Közösségen belüli adómentes termékértékesítés

ÁFA 2024-02-25

Nyomtatás

Forrás: www.nav.gov.hu | Szerző: NAV

Címkék: Közösségen belüli adómentes termékértékesítés

Közösségen belüli adómentes értékesítés a tulajdonoskénti rendelkezési jog átadása a termék felett úgy, hogy az a termék küldeménykénti feladásával vagy elfuvarozásával jár, melynek eredményeként a termék belföldről a Közösség másik tagállamába kerül, és ...

• az értékesítő nem alanyi adómentes adóalany, és
• a beszerző a Közösség másik tagállamában adóalanyi minőségben eljáró adóalany vagy ott nyilvántartásba vett, adófizetésre kötelezett jogi személy, aki (amely) a beszerzése után a beszerzés tagállamában adófizetésre kötelezett, és
• a beszerző rendelkezik a Közösség másik tagállamában adószámmal és azt meg is adja az értékesítőnek, és
• a termék nem használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség, amelyek értékesítésének adóztatására az Áfa tv. XIV. fejezetének rendelkezései alkalmazandók, és
• a termék más tagállamba feladása vagy elfuvarozása igazolt.

Az adómentesség nem alkalmazandó, ha az értékesítő az összesítő nyilatkozatot nem, hiányosan vagy hibásan nyújtotta be, kivéve, ha igazolja, hogy a mulasztás, hiba vagy hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, és a nyilatkozatot pótolja, kiegészíti, kijavítja.

Ez az adómentesség nem azonos az adólevonásra egyébként nem jogosító mentességgel, mivel az ehhez kapcsolódó beszerzéseket belföldön terhelő adó – a levonás egyéb feltételeinek fennállása esetén – levonható.

A vevő közösségi adószámát a számlán is szerepeltetni kell.

Az új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése is adómentes, és nemcsak akkor, ha másik tagállamban közösségi adószámmal rendelkező adóalanynak vagy nem adóalany jogi személynek értékesítik, hanem akkor is, ha bármely közösségi adószámmal nem rendelkező személy, szervezet a beszerző.

Az új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítéséről a NAV 16. számú füzetben található bővebb információ.

Adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetén az adókötelezettség (ami – adómentes ügyletről lévén szó – az ügyletnek az áfabevallásban, valamint az összesítő nyilatkozatban való szerepeltetését jelenti) az értékesítésről kiállított számla kibocsátásának napján, de legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hónap 15-én
keletkezik.

Közösségi termékértékesítés esetén tehát nem a teljesítés időpontjában keletkezik az adókötelezettség. A teljesítés időpontját mégis ismerni kell az ilyen ügyletek kapcsán is. Egyrészt a közösségi adómentes értékesítésről készült számlán a teljesítési időpontot ugyanúgy fel kell tüntetni, mint az egyéb ügyletekről készült számlákon, kivéve, ha a teljesítési időpont és a számlakiállítás napja megegyeznek. Ilyenkor elég csupán a kiállítási dátumot felvezetni a számlára. Másrészt a közösségi adómentes értékesítés kapcsán az adókötelezettség megállapításához is szükséges lehet a teljesítés időpontjának ismerete, hiszen az adókötelezettséget adott esetben ahhoz viszonyítva kell megállapítani.

A teljesítés időpontjának meghatározása során főszabályként a normál teljesítési időpont szabályait kell alkalmazni, azaz alapesetben a tényállásszerű megvalósulás napja lesz a teljesítés időpontja.

Egy időszakos elszámolású ügylet esetén pedig főszabályként az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Ha időszakos elszámolású közösségi adómentes értékesítés történik a felek között, és a felek közötti elszámolási időszak meghaladja az egy naptári hónapot, időarányos részteljesítés történik a naptári hónap utolsó napján. (Ez ugyanúgy vonatkozik a Közösségen belüli termékbeszerzésekre is.)

Például, ha az adóalany szeptember 6-án értékesített Közösségen belülre terméket, de számlát még nem bocsátott ki, akkor adókötelezettség legkésőbb október 15-én keletkezik. A havi bevallónak az október hónapról november 20-áig, negyedéves bevallónak a negyedik negyedévről január 20-áig benyújtandó áfabevallásban, illetve összesítő nyilatkozatban kell ennek ellenértékét adómentes Közösségen belüli értékesítésként szerepeltetni. Ha azonban a számlát már szeptember hónapban kibocsátotta, akkor a szeptember hónapról, illetve negyedéves bevallónak a harmadik negyedévről benyújtandó áfabevallásban és összesítő nyilatkozatban már fel kell tüntetni az ügyletet.

A külföldi fizetőeszközben meghatározott ellenértéket a fizetendő adó megállapításakor érvényes, belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyzett árfolyamán kell forintra átszámítani. Ha a beszerző a NAV-hoz benyújtott előzetes bejelentése alapján a MNB vagy az EKB által közétett árfolyam alkalmazását választotta, az ellenértéket az MNB vagy az EKB által hivatalosan közzétett árfolyamon kell forintra átszámítani.

Ez a teljesítés napját követő hónap 15-én, vagy a számlakibocsátás időpontjában érvényes árfolyam alkalmazását jelenti.

Közösségen belüli adómentes termékértékesítéshez kapott előleghez az Áfa tv. szabályai alapján az előleg átvételének időpontjában nem kapcsolódik adókötelezettség. Így, ha a Közösségen belüli termékértékesítéshez az értékesítő előleget kap, az előleg átvételekor arról nem kell számlát kibocsátani, és nem kell az előleg összegét a bevallásban és az összesítő nyilatkozatban szerepeltetni. A teljes, előleget is tartalmazó ellenértékre az értékesítésről kiállított bizonylat kibocsátási időpontjában, de legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hó 15-én keletkezik az adókötelezettség. (Ez, mivel adómentes az ügylet, az ellenérték bevallásban és összesítő nyilatkozatban szerepeltetését jelenti).

Speciális szabály: ha az adóalany belföldi tevékenységként kizárólag áfaraktárból végez Közösségen belüli adómentes értékesítést, nincs szükség arra, hogy belföldi adóalanyként regisztráltassa magát. Ennek feltétele, hogy a Közösségen belüli értékesítéshez kapcsolódó adókötelezettséget az adóalany írásbeli meghatalmazása alapján az adóraktár üzemeltetője teljesítse helyette. A meghatalmazás érvényességéhez szükséges, hogy az adófizetésre kötelezett adóalany belföldön nyilvántartásba nem vett és arra nem is kötelezett adóalany legyen, míg az adóraktár üzemeltetőjének közösségi adószámmal rendelkező adóalanynak kell lennie. A meghatalmazást a termék kiraktározásának indítványozásakor, a kiraktározási okmánnyal együtt, az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervhez kell benyújtani. Az írásbeli meghatalmazás alapján átvállalt adókötelezettségek teljesítése során az adóraktár üzemeltetőjének kell az ügylet teljesítését tanúsító számlát az adófizetésre kötelezett meghatalmazottjaként kibocsátani. Szintén az ő feladata az adókötelezettségekről adófizetésre kötelezett adóalanyonként, ezen belül is meghatalmazásonként egymástól elkülönített nyilvántartást vezetni. Emellett a bevallásában és az összesítő nyilatkozatában az ügyletre vonatkozó adatokat a saját adataitól elkülönítetten kell közölnie.

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/