Ügyvezetők, választott tisztségviselők társadalombiztosítási jogállása

Forrás: Önadózó 2019/10 | Szerző: Matlné Kisari Erika

Címkék: vezető tisztségviselők, ügyvezetők


A legnagyobb nehézséget még mindig a gazdasági társaságok tagjainak, vezető tisztségviselőnek társadalombiztosítási minősítése jelenti. Írásunkban ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk.

Az ügyvezetők, illetve a választott tisztségviselők a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét meghatározó jogi szabályozásban jól körülhatárolt, de nem azonos személyi kört foglal magába. Az ügyvezetők és a választott tisztségviselők társadalombiztosítási jogállásának meghatározása speciális szabályok mentén a társas vállalkozók, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok figyelembevételével történik. 

A társas vállalkozás foglalkoztatói minőségében köteles a biztosítási kötelezettség megállapítására, a biztosított bejelentésére, a biztosítottat terhelő járulékok (ide értve a családi járulékkedvezményt is) megállapítására, bevallására és megfizetésére, nyilvántartások vezetésére, valamint a nyilvántartásokból adatszolgáltatás teljesítésére. Kifizetőként a személyi jövedelemadó előleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettség teljesítése mellett a szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban: szocho) megállapítására és megfizetésére is kötelezett. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) hatálya alá bejelentkezett kisadózó vállalkozás által a társaság tevékenységében közreműködő kisadózóként bejelentett tag jogállásának meghatározása, a közteher fizetési kötelezettség teljesítése tekintetében a Katv. szabályai az irányadók. 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) fogalom meghatározása szerint:

Társas vállalkozás:

  1. 1. a közkereseti társaság,
  2. 2. a betéti társaság,
  3. 3. a korlátolt felelősségű társaság,
  4. 4. a közös vállalat,
  5. 5. az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,
  6. 6. az 1-5. pontban felsorolt társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is,
  7. 7. a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,
  8. 8. a gépjárművezető-képző munkaközösség,
  9. 9. az oktatói munkaközösség,
  10. 10. az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,
  11. 11. a végrehajtói iroda,
  12. 12. az egyéni cég.
  13. Társas vállalkozó:
  1. 1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), 
  2. 2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
  3. 3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
  4. 4. az egyéni cég tagja,5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.
  5. A társas vállalkozásban fennálló tagság nem feltétlenül vonja maga után azt, hogy a természetes személy a Tbj. alkalmazásában társas vállalkozónak minősüljön. 

Az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja valamint az egyéni cég tagja esetében önmagában az a körülmény, hogy a társas vállalkozásban a természetes személy tagsági pozíciót létesít, megalapozza a társas vállalkozói státuszt is. Ezzel ellentétben azonban a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja esetében már nem elégséges a tagsági pozíció megléte, a társas vállalkozói minősítést csak az alapozza meg, ha a tag a társas vállalkozás tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik. 

Ez a szabályozás azonban nem jelenti azt, hogy például az ügyvédi iroda tagja az iroda tevékenységében nem működik személyesen közre, csupán arról van szó, hogy az ügyvédi irodákra vonatkozó szabályozás már eleve tartalmazza az ügyvédi iroda tagjának személyes közreműködési kötelezettségére vonatkozó előírást. 

A társaság tevékenységében történő személyes közreműködés formája is meghatározó a társadalombiztosítási jogállás meghatározása során. Ha a társas vállalkozás tagja munkaviszonyban látja el személyes közreműködését, akkor nem társas vállalkozónak, hanem munkaviszonyban álló személynek tekintjük. Abban az esetben, ha a személyes közreműködés megbízási jogviszony alapján történik, akkor megbízottnak kell tekinteni a természetes személyt. 

Társas vállalkozói jogviszonyról a társadalombiztosítási szabályok alkalmazásába csak akkor beszélhetünk, ha a természetes személy a társas vállalkozás tagja, a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködik és ezt a személyes közreműködést nem munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban látja el. 

Az ügyvezetők társadalombiztosítási jogviszonyának meghatározása azért is „más” mert abban az esetben, ha az ügyvezetői feladatellátást megbízási jogviszony alapozza meg, akkor felmerülhet a jogviszony”átminősítése”, azaz nem a megbízás szabályait kell alkalmazni, hanem a társas vállalkozókra vonatkozó szabályrendszert. 

Ez az átminősítés (megbízási jogviszony helyett társas vállalkozói jogviszony) abban az esetben merül fel, ha a társas vállalkozás tagja az ügyvezetői feladatellátását megbízási jogviszony alapozza meg és a társaságnál kifejtett egyéb munkatevékenysége tekintetében nem minősül társas vállalkozónak. 

A társas vállalkozások vezető tisztségviselői lehetnek a társaság tagjai, de gyakorta előfordul az is, hogy olyan személy látja el ezt a feladatot, aki nem tagja a társas vállalkozásnak. 

A vezető tisztségviselő a társaság tagja 

Ne feledkezzünk el arról, hogy abban az esetben, ha a társas vállalkozás tagja a vezető tisztségviselés körébe tartozó feladat ellátása mellett egyéb a társaság tevékenységébe tartozó feladatot is ellát, akkor ezeknek a tevékenységeknek az elkülönítése meghatározó körülmény a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség megállapítása során, hiszen a biztosítási kötelezettséget jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni. 

Példa:

A társas vállalkozás tagja munkaviszony keretében ügyvezetői feladatot lát el és e jogviszonya mellett a társaság tevékenységében személyesen közreműködik. Az érintett személy a nők 40 éves jogosultsági idejének elismerését követően nyugellátásban részesül.

  1. 2019. január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas személy a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyában nem válik biztosítottá, és kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként sem lesz biztosított. 

Abban az esetben, ha a példa nem saját jogú nyugdíjas személy munkaviszonyát, illetve társas vállalkozói jogviszonyát tartalmazná, akkor az érintett személy biztosítási kötelezettségét mind a két jogviszonyban meg kellene állapítani. 

Az ügyvezető csak ügyvezetői feladatokat lát el 

Az ügyvezető munkaviszonyban állóként válik biztosítottá (ha nem saját jogú nyugdíjas) és járulékfizetési kötelezettségét is ennek megfelelően kell teljesítenie, ha az ügyvezetői tevékenységét munkaszerződés alapozza meg. 

Ügyvezetés megbízási jogviszonyban:

Más a helyzet, ha az ügyvezetői feladatellátást megbízási szerződés alapozza meg. A betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság ügyvezetői tekintetében a Tbj. úgy rendelkezik, hogy a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagját, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, társas vállalkozónak kell tekinteni kivéve, ha a személyes közreműködése alapján már társas vállalkozónak minősül.

Példa

A társas vállalkozás tagja (tulajdonosa) ügyvezetői feladatát megbízási szerződés keretében látja el díjazás nélkül. A társas vállalkozás tevékenységében egyéb személyes közreműködése nincs.

Ebben az esetben az ügyvezetőre a társas vállalkozókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, hiszen az ügyvezetői tevékenységét nem munkaszerződés alapozza meg, és egyéb tevékenység hiányában sem minősül társas vállalkozónak, ezért az ügyvezetői tevékenysége tekintetében a megbízási jogviszony „átminősül” társas vállalkozói jogviszonnyá. A biztosítási kötelezettséget ennek megfelelően kell megállapítani. 

Az ügyvezető az ügyvezetői feladatellátás mellett közreműködik a társas vállalkozás tevékenységébe tartozóan is

Ebben az esetben első lépésként azt kell vizsgálni, hogy az ügyvezetői feladatellátást, illetve a társas vállalkozás tevékenységébe tartozó tevékenységeket milyen jogviszony alapozza meg. 

Ha a vezető tisztségviselői (ügyvezetői) tevékenységet munka szerződés alapozza meg, akkor a jogviszony nem minősül át társas vállalkozói jogviszonnyá, függetlenül attól, hogy a társaság tevékenységébe tartozó egyéb munkavégzést milyen jogviszonyban látja el a társas vállalkozás tagja. 

A vezető tisztségviselői feladatokat megbízási jogviszonyban, az egyéb feladatellátást társas vállalkozói jogviszonyban látja el a természetes személy. 

Ebben az esetben az adott társaságban a természetes személy az egyéb tevékenysége alapján társas vállalkozónak minősül, ezért az ügyvezetői jogviszonyát nem kell társas vállalkozói jogviszonynak minősíteni, rá a választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell az ügyvezető tevékenységével összefüggésben alkalmazni. 

Ha a tag a vezető tisztségviselést megbízásban látja el, és mellette a saját társaságában munkaviszonyban áll, vagy megbízás alapján végez valamilyen tevékenységet, akkor a vezető tisztség tekintetében a társas vállalkozás tagja társas vállalkozónak minősül, tehát társadalombiztosítási szempontból a megbízást át kell minősíteni társas vállalkozói jogviszonnyá. 

Példa: 

A társas vállalkozás tagja ügyvezetőként megbízott és a személyes közreműködését munkaviszonyban látja el. Az érintett személy ügyvezetői tevékenysége tekintetében társas vállalkozónak minősül. Megvalósul az a feltétel, hogy az ügyvezetést nem munkaszerződés alapozza meg és a munkaviszony okán a személyes közreműködés keretében történő feladatellátása nem eredményezi a társas vállalkozói jogviszony létrejöttét, ezért a jogviszonyt át kell minősíteni.

Mind a két jogviszonyban meg kell állapítani a biztosítási kötelezettséget.

Az ügyvezető saját társaságában megbízási jogviszonyban ügyvezető, egyéb tevékenysége nincs, de máshol biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya is van

Generális szabály, hogy az egyidejűleg több biztosítást megalapozó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. A biztosítás – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. A két különálló foglalkoztató a biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszonyra vonatkozó szabályok mentén külön-külön bírálja el a biztosítási kötelezettséget. 

A tag megbízási jogviszonyban kizárólag ügyvezetői feladatokat lát el, de más foglalkoztatónál munkaviszonyban (társas vállalkozó stb) is áll 

Mint ahogy az előzőekben már láttuk az ügyvezetői tevékenység tekintetében a természetes személy társas vállalkozónak minősül és ezt nem befolyásolja, hogy egyébként máshol munkaviszonyban, társas vállalkozóként vagy egyéb jogviszonyban munkát végez az érintett személy. 

A más foglalkoztatónál fennálló biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonynak kizárólag a járulék- és szocho-fizetési kötelezettség megállapításánál van jelentőségük. 

A társas vállalkozás tagja megbízási jogviszonyban kizárólag ügyvezetői feladatokat lát el és saját jogú nyugdíjas 

A megbízott, kizárólag ügyvezetést ellátó tag esetében a társas vállalkozóvá történő átminősítést az sem befolyásolja, ha az illető már nyugdíjas. A biztosítási kötelezettség a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozóra azonban nem terjed ki, azaz a biztosítotti bejelentést nem kell teljesíteni. 

Az ügyvezető nem tagja a társas vállalkozásnak 

Ha a vezető tisztségviselő a társaságon kívüli személy (nem tagja a társaságnak), úgy társas vállalkozói jogviszony nem jöhet létre, munkaszerződés, megbízási szerződés alapján látja el feladatát és a biztosítási kötelezettséget az alapul szolgáló jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. 

Matlné Kisari Erika

FIZESSEN ELŐ AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE SZOLGÁLTATÁSAIRA!

Az Önadózó  újságból, honlapból, elektronikus és online szolgáltatásokból álló előfizetői csomagja folyamatos szakmai segítséget és támogatást nyújt a komplex vállalati ügyvitel szakszerű viteléhez, a vállalkozás, intézmény adózási, kifizetői, könyvviteli és munkaügyi feladatainak ellátásához. Az adózás 2020-ben sem lesz egyszerűbb – de az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli  feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Előfizetőknek szabályzatok,- számviteli és GDPR szabályzat is (éves előfizetéssel!), segédletek, Fórum szolgáltatás, plusz 2x2 mérlegképes kredit. Előfizetési díj ebben az évben még 2020. 1-12. hóra: 22.680,-Ft. Kedvezményeink miatt az előfizetéssel pénzügyileg is nyer, nem csak szakmailag. Elõfizetés: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 


Vissza az előző oldalra