Közüzemi díjak számviteli elszámolása

SZÁMVITEL 2013-06-18

Nyomtatás

Forrás: Önadózó 2013/4 | Szerző: Nagy Katalin

Az egyes közüzemi számlákban szereplő különböző jogcímen felszámított díjtételek sok esetben a tényleges fogyasztási adatoktól függetlenek és azok sokasága joggal veti fel a fogyasztóban a kérdést, valójában miért is fizet, minek az árát fizette meg.

1. Számviteli elszámolás

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 78. §-ának (2) bekezdése értelmében anyagköltségként kell elszámolni az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét. Az anyagok közé tartoznak azok a készletek, amelyeket – közvetlenül vagy közvetetten – az értékesítendő termék előállítása vagy szolgáltatás nyújtása során fognak felhasználni. Ennél részletesebb útmutatást azonban nem adott a törvény arra vonatkozóan, hogy az anyagköltség értékébe mi számít bele. Ugyanakkor a beszerzési érték meghatározásának általános előírásai [számviteli törvény 47. § (1) bekezdés] szerint a vételáron túlmenően, minden, az eszköz megszerzése érdekében felmerült, ahhoz egyedileg hozzákapcsolódó tétel részét képezi a bekerülési értéknek. Ebből kifolyólag elvileg anyagköltségként kell elszámolni valamennyi felhasznált energiahordozó értékét (szilárd, folyékony, és gáznemű energiahordozók, valamint a villamos energia felhasználás értékét), továbbá a fizetett, fizetendő vízdíjak összegét is, függetlenül attól, hogy azt közvetlenül vagy közvetetten számlázza a szolgáltató. Azonban az tény, hogy a közművektől vásárolt anyagoknál, azok speciális jellege miatt az eladás járulékos szolgáltatásokkal együtt valósul meg („házhoz szállítják” vezetéken, gondoskodnak a bekötésről, a mérő órafelszereléséről és folyamatos leolvasásáról, biztosítják az anyag folyamatos vételét a fogyasztó számára stb.) és ezek díja egyszeri alkalommal vagy folyamatosan járulékos díjtételként felszámításra kerül, jellemzően elkülönítve a fogyasztott anyag árától, maga után vonta azt a gyakorlatot, hogy a közüzemi szolgáltatók számláján szereplő rendelkezésre állási díj (ügyviteli díj, alapdíj, egyéb díjak) összegét a fogyasztók igénybevett szolgáltatásként számolták el, mivel az a rendszer igénybevételének, használatának díja és független a fogyasztott energiahordozó mennyiségétől.

Ezt a gyakorlatot szünteti meg számviteli törvény 47. §-a (4) bekezdésének e) pontjaként 2012. január 1-jével beiktatott – majd később módosított – rendelkezés, amely szerint a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a villamos energia kereskedő, az ivóvíz szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználójának (a fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezetően felszámított díjak, tételek a bekerülési érték részét képezik. A törvény a földgáz, a villamos energia, továbbá a víz beszerzési értékének definiálásával egyrészt megerősítette azt, hogy azok beszerzése mindenképpen anyagbeszerzésként és felhasználásként értelmezendő, másrészt a beszerzési érték általános szabályait követve, egyértelművé tette, hogy a közmű számlában feltüntetett, jogszabály alapján felszámított valamennyi járulékos díjtétel, függetlenül attól, hogy az a vásárolt (fogyasztott) anyag értékét képviseli, összefügg-e a fogyasztással vagy egy kapcsolódó szolgáltatáselem, anyagköltségként kerül elszámolásra, nem igénybevett szolgáltatásként.

A távhő szolgáltató által számlázott tételeket azonban a törvény nem emelte ki nevesítetten, ezzel hallgatólagosan jóváhagyja azt az utóbbi években szintén kialakult gyakorlatot, mely szerint a fűtési díjat a közműcégtől igénybevett szolgáltatás díjaként értelmezik és számolják el, nem pedig a távhő szolgáltató által – a vízfelmelegítéshez és a helyiségek fűtéséhez – biztosított hőenergia bekerülési értékeként, függetlenül attól, hogy a díjtételeket itt is jogszabály alapján határozzák meg, amelyek egy része az elfogyasztott hőenergia díja, más része az alapdíj (rendelkezésre állási díj) a járulékos szolgáltatás díja.

A csatorna művek által számlázott díjtételeket igénybevett szolgáltatás költségeként kell elszámolni, függetlenül attól, hogy annak egy része az elfogyasztott hideg és meleg víz mennyiségével arányosan kerül megállapításra, másik része fix összegben kerül felszámításra, mivel a csatorna művek azt a szolgáltatást nyújtja, hogy elvezeti és kezeli a használt vizet (szennyvizet).

A közterület fenntartó vállalat által számlázott szemétszállítási díjat (hulladékkezelési díjat) szintén igénybe vett szolgáltatás költségeként kell elszámolni.

Nézzük most meg részletesen, hogy a közmű vállalatok által számlázott tételek miből állnak és milyen jogszabályi előíráson alapulnak.

/Az írás teljes terjedelmében az Önadózó 2013/4. számában olvasható!/

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/