írásbeli elszámolást nem adott, a kiszámítás helyessége nem volt ellenőrizhető, ezért a munkavállalótól nem volt elvárható, hogy a több jogcímen egy összegben átutalt járandóság hibás számításából adódó túlfizetést felismerje [EBH2008. 1900.]. Egy másik bírósági döntés szerint, ha a feladat teljesítésére kitűzött prémium kifizetése csak a mérleg jóváhagyásakor esedékes, az előre kifizetett prémium csak prémiumelőlegnek minősül, amely az általános elévülési időn belül követelhető vissza (BH1997. 50.).
A visszakövetelés eszköze - a fizetési felszólítás
Ha a munkáltatónak nincs lehetősége az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért a munkavállaló díjazásából levonni, az Mt. 285. § (2) bekezdése szerint a kötelező legkisebb munkabér (2013-ban 98.000. Ft.) háromszorosának összegét meg nem haladó igényét (294.000. Ft.) fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. Az ezt meghaladó összegű követelés bíróság előtt érvényesíthető. Ugyanakkor az Mt. 290. §-a alapján a kollektív szerződésben meghatározott jogcím alapján fennálló igény érvényesítésének eltérő szabályait a kollektív szerződés meghatározhatja. Azaz, a kollektív szerződésben kiköthető, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabérrel kapcsolatos igényét a munkáltató - összeghatártól függetlenül - fizetési felszólítással érvényesítheti. A felszólításban meg kell határozni a visszakövetelés jogalapját, a visszafizetendő összeget, a befizetés határnapját és módját, tájékoztatni kell a munkavállalót a jogorvoslat módjáról és határidejéről is. A kialakult bírói gyakorlaton alapuló kommentárok szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért nettó összegben kell visszafizetni. Az Mt. 287. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a keresetlevelet a munkáltatói fizetési felszólítás közlésétől (személyes átvétel, postán történő felvétel) számított harminc napon belül kell előterjeszteni. A munkavállalói keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van a fizetési felszólítás végrehajtásával kapcsolatban. Az ítélkezési gyakorlat szerint a munkáltató határozata vagy fizetési felszólítása alapján levonható tartozások körébe tartozik - többek között - a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás, szolgáltatás is. [BH1994. 57. ].
Fizetési felszólítás vagy kereset a bírósághoz
A Legfelsőbb Bíróságnak az új Mt. tekintetében is irányadó 1/2001. munkaügyi jogegységi határozata megváltoztatta a korábbi bírósági gyakorlatot a visszakövetelés módja tekintetében. A korábbi ítélkezési felfogás szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért, illetve az egyéb tartozást a munkáltató köteles volt írásbeli felszólítással visszakövetelni, amely ellen a jogorvoslati eljárás keretében a munkavállaló nyújthatott be keresetlevelet a munkaügyi bírósághoz. Az ítélkezési gyakorlat elutasította a tartozás bíróság előtti érvényesíthetőségének lehetőségét.
A jogegységi határozat ugyanakkor leszögezi: a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásának, valamint az általa okozott kárnak a megtérítésére irányuló igényét - választása szerint - munkaügyi jogvitában is érvényesítheti. A fizetési felszólítás, mint a tartozás érvényesítésének eszköze ugyanis nem jelenti azt, hogy a munkáltató csak ennek kibocsátásával járhat el a munkavállalóval szemben. A munkáltató nem köteles élni a fizetési felszólítás lehetőségével, hanem igényét keresettel (fizetési meghagyással is) érvényesítheti. Indokolatlan lenne a munkáltatót a fizetési felszólítás kibocsátására kötelezni akkor, ha az eset körülményeiből eleve nyilvánvaló, hogy az nem vezet eredményre, az ellen a munkavállaló keresettel fog élni.
/Az írás teljes terjedelémben az Önadózó 2013. márciusi számában olvasható!/
FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/
Vissza az előző oldalra
