Mi van akkor, ha jogszerűtlenül alkalmazzuk a KATÁ-t?

Forrás: Önadózó 2019/10 | Szerző: Kovács Kinga Dóra

Címkék: KATA


Ha a kisadózást alkalmazó felek egy adóellenőrzésben nem tudják bizonyítani, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó, az adóhatóság az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint állapítja meg. Az adóhatóság ellenkező nyilatkozatok hiányában a kifizetett összeget fogja bruttó bérnek venni, és ebből fogja visszaszámolni a levonandó illetve rászámolni a munkáltató által fizetendő alábbi terheket:

Ha az adóhatóság a vizsgálat eredményeképpen arra a megállapításra jut, hogy a felek jogviszonya a szerződés szövege szerint megnevezett jogviszonytól eltérő, más típusú jogviszony, tipikusan munkaviszony tartalmi elemeit foglalja magában, vagyis a vélelem nem dől meg, a megkötött szerződést színleltnek minősíti. Ilyen esetben a jogviszonyt az általa leplezett szerződés alapján ítéli meg, és alkalmazza az annak megfelelő jogkövetkezményeket, ideértve a színleléssel okozott költségvetési hiány megtérítésére való kötelezést és a hiány előidézéséhez kapcsolódó szankciók alkalmazását is.

Ebben az esetben mind a számlabefogadónak, mind a számlát kiállító kisadózónak eltérő, többlet adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, ami sokkal magasabb a tételes adó összegénél, és tekintettel arra, hogy a kisadózó kifejezetten az adó csökkentésére irányuló “hamis” szerződést kötött, nagy eséllyel vet ki az adóhatóság 200 százalékos adóbírságot.

Ha a kisadózó nem tudja bizonyítani, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó, az adóhatóság az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint állapítja meg. Az adóhatóság ellenkező nyilatkozatok hiányában a kifizetett összeget fogja bruttó bérnek venni, és ebből fogja visszaszámolni a levonandó illetve rászámolni a munkáltató által fizetendő alábbi terheket:

  • az adóhiányt, amely megegyezik a normál munkaviszonynak megfelelő közterhekkel (15% személyi jövedelemadó, 10% nyugdíjjárulék, 7% egészségbiztosítási járulék, 1,5% munkaerőpiaci járulék, - a cikk kéziratának időpontjában hatályos mérték szerint - 19,5% szociális hozzájárulási adó, 1,5% szakképzési hozzájárulás);
  • az adóbírságot, amelynek mértéke főszabály szerint megegyezik az adóhiánnyal, de ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor az adóhiány kétszáz százaléka is lehet;
  • késedelmi pótlékot, melyet az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól, mint kezdőnaptól az esedékesség napjáig kell megfizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb három évre számítható fel.

Tekintettel arra, hogy a KATÁ-s jogviszony munkaviszonnyá minősítése esetén a kisadózó megrendelőjét az adóhatóság munkáltatónak a kisadózót pedig munkavállalónak minősíti, a fentiekben felsorolt terhek kötelezettsége az alábbiak szerint terheli a kisadózót, illetve a megbízót:

  • a munkavállalót terhelő járulék megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettséggel összefüggésben keletkező adóhiányt, az adóhiány után az adóbírságot és a késedelmi pótlékot a munkáltatóvá minősített megbízónak kell megfizetnie,
  • a munkavállalót terhelő személyi jövedelemadó megállapításának, levonásának és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének elmulasztása kapcsán keletkezett adóhiányt a munkavállalóvá minősített kisadózónak, míg az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltatóvá minősített megbízónak kell teljesítenie,
  • a munkáltatót terhelő egyéb közterhek (például szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás) kapcsán keletkezett adóhiány, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetése a munkáltatóvá minősített megbízót

Ezen felül tekintettel arra, hogy a színlelt jogviszony alapján történő foglalkoztatás munkajogi rendelkezésekbe is ütközik és gyakorlatilag a munkavállaló érdekeit sérti, munkaügyi bírság kiszabásának is helye lehet. A bírság összegének megállapításakor a jogellenes állapot időtartamát, a megsértett előírások, valamint az érintett munkavállalók számát is figyelembe veszi a munkaügyi hatóság. A fizetendő bírság harmincezer forinttól akár tízmillió forintig is terjedhet. Sőt, a munkaügyi bírság mértéke a törvényi felső korlát kétszereséig terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor.

A fentiekben felsorolt közterhek, bírságok áttekintése után megállapítható, hogy kiemelkedő körültekintést igényel a Katv.-nek megfelelő KATÁ-s jogviszony kialakítása, mert a törvényi előírásoknak ellentmondó jogviszony komoly kockázatot és szankciókat rejthet magában mind a kisadózónál, mind a kisadózó számláját befogadó megrendelőnél.

Kovács Kinga Dóra

INGYENES JOGSEGÉLYVONAL ÖNADÓZÓ ELŐFIZETŐKNEK! 

A koronavírus-járvány miatt az Önadózó ingyenes jogi tanácsadással segíti előfizetőit: veszélyhelyzeti rendeletek értelmezése, munkajog, adózás, adatvédelem. dr. Szabó Tibor ügyvéd válaszol, az ügyfélkód megadásával elérhető telefonon: 30 3787 637 – e-mailben: office@drszt.hu Fizessen elő az Önadózóra most májustól decemberig 15.960,-Ft-ért - és máris igénybe veheti az Önadózó Jogi Segélyvonal szolgáltatást, és minden továbbit: Elõfizetés: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 


Vissza az előző oldalra