Kata-alanyok iparűzési adóbevallása az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése esetén

Forrás: Önadózó | Szerző: dr. Kovács Attila

Címkék: KATA, HIPA


A következő írás a Kata-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók adóévi iparűzési adó megállapításához és bevallásához - két önálló tényálláshoz – kapcsolódó, markánsan elkülönülő jogszabályhelyek magyarázatát ismerteti az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében.

Kiindulópontként szolgáló jogszabályhelyek 

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 1. §-a szerint e törvény szabályozza az egyéni vállalkozók tevékenysége megkezdésének, folytatásának és szünetelésének feltételeit. Az Evectv-ben a 18. §-t megelőző alcím címe „Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése”, e törvény alkalmazásában a „szünetelés” kifejezés az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni vállalkozó általi - legalább egy hónap és legfeljebb huszonnégy hónap - szüneteltetését is magában foglalja. Azaz, a szünetelés gyűjtő fogalma alatt a szüneteltetés is értendő. Az Evectv. szabályozásával teljes mértékben kompatibilis az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 15. §-ának címe – „Az adóköteles tevékenység szünetelésének következménye” – és részben tartalma. 

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Kata-törvény) hatálya alá tartozó kisadózó vállalkozás (a továbbiakban: kata-alany) – többek között – egyéni vállalkozó lehet [3. §].           

Tételes iparűzési adóalap szerinti adózás választása esetén 

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/B. § (9) bekezdése alapján a kata-alany az adóévre/adóévtől – ha korábbi évben más adóalap-megállapítást alkalmazott, február 15-ig, illetőleg a Kata-törvény hatálya alá kerüléstől számított 45 napig -   tételes iparűzési adóalap – székhely, telephely településenként 2,5 M Ft/teljes naptári év [Htv. 39/B. § (3)] – szerinti adózást választhat, ezen döntését az önkormányzati adóhatósághoz bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatvány benyújtásával köteles bejelenteni. Ezen pontban a következőkben kizárólag a tételes iparűzési adóalap szerinti adózást választó adózókról lesz szó.   

A Htv. 43. §-ának (1) bekezdése szerint az adóval kapcsolatos eljárásban az e törvényben és az Art-ben foglaltakat - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni. Az Art. 15. §-ának alkalmazásában a tevékenység szünetelése alatt az egyéni vállalkozó, az ügyvéd, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy és a szabadalmi ügyvivő általi tevékenység szüneteltetése, illetőleg a közjegyzői szolgálat szünetelése egyaránt értendő, etekintetben az Art. általános érvénnyel szabályozza e jogalanyokra irányadó következmények és a jogosultságok körét. Ehhez kapcsolódva az Art. 15. § (2) bekezdése utolsó mondata szerint, egyéni vállalkozó esetén a szünetelés – azaz, nem szüneteltetés - időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni. Hivatkozott jogszabályhelyekből következően a tevékenység szünetelésének tényét és joghatást nem érinti az, ha a jogalany egyéni vállalkozóként vagy ügyvédként ő maga kéri (kezdeményezi) tevékenysége szüneteltetését, avagy a szüneteltetés megszüntetését.  

A Htv. 39/B. §-ának (6) bekezdését az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Mód. törvény) 122. §-a állapította meg, ezen § a Mód. törvény 256. §-ának (8) bekezdése alapján 2019. január 1-jétől hatályosul.     

A Htv. 39. § (6) bekezdése szerint a (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazó kisadózó vállalkozás a naptári év egészére (mint adóévre) egy adóbevallást nyújt be az adóévet követő év január 15-ig, ha

a) az adóévre fizetendő adó az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség - egy vagy több alkalommal – szünetelt. 

„A kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség - egy vagy több alkalommal – szünetelt” normaszövegrész „szünetel(t)” kifejezése nem szűkíthető le korlátozó, vagy differenciálásra legalább utaló Htv-beli rendelkezés hiányában, helyi adóval kapcsolatos eljárásban elsődlegesen az Art. szabályai alkalmazandók. [Az Art. 15. §-a a tevékenység szüneteléseként az egyéni vállalkozó mellett, az ügyvéd, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy és a szabadalmi ügyvivő általi tevékenység szüneteltetését szabályozza. 

Álláspontom szerint nem helyes a Kata-törvény 8. § (9) bekezdésének egyes pontjait – e törvény hivatkozott rendelkezésének csak nyelvtani értelmezésével - két csoportra [a), b), c) és e) pont, illetőleg d) pont] osztva, eltérő jogkövetkeztetésre jutni azon magánszemély (jellemzően egyéni vállalkozó) iparűzési adóalanyok kapcsán, akiknek a naptári év során egy vagy több alkalommal szünetel a tevékenysége, s így ezen időszakra a Kata-törvényen alapuló fizetési kötelezettségük sincs. 

Az előzőekben kifejtettek alátámasztásul szolgál a Mód. törvény 122. §-ához fűzött törvényi indokolás:

„A hatályos szabályozás alapján, ha az iparűzési adóban tételes (egyszerűsített) adóalap szerint adózó kisadózó vállalkozás (Kata-alany) a tevékenységét a naptári év során több alkalommal szünetelteti, akkor minden egyes szünetelés alkalmával meg kell állapítania - a tevékenységvégzés időszakára eső - adóját és ezen időszakokról külön-külön bevallást kell benyújtania. Mindez jelentős adminisztrációs terhet okoz az érintett adóalanyok és az adóhatóságok számára.

Ezért a törvény az iparűzési adóban tételes adóalap szerint adózó Kata-alany esetén általános érvénnyel rögzíti, hogy az iparűzési adóját a naptári év egészére (mint adóévre) egy bevallásban állapítja meg és vallja be, függetlenül attól, hogy a naptári év során az adófizetési kötelezettsége a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény alapján vagy kérelemére - egy vagy több alkalommal - szünetel-e.” 

A Htv. 39/B. § (6) bekezdés a) pontjának nyelvtani, logikai és teleológiai értelmezése - az egyes értelmezési módok külön-külön, és együttesen is azonos következtetésre vezetnek - alapján a tételes iparűzési adóalap szerint adózást választott kata-alanyoknak, egyéni vállalkozóként a naptári év egészére – mint adóévre – vonatkozó iparűzési adót egyetlen alkalommal kell megállapítaniuk és bevallaniuk minden olyan esetben, amikor a naptári év során tevékenységük egy vagy több alkalommal szünetel.   

2.1. A tételes iparűzési adóalap szerinti adózáshoz, illetve annak megszüntetéséhez kapcsolódó ismérvek

a) A Htv. 39/B. § (6) bekezdése nyitó szövege alapján a tételes iparűzési adóalap szerinti adózást választó egyéni vállalkozó a naptári év egészére (mint adóévre) – az a) vagy b) pontban nevesített tényállások kapcsán – az adóévet követő év január 15-ig nyújtja be adóbevallást, melyben megállapítja előző adóévi adóját. Az Art. 47. §-a és kapcsolódó jogszabályhelyek összefüggései értelmében a helyi iparűzési adó ún. önadózásos adónem, ebből következően az adóévi adóalapot/adót az adózó köteles - az adóhatóság felhívása, közreműködése nélkül - megállapítani, bevallani és megfizeti. Az Szja-törvény analógiájára – a hatályos anyagi és eljárási törvények alapján - az önkormányzati adóhatóság nem készít iparűzési adóbevallás-tervezetet sem. 

Megjegyzem, az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteléséről az adózónak nem kell külön változás-bejelentést benyújtania a székhelye (telephelye) szerinti önkormányzati adóhatósághoz, hiszen ezen eljárási kötelezettség-teljesítést – figyelemmel a Htv. 42/E. § (1)-(2) bekezdésére – helyette a NAV önkormányzati adóhatósághoz naponként továbbított adatszolgáltatása (2020. évtől) kiváltotta, ugyanakkor hivatkozott § (3) bekezdése alapján a tételes iparűzési adóalap szerinti adózás választását közvetlenül be kell jelenteni az önkormányzati adóhatósághoz. 

b) A Htv. 39/B. § (9) bekezdés második mondata alapján, ha a kata-alany a következő adóévtől már nem kíván tételes adóalap szerint adózni az iparűzési adóban, akkor e döntését (legkésőbb) az adóév február 15-ig a változás-bejelentési nyomtatványon köteles bejelenti az önkormányzati adóhatósághoz.

Nem tételes iparűzési adóalap szerinti adózás alkalmazása esetén

Ha az egyéni vállalkozó kata-alany nem választott az adóévre tételes iparűzési adóalap szerinti adózási módot, akkor adóévi adóját – az adóévet követő ötödik hónap 31-ig bevallásában - az általános szabályozás [Htv. 39. §] alapján, vagy – feltéve, éves nettó árbevétele a 8 millió forintot nem haladta meg – az éves nettó árbevétel 80%-ban [Htv. 39/A. § (1) bekezdés b) pont és (3) bekezdés], mint egyszerűsített adóalap-megállapítás alkalmazásával állapítja meg.  

Az Art. 7. § 3. pont első fordulata szerint adóév az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik. 

Az Art. 52. § (1) bekezdés e) pontja alapján soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról a bevallással még le nem fedett időszakról, ha az Szja-törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy e tevékenységét megszünteti, tevékenysége szünetel. Hivatkozott § (2) bekezdés második fordulata szerint soron kívüli adóbevallást az (1) bekezdés c)-g) pontjában meghatározott esetekben a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő harminc napon belül kell benyújtani. 

Az idézett eljárási rendelkezésekből következően azon – iparűzési adóban tételes iparűzési adóalap szerinti adózást nem választó – egyéni vállalkozónak (továbbá ügyvédnek, szabadalmi ügyvivőnek), akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége a naptári év során egy vagy több alkalommal szünetel (másképp fogalmazva „tevékenységét szünetelteti”), minden egyes szünetelést megelőző időszakra (akár 1 hónapra, akár több egybefüggő hónapra) önálló adóéve keletkezik. Ekkor az egyéni vállalkozó az egyes (tört naptári évre) adóévekre vonatkozó iparűzési adóalapot és adót külön-külön (adóévenként) köteles megállapítani és ún. záró bevallásként benyújtani, mégpedig e bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt (azaz, szünetelés kezdő napját) követő harminc napon belül.  

Dr. Kovács Attila
okl. adószakértő

MOST FIZESSEN ELŐ AZ ÖNADÓZÓRA!

Az Önadózó újság előfizetési díja 2021. 3-12. hónapra 20.580,-Ft. Mit ad ennyiért Önnek az Önadózó? Önadózó újság havi lapszámai (az előfizetés kezdő hónapjától decemberig, print és elektronikus formátumban) + Ingyenes Jogsegély vonal: telefonon, e-mailben válaszolunk munkajogi, cégjogi kérdésére  + Online csomag: Számviteli szabályzatok, GDPR Segédlet,  Pénzmosás elleni szabályzat, Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon, Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek + Cégmenedzselés digitális lap elérése. Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 


Vissza az előző oldalra