Társasági adó változások 2016

TAO 2015-12-13

Nyomtatás

Forrás: Önadózó | Szerző: Pölöskei Pálné

Címkék: IFRS, társasági adó változások 2016, Előadó-művészeti szervezetek

2015-RE IS ALKALMAZHATÓ ELŐÍRÁSOK * 2016-BAN ÉS AZT KÖVETŐEN ALKALMAZANDÓ MÓDOSÍTÁSOK * IFRS alapú beszámoló és társasági adóalap * Előadó-művészeti szervezetet érintő változás * Egyéb módosítások, pontosítások

Az Országgyűlés novemberben elfogadta a – jellemzően – 2016-tól hatályos adótörvény módosításokat, amelyeket a következő jogszabályok tartalmaznak
–                    a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvény – módtv1. – (megjelent a Magyar Közlöny 2015. évi 182. számában), és
–                    az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény – módtv2. – (megjelent a Magyar Közlöny 2015. évi 183. számában),
–                    a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos, módosításáról elfogadott (a cikk kéziratának lezárásakormég ki nem hirdetett) törvény(módtv3).

A cikk a társasági adózást érintő változásokat mutatja be.

2015-RE IS ALKAMAZHATÓ ELŐÍRÁSOK

Alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület adókötelezettsége

Az alapítvány, a közalapítvány és az egyesület, továbbá – ha a rájuk vonatkozó törvény előírásai lehetővé teszik – a köztestület (a továbbiakban: civil szervezet) adókötelezettségét befolyásolja, hogy a módosítás szerint e szervezetek a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét a gazdasági-vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményéből kiindulva határozza meg. A gazdasági-vállalkozási tevékenységet a Civil tv.[1] fogalmazza meg. Ettől kezdve kikerül a Tao[2]-ból a vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységet megállapító 6. számú melléklet A) fejezete, és vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységnek a Civil tv. szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységek minősülnek. E szerint – az eddigiektől eltérően – nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenység bevételének, és ennek következtében nem tekintendő vállalkozási tevékenységnek
·        a befektetések hozama (így különösen a pénzeszköz betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezése révén megszerzett (elért) kamat, osztalék, árfolyamnyereség és más bevétel),
·        az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység keretében nyújtott szolgáltatás, teljesített termékértékesítés bevétele, ideértve különösen
·                    a kizárólag az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog (például tárgyi eszköz az ingatlan kivételével, mivel arra külön rendelkezés vonatkozik, a készlet), jog (például bérleti jog) átruházásának, illetve átengedésének ellenértéke, valamint
·                    a részben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jog átruházásának, illetve átengedésének ellenértékéből a dolog, illetve a jog korábbi alapcél szerinti (közhasznú) használatával arányos része,
·                    az ingatlan hasznosítása (bérbeadás, elidegenítés).
E módosítás azt eredményezi, hogy a civil szervezet a befektetési és az ingatlan hasznosítási tevékenység folytatása, továbbá a dolog vagy jog részben vállalkozási tevékenységhez történő használata miatt nem válhat elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytató szervezetté, és így nem veszíti el a jogot, hogy a civil szervezetekre vonatkozó szabályokat alkalmazva állapítsa meg társasági adókötelezettségét.
A célszerinti (közhasznú) tevékenység körének módosítása azonban csak részben befolyásolja az említett szervezeti formában működők társasági adókötelezettségét. Ez abból következik, hogy
·        az ingatlan megszerzése, hasznosítása révén elért bevétel és az azzal kapcsolatosan elszámolt költség, ráfordítás módosítja a vállalkozási tevékenység elsődleges adóalapját, növeli a bevétel, és az ingatlanra a számviteli előírások alapján elszámolt értékcsökkenés, és csökkenti az adótörvény szerinti értékcsökkenés, illetve a szerzés, hasznosítás alapján elszámolt költség, ráfordítás (ideértve a számviteli előírások alapján elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést is),
·        a közhasznú szervezeteknél a végleges adóalap meghatározásához számított arányszámnál, illetve a célszerinti (közhasznú) tevékenységhez kapott támogatás arányosításához a vállalkozási tevékenység bevételét növelni kell az ingatlan hasznosítás bevételével,
·        a közhasznúnak nem minősülő szervezeteknél az adómenteség meghatározásához ugyancsak növelni kell a vállalkozási tevékenység bevételét az ingatlan hasznosítás bevételével,
A módosítások a módtv2. kihirdetését követő napon lépnek hatályba azzal, hogy az adózó a 2015. adóévi adókötelezettségre – választása szerint – az új előírásokat vagy a módosítás hatályba lépését megelőző napon hatályos előírásokat alkalmazza.

Példákkal illusztrálva a változás a következőt jelenti.

1.                  Példa
Egy alapítvány – amely a 2015. adóévi adókötelezettségére az új előírásokat alkalmazza – 2015. adóévi adatai a következők:
Ezer forint

Megnevezés	Bevételek	Költség, ráfordítás
Célszerinti tevékenység összesen	160 000	60 000
ebből:
· egyéb	10.000	15 000
· árfolyam nyereség (tulajdoni részesedést jelentő befektetés átruházásából)	20 000
· kapott betéti kamat	1 000
· kapott támogatás	29 000
· ingatlan bérleti díj	100 000
· ingatlan számviteli értékcsökkenés		25 000
· ingatlan karbantartási, rezsi költség		20 000
Cél szerinti tevékenység eredménye		100 000
Vállalkozási tevékenység	15 000	13 000
Vállalkozási tevékenység eredménye		2 000

· Az alapítvány társasági adókötelezettsége, ha közhasznú besorolással rendelkezik, az adóév utolsó napján nincs adótartozása, és az ingatlan Tao szerinti értékcsökkenési leírása 30 000 ezer forint, a következő:
Ezer forint

Megnevezés	Érték
Vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye	2 000
Ingatlan hasznosítás bevétele (bérleti díj)	+100 000
Ingatlan számviteli törvény szerinti értékcsökkenése (mint költség)	-25 000
Ingatlan karbantartási, rezsi költsége	-20 000
Ingatlan Tao szerinti értékcsökkenési leírása	-30 000
Ingatlan számviteli törvény szerinti értékcsökkenése	+25 000
Vállalkozási tevékenység eredményének 20 %-	-400
Támogatás arányos része (29 000 x 0,7717)	+22 379
Elsődleges adóalap	73 979
Arány számítás
Korrigált vállalkozási bevétel (15 000 + 100 000)	115 000
Összes bevétel (160 000+ 15 000)	175 000
Összes bevétel 15 %-a (175 000 x,015)	26 250
Túllépés (115 000 -26 250)	88 750
Arány (88 750/ 115 000)	0,7717
Végeleges adóalap (73 979 x 0,7717)	57 090
Adó (57 090 x 0,10)	5 709

· Az alapítvány társasági adókötelezettsége, ha közhasznú besorolással nem rendelkezik, az adóév utolsó napján nincs adótartozása, és az ingatlan Tao szerinti értékcsökkenési leírása 30 000 ezer forint, a következő:
Ezer forint

Megnevezés	Érték
Vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye	2 000
Ingatlan hasznosítás bevétele	+ 100 000
Ingatlan számviteli törvény szerinti értékcsökkenése (mint költség)	-25 000
Ingatlan karbantartási, rezsi költsége	-20 000
Ingatlan Tao szerinti értékcsökkenése	-30 000
Ingatlan számviteli törvény szerinti értékcsökkenése	+25 000
Adóalap	52 000
Adó	5 200

A vállalkozási tevékenység bevétele (15 000 EFt + 100 000 EFt) = 115 000 EFt> 10 000 EFt, ezért az alapítványt adómentesség nem illeti meg

· Ha az alapítvány a 2015. adóévi társasági adókötelezettségére a 2015, január 1-jén hatályos előírásokat alkalmazná, és ezért elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytató szervezetnek minősülne, akkor az adatai és az adókötelezettsége a következő lenne:
Ezer forint

Megnevezés	Bevétel	Költség
Célszerinti tevékenység
a) kapott támogatás	29 000
b) egyéb	10 000
együtt	39 000	15 000
Vállalkozási tevékenység
c) bérleti díj	100 000	45 000
d) árfolyamnyereség	20 000
e) egyéb	15 000	13 000
Együtt	135 000
Összesen	174 000
vállalkozási tevékenység aránya (135 000/ 174 000)	77,59 %
Korrigált célszerinti tevékenység (1 000 x 22,41) = 224+ 39 000	39 224
Korrigált vállalkozási tevékenység (1000 – 224) + 135 000	135 776
Tevékenységek együtt	175 000	73 000
Tevékenységek eredménye		102 000

Tekintve, hogy az alapítványnál a vállalkozási tevékenység bevétele az összes bevétel (135 000/175 000) 77,14%-a> 60%-nál, ezért nem adózhat az alapítványokra vonatkozó kedvezményes szabályok szerint.

Adóalap levezetés
Adózás előtti eredmény             102 000 EFt
Szt. értékcsökkenés:                  + 25 000 EFt
Tao értékcsökkenési leírás:       - 30 000 EFt
Adóalap:                                     97 000EFt
Adó                                                9 700 EFt

Javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközt kezelő MRP (Javadalmazási MRP) adókötelezettsége

Az MRP törvény[3] módosításával lehetővé válik, hogy vállalkozások Javadalmazási MRP-t alapítsanak. A javadalmazási MRP-re vonatkozó, továbbá a kapcsolódó Tao előírások a módtv1. kihirdetését (2015. november 26.) követő napon hatályba lépnek, ezért, ha ennek alapján még 2015-ben alakul Javadalmazási MRP, akkor a rendelkezések már 2015. adóévben is alkalmazandók.
A javadalmazási MRP lényege, eltérések az MRP-től
·                 Javadalmazási MRP-t egy jogi személy tulajdoni részesedést jelentő értékpapír illetve általa kibocsátott más értékpapír (például kötvény) vagy az ezekre vonatkozó jog alapítói vagyonként történő rendelkezésre bocsátásával vagy pénzeszköz átadással alapíthat; a pénzbeli hozzájárulás az alapszabály rendelkezése alapján részben alapítói vagyonként részben alapítói vagyonon felüli saját tőkeként mutatható ki.
·                 Javadalmazási MRP-t pénzügyi intézmények, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások is alapíthatnak, míg MRP-t nem. Kizárólag Javadalmazási MRP-t alapíthat az a vállalkozás, amelynek többségi befolyással rendelkező tagja részesedésének forgalmazását az Európai Unió szabályozott piacán engedélyezték.
·                 Meghatározható hogy kik lehetnek – vagy kiknek kötelező – a Javadalmazási MRP tagjaivá válni. Ezek – de legalább öt fő – jellemzően a vezető tisztségviselők, de lehetnek más munkavállalói csoportok is.
·                 A Javadalmazási MRP-ben a résztvevők tagi részesedést szereznek ellenérték nélkül vagy ellenérték ellenében, míg az MRP-ben a tagok nem rendelkeznek részesedéssel. A Javadalmazási MRP-ben az alapító által rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli vagyon alapján a tagok szereznek részesedést (az alapító nem), a pénzbeli hozzájárulás ellenében az alapító szerez részesedést, amelynek névértéke az alapítói vagyonba kerülő összeggel azonos, és amelyet ellenérték ellenében (ennek értéke nem meghatározott) az alapító a tagokra ruházhat.
·                 A javadalmazási politikában foglalt feltételek bekövetkeztekor a tagok a javadalmazási MRP által kezelt értékpapírt (jogot), vagy annak pénzbeli ellenértékét szerzik meg ellenérték nélkül vagy ellenérték ellenében.
·                 A javadalmazási MRP megalapításával, működésével, megszűnésével kapcsolatos költségek, ráfordítások (például székhely fenntartás, munkavállalók, vezető tisztségviselők díjazása, pénzügyi eszközök kezelése) az alapítót terhelik, és e költségeket köteles az alapító megtéríteni akkor is, ha az a Javadalmazási MRP-nél merül fel.
Javadalmazási politika olyan szabályzat, amelynek célja a jogi személy által kibocsátott értékpapír vagy ahhoz kapcsolódó, értékkel bíró jog ingyenes vagy kedvezményes, feltételhez kötött átruházása, illetve átengedése a jogi személy vagy az annak (közvetlen vagy közvetett) többségi befolyása alatt álló más jogi személy munkavállalói, vezető tisztségviselői javára. A feltétel a jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulása vagy jogszabályban előírt hatékony és eredményes kockázatkezelés, vagy a jogi személy által kibocsátott részvénynek a tőkepiacról szóló törvény szerint meghatározott szabályozott piacra történő bevezetése. Hitelintézetnél és pénzügyi vállalkozásnál a javadalmazási politika nem lehet ellentétes a Hpt.[4]előírásaival.
A javadalmazási MRP társasági adóalapja
Az adó alapja a tárgyévi eredmény Tao-ban előírt növelő és csökkentő tételekkel módosított összege. A módosító tételek egy része – változatlanul – a Tao-ban más adózók részére is előírt tételekkel azonos (például csökkentő tétel a kapott osztalék, növelő tétel a követelésre elszámolt értékvesztés) de az MRP-nél speciális módosító tételek is vannak.
Sajátos csökkentő tétel
·                 változatlanul minden MRP-nél a saját erő címén a résztvevők által befizetett összeg, a résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeg, a résztvevők egyéb befizetései, valamint a más természetes és jogi személyek befizetései, a Javadalmazási MRP-nél azzal az eltéréssel, hogy a tagokat foglalkoztató jogi személy által a megalakulás, működés, megszűnés miatt felmerült költségek fedezetére átutalt összeg nem csökkentő tétel,
·        a Javadalmazási MRP-nél a javadalmazási politika keretében átvett értékpapír vagy értékpapírhoz kapcsolódó jog értékeléséből, pénzre történő átváltásából eredő adóévi bevétel, továbbá a tagi részesedés bevonásához kapcsolódó elszámolásokból eredő adóévi bevétel.

Sajátos növelő tétel
·                 a JavadalmazásiMRP-nél a javadalmazási politika keretében átvett értékpapír vagy értékpapírhoz kapcsolódó jog értékeléséből, pénzre történő átváltásából eredő adóévi ráfordítás, továbbá a tagi részesedés bevonásához kapcsolódó elszámolásokból eredő adóévi ráfordítás.

2016-BAN ÉS AZT KÖVETŐEN ALKALMAZANDÓ MÓDOSÍTÁSOK

IFRS alapú beszámoló és társasági adóalap

Beszámoló
Az IFRS-ek egyedi beszámolási célra történő bevezetése fokozatosan történik, a következők szerint.
2016.01.01-jétől választhatják az IFRS-eket
·        azok a vállalkozások – az MNB által felügyelt intézmények kivételével –, amelyek értékpapírjait az EGT bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák,
·        amelyek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el,
·        jogszabály[5] előírása alapján a koncessziós szerződés megkötésére jogosult, vagy koncessziós társaságnak minősülő vállalkozás.
2017.01.01-jétől kötelezően alkalmazniuk kellaz IFRS-eket
·        azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek az értékpapírjait az EGT bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, valamint
·        a hitelintézeteknek és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő szövetkezeti hitelintézetek és a számviteli törvény által meghatározott kisebb méretű hitelintézetek kivételével.
2017.01.01-jétől választhatják az IFRS-eket
·a biztosítók, a Szolvencia II. szabályozás alá nem tartozó biztosítóegyesületek kivételével,
·az MNB felügyelet alá tartozó, az előzőekben nem említett intézmények, a pénztárak kivételével,
·a könyvvizsgálati kötelezettség alá eső vállalkozások,
·a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei, ha Magyarországon mentesülnek a könyvvizsgálati kötelezettség alól.

2018. 01.01-től kötelezően alkalmazniuk kellaz IFRS-eket
·a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő szövetkezeti hitelintézeteknek,
·a számviteli törvény által meghatározott kisebb méretű hitelintézeteknek (amelynek mérlegfőösszege nem éri el az 5 milliárd forintot, kivéve, ha összevont alapú felügyelet alá tartozik).
Nem alkalmazhatják az IFRS-eket egyedi beszámolási célra
·a vagyonkezelést végző vállalkozások és
·a nonprofit gazdasági társaságok,
·a biztosító egyesület,
·a nyugdíjpénztár, egészségpénztár, önsegélyező pénztár.

Társasági adó

Az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózóknak a társasági adóalap megállapításakor az általános szabályok mellett a Tao II/A. fejezetében foglalt különös szabályokat is figyelembe kell venni. E különös előírások:
·        Adózás előtti eredményként az IFRS szerint kimutatott adózás előtti eredményt kell figyelembe venni, amelyet a folytatódó és a megszűnt tevékenységek eredményének együttes összege.
·        Bevétel és ráfordítás alatt az eredmény javára, terhére elszámolt összegeket kell érteni.
Korrigált adózás előtti eredmény
Az adóalap levezetéséhez első lépésként elő kell állítani a korrigált adózás előtti eredményt, amely a folytatódó és a megszűnt tevékenységekre figyelemmel meghatározott adózás előtti eredmény következő tételekkel módosított összege.
Csökkentő tételek:
·                    a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék nyereségadó ráfordításként ténylegesen elszámolt összege, mivel nem része az eredménynek,
·                    a filmgyártási, az előadó-művészeti és a látvány-csapatsport támogatás nyereségadó ráfordításként elszámolt összege, mivel nem része az eredménynek,
·                    az adózás előtti eredmény javára elszámolt fejlesztési adókedvezmény, mivel része az eredménynek,
·                    a számviteli politikában történő változás visszamenőleges alkalmazása következtében a változást megelőző adóévekre – társasági adó figyelembe vétele nélkül számított – elszámolt eredménytartalék csökkenés összege a változás adóévében, mivel nem része az eredménynek,
·                    a saját részvény, üzletrész értékesítésekor, nem pénzbeli hozzájárulásként történő átadásakor a saját tőke csökkenéseként elszámolt veszteség, mivel nem része az eredménynek,
·                    a korábbi adóévekben adózás előtti eredmény növelésként figyelembe vett kamatozó részvény kamata címen elszámolt ráfordítás, és a visszaváltható részvény és elsőbbségi részvényre fizetendő osztalék kamatráfordításként elszámolt összegéből az adózás előtti eredmény javára elszámolt adóévi összeg,
·                    azon állami támogatások összege, amelyeket az eredmény javára számolnak el, de más jogszabály tőketartalék növekedésként történő elszámolt ír elő,
·                    a munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetés miatt az adózás előtti eredmény javára elszámolt összeg.
Növelő tételek:
·                    az adózás előtti eredmény terhére elszámolt fejlesztési adókedvezmény,
·                    a számviteli politikában történő változás visszamenőleges alkalmazása következtében a változást megelőző adóévekre – társasági adó figyelembe vétele nélkül számított –eredménytartalék növekedéseként elszámolt összeg a változás adóévében, mivel nem része az eredménynek,
·                    a saját részvény, üzletrész értékesítésekor, nem pénzbeli hozzájárulásként történő átadásakor a saját tőke növekedéseként elszámolt nyereség, mivel nem része az eredménynek,
·                    a munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetés miatt az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összeg,
·                    a korábbi adóévekben adózás előtti eredményt csökkentő tételként figyelembe vett állami támogatásból az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adóévi összeg (például azért mert vissza kell fizetni),
·                    a kamatozó részvényre elszámolt adóévi kamatráfordítás, és a visszaváltható részvényre és elsőbbségi részvényre fizetendő osztalék kamatráfordításként elszámolt összege,
·                    a kibocsátónál az összetett pénzügyi instrumentum kötelezettség komponenséhez kapcsolódóan az adózás előtti eredmény terhére a névleges kamatot meghaladóan elszámolt adóévi összeg.

Adóalap

A korrigált adózás előtti eredményt kell módosítani a Tao–ban előírt általános módosító tételekkel, továbbá – IFRS alapú beszámolót készítőknek – a Tao II/A. fejezetében előírt speciális tételekkel. Például az utóbbi
Csökkentő tételek:
·                    olyan személynek, amely nem tekinthető külföldi személynek vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségűnek, és részére az IFRS alapú beszámolót készítő adózó
–                    tulajdonosi minőségében, nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül ad támogatást, juttatást, (ideértve a véglegesen átadott pénzeszközt, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékét, kivéve az áfa tv.[6] szerinti árumintát),
–                    ellenérték nélkül kötelezettséget vállal át,
–                    térítés nélkül nyújt szolgáltatást, amelynek bekerülési értéke,
minden esetben növelve az e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adóval, és ha a juttatásokat az adózó nem az adózás előtti eredmény terhére számolja el;
A csökkentés feltétele, hogy az IFRS szerinti beszámolót készítő adózó rendelkezzen a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az adózás előtti eredménye javára bevételként elszámolta és e bevétel nélkül számítva az adózás előtti eredménye nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol. Az adózás előtti eredmény terhére történő elszámolás esetén a vállalkozási tevékenység érdekében el nem ismert költségre vonatkozó előírást kell alkalmazni a Tao 3. számú melléklet 13. pontja szerint az IFRS alapú beszámolót készítőnek is.
·                    a számviteli törvény[7] alapján készített beszámolóról az IFRS alapú beszámolóra történő áttéréskor a két beszámoló szerint számított saját tőke eltérése és a mérlegtételek átsorolása miatt az egyes mérlegtételeknél mutatkozó veszteség jellegű különbözetekből az a rész, amelyet az áttérés adóévében vagy azt követő adóévekben   adózás előtti eredménynövekedésként kell elszámolni, vagy adózás előtti eredménycsökkenésként kellene elszámolni, ha nem tért volna át az IFRS alapú beszámolóra (együtt: saját tőke eltérés); nem kell e korrekciót alkalmazni, ha más jogcímen módosító tételként figyelembe lett véve.

Növelő tételek:
·                    a számviteli törvény alapján készített beszámolóról az IFRS alapú beszámolóra történő áttérés következtében az áttérés adóévének első napján fennálló nyereség jellegű saját tőke eltérés, ha azt a majd eredménycsökkentésként kell elszámolni, és más jogcímen módosító tételként nem lett figyelembe lett véve.
Az IFRS alapú beszámolóról a számviteli törvény szerinti beszámolóra történő visszatéréskor (ha ezt a törvény lehetővé teszi) a visszatérés miatti saját tőke eltérés miatti veszteséggel és nyereséggel az IFRS-re történő áttéréskori módosításokat kell értelemszerűen érvényesíteni.

Ha a saját tőke eltérés növelés és csökkentés egyenlege negatív, akkor azt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentéseként az áttérés (visszatérés) adóévében és a következő két adóévben érvényesítheti.

Ha a növelés és csökkentés egyenlege pozitív, akkor azt az adózó az adózás előtti eredmény növeléseként, választása szerint
·                    az áttérés (visszatérés) adóévében egy összegben vagy
·                    az áttérés (visszatérés) adóévében és a következő két adóévben
érvényesítheti.

Az adókötelezettség meghatározásához az eszközök bekerülési értéke nem tartalmazza
·                    a jövőbeni leszerelési költségeket,
·                    a valós érték változását.

Az adókötelezettség meghatározásához a Tao a II/A) fejezetében több rendelkezésben ad értelmező szabályt egyes általános módosító tétel IFRS alapú beszámolót készítő által történő alkalmazásához. Például megfogalmazza, hogy

·                    terven felüli értékcsökkenésként, annak visszaírásaként kell kezelni az IFRS alapú beszámolót készítőnél a tárgyi eszközre, immateriális dologra elszámolt, visszaírt értékvesztést,
·                    forgóeszközök közé történő átsorolásnak kell tekinteni az eszköz értékesítésre tartott eszközzé történő minősítését.

Az adókötelezettség meghatározásához ugyancsak több rendelkezés tartalmaz előírást arra, milyen eltéréssel kell az egyes általános módosító tételeket figyelembe venni. Például a fejlesztési tartalék vagy az adomány címen érvényesíthető csökkentő tételnél előírt adózás előtti eredmény korlát alatt a korrigált adózás előtti eredményt kell figyelembe venni.

Átmenti előírás

Átmeneti előírást tartalmaz a Tao II/A) fejezete az IFRS alapú beszámolóra történő áttérés adóéve és az azt követő adóév adóelőleg és adókötelezettségére. E szerint

a.      ha az adóelőleg nem éri el az előző adóévi fizetendő adó összegét az adóbevallás esedékességét követő második hónap első napjától számított 12 hónapos időszakban, akkor
·                    ezen időszakra az adóelőleget az áttérés előtti adóév fizetendő adója (évesített fizetendő adója) alapján kell meghatározni (adóelőleg-minimum), és
·                    az áttérés adóévében és az áttérés adóévét követő hat hónapban esedékes adóelőleg mérséklése az adóhatóságtól nem kérhető,
·                    az áttérés adóévéről benyújtott adóbevallásban bevallott adóelőleg adóhatósági engedéllyel sem csökkenhet az adóelőleg-minimum alá,
b.     ha a fizetendő adó nem éri el az áttérést megelőző adóévi fizetendő adót (évesített fizetendő adót), akkor a fizetendő adó az áttérést megelőző adóévi fizetendő (évesített fizetendő) adó.
A b) pontban megfogalmazottak helyett az adózó az IFRS szerinti beszámolóra történő áttérés és az ehhez tartozó Tao szerinti előírások figyelmen kívül hagyásával (mintha az áttérés nem történt volna meg) kimunkált adóalap alapján számított fizetendő adót tekintheti kötelezettségnek, ha az adóbevallás esedékességével egyidejűleg kérelemben alátámasztja az így meghatározott adóalap alapján adókötelezettségét. A kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása jogvesztő, igazolási kérelemnek nincs helye. A saját tőke eltérés egyenlegével ez esetben is módosítható (módosítandó) az adóalap.

Adatszolgáltatás

Az IFRS alapú beszámolóra áttérők részére a Tao adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő
a)                  az áttérést megelőző adóévi adóelőleg-kiegészítésről benyújtott bevallásban, (ha bevallásra nem kötelezett, akkor külön nyomtatványon), a saját tőke eltérés miatt az egyes mérlegtételeknél mutatkozó veszteség és nyereség jellegű különbözetekből az adózás előtti eredmény módosításaként számításba veendő összegekről, továbbá az IFRS szerinti és a számviteli törvény szerinti saját tőke összegéről,
b)                  az áttérést megelőző adóévi adóbevallással egyidejűleg az IFRS szerint meghatározott (számított) társasági adókötelezettségről (adózás előtti eredményről, korrigált adózás előtti eredményről, adóalap-módosító tételekről),
c)                  az áttérés adóévében és az azt követő adóévben negyedévente, a negyedévet követő hó 20-áig a várható éves adózás előtti eredményről, az adóalapról és a fizetendő adóról.
Az a) pont szerinti kötelezettséget az IFRS alapú beszámolóra 2016-ban áttérő adózónak az áttérés napját követő 15 napon belül kell teljesíteni.

Előadó-művészeti szervezetet érintő változás

A 2016-tól hatályos módosítások elsősorban magát az előadó-művészeti szervezetet, illetve az igazolást kiállító hatóságot érintik, de – szerintem – nem árt, ha ezzel a támogató is tisztában van.
Az egyik jelentős változás, hogy az előadó-művészeti szervezet részére nyújtott közvetlen támogatás, illetve nyilatkozattal történő adófelajánlás a 651/EU rendelet[8]I.-II. fejezete és 53. cikke hatálya alá tartozó állami támogatásnak minősül, ezért e közösségi rendelet előírásainak is meg kell felelni a támogatást nyújtónak, a rendelkező nyilatkozatot adónak, illetve a kedvezményezettnek a kedvezmény, az adójóváírás érvényesítéséhez, a támogatás igénybe vételéhez, felhasználásához. Ez – többek között – azt jelenti, hogy nem támogatható nehéz helyzetben lévő vállalkozás, hogy maximum 1,5 milliárd forint lehet egy adóévben egy előadó-művészeti szervezetnek több támogató által együttesen nyújtott támogatás, illetve a támogatás a 651/EU rendelet 53. cikkében megfogalmazott célokra fordítható. Ez utóbbi alapján például a működésre kapott támogatás felhasználható – többek között – a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó ingatlanok és kulturális helyszínek bérleti díjára, lízing díjára, utazási, anyag-és felszerelési költségre, színpadi díszletek építészeti elemeinek költségére, szoftverek és felszerelések kölcsönzési díjára és ezek amortizációjára, szerzői jogdíjakra, személyi jellegű ráfordításokra. A költségek elszámolásánál azonban figyelembe kell venni a belföldi jogszabályokat is, így például a 34/2013. (V. 14.) EMMI[9] rendeletet, amely tiltja a támogatás felhasználását, többek között
a.      ingatlanon végzett felújításra, beruházás költségekre, ingatlanon elszámolt értékcsökkenésre,
b.     bírságra, kötbérre, perköltségre, hatósági díjakra,
c.      banki kezelési költségekre, banki műveletek költségeire, kamattartozás kiegyenlítésére, hitel, egyéb pénzügyi műveletek költségeire,
d.     árfolyamveszteségekre, árfolyamkockázat-biztosítással kapcsolatban felmerült költségekre.
Nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak a 651/EU rendelet II/ 18. pontja szerinti vállalkozás a minősül figyelemmel a 37/2011. (III. 22. Korm. rendelet[10] 6. §-ában foglaltakra is.

Egyéb módosítások, pontosítások

Az egyéb módosítások a számviteli elszámolás 2016-tól bekövetkező (nem az IFRS-sel kapcsolatos) változásával függnek össze és nem jelentenek tartalmi módosítást. Például azáltal, hogy megszűnik a rendkívüli bevétel, ráfordítás, e tételek egyéb bevételként, ráfordításként vagy pénzügyi műveletek bevétele, ráfordítása címen jelennek meg, több rendelkezésben az elszámolt bevételt maghaladó bevétel helyett nyereség vagy árfolyamnyereség szerepel (Tao 7. § (1) bekezdés c), dz), e) pont, 8. § (1) bekezdés k) pont, 15. § (9) bekezdés b/bb) alpont), illetve az elszámolt ráfordítás elszámolt bevételt meghaladó fogalmazás helyett veszteség vagy árfolyamveszteség jelenik meg (Tao 8. § (1) bekezdés n) pont).
A módtv3. a látvány-csapatsport támogatásával kapcsolatosan két ponton módosítja a Tao előírását.
a.       Az egyik 2015-re vonatkozó rendelkezés, amely szerint a támogatás és a kiegészítő támogatás megfizetését követő 8 napon belüli adóhatósági bejelentése elmulasztása esetén a jogkövetkezmények alól (azaz, hogy az adózó nem veheti igénybe a kedvezményeket) a 2015. adóévi adóbevallás esedékességéig, az adóhatóság részére benyújtott kérelem alapján mentesülhet az adózó.
b.      A másik változás szerint a támogatás és a kiegészítő támogatás megfizetését 30 napon belül kell bejelenteni az adóhatóságnak, és elmulasztása nem jár a kedvezményekre való jogok elvesztésével. Természetesen késedelem vagy a bejelentés elmulasztása esetén, mulasztási bírság következménnyel ekkor is számolni kell. Az új előírást a 2016. január 1-jét követően benyújtott, 2015-2016-os támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programok támogatásával összefüggésben kell alkalmazni.
Pölöskei Pálné

[1] Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

[2] Atársasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

[3] A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény

[4] Ahitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló2013. évi CCXXXVII. törvény

[5] A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény

[6] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

[7] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

[8] ASzerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU Bizottsági rendelet

[9] Az előadó-művészeti szervezeteknek nyújtott támogatások pénzügyi és beszámolási szabályairól szóló 34/2013. (V. 14. ) EMMI rendelet

[10] Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22. ) Korm. rendelet

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/