Fellebbezési eljárásban lehet-e új iratokat csatolni?

AIR 2023-12-15

Nyomtatás

Forrás: Jalsovszky Ügyvédi Iroda | Szerző: Jalsovszky Ügyvédi Iroda

A magyar eljárásjogi szabályok alapján a fellebbezési eljárásban már nem lehet olyan iratokat átadni, amelyeket az adózó az adóhatóság kérése ellenére sem adott át. Lehet, hogy ez ellentétes az uniós joggal?

Az Európai Bíróság főtanácsnoka által tegnap kiadott vélemény szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda véleménye szerint ha a végső ítélet is ezzel a tartalommal születik majd meg, az nemcsak hogy megkönnyíti majd a külföldi vállalkozások hazai áfa-visszaigénylését, de korábbi áfák visszatérítését is megnyithatja.

Akadálypálya: külföldiek áfa-visszatérítése Magyarországon

Nem ritka, hogy egy külföldi vállalkozás a Magyarországon igénybe vett szolgáltatásokról, illetve Magyarországon vásárolt termékekről olyan számlát kap, amelyen magyar áfát számítanak fel. A külföldi vállalkozások ezeknek a számláknak az áfáját – szemben a hazai vállalkozások túlnyomó többségével – nem tudják a saját áfabevallásukban levonni, illetve visszaigényelni, mivel nem rendelkeznek sem magyarországi letelepedettséggel, sem pedig magyar adószámmal.

A külföldiek csak úgy kaphatják vissza a magyar áfát, ha azt minden évben egy speciális eljárás keretében visszakérik. A kérelemhez nem szükséges minden számlát és alátámasztó dokumentumot csatolni, de az érintett számlák sorszámát mindenképpen meg kell jelölni a nyomtatványon.

Mivel nem kötelező a számlák és egyéb iratok (pl. szerződések, teljesítési igazolások stb.) csatolása, a magyar adóhatóság az elbírálás során sok esetben további iratok benyújtására hívja fel a külföldi vállalkozásokat, egyhónapos határidővel.

Aki lemaradt, az – eddig – kimaradt

„A probléma, hogy a magyar adóhatóság kizárólag a kérelemben megjelölt elektronikus csatornán (jellemzően a megadott e-mail címen) keresztül kommunikál a külföldi vállalkozással, illetve annak megjelölt kapcsolattartójával” – mondta el Barta Péter a Jalsovszky szenior ügyvéde. Viszont sokszor előfordul, hogy a külföldi vállalkozás rossz kapcsolattartási címet ad meg, vagy a megjelölt kapcsolattartó már nem dolgozik a cégnél, vagy esetleg szabadságon van, és emiatt a külföldi vállalkozás nem adja be határidőben a kért iratokat. A határidő elmulasztása miatt az adóhatóság megszünteti az eljárást, és nem adja vissza az áfát a külföldi vállalkozásoknak.

Sokan úgy próbálják meg menteni a helyzetet, hogy az adóhatóság elsőfokú döntésével szembeni jogorvoslati (fellebbezési) eljárásban pótlólag beadják az elsőfokú adóhatóság által kért iratokat. Ezeket azonban a másodfokú hatóság automatikusan elutasítja, arra hivatkozással, hogy a magyar eljárásjogi szabályok alapján a fellebbezési eljárásban már nem lehet olyan iratokat átadni, amelyeket az adózó az adóhatóság kérése ellenére sem adott át. És ezzel végérvényesen a magyar költségvetésben marad az áfa, a külföldi vállalkozás ahhoz nem juthat hozzá.

Lehet, hogy mégis van kiút?

Egy folyamatban lévő adóeljárásban a tegnapi nap során közzétett főtanácsoki vélemény kimondta, hogy a magyar adójogi szabályok ellentétesek az EU-s joggal, mivel nem engedélyezik a külföldi vállalkozásoknak azt, hogy a másodfokú (fellebbezési) eljárásban adják át az elsőfokú adóhatóság által korábban kért iratokat. A magyar szabály ugyanis számos alapelvet sért – így pl. az adósemlegesség a tényleges érvényesülés és az arányosság alapelvét.

Mi várható ezek alapján és mik a további kérdések?

Az Európai Unió Bírósága a későbbi döntése során kiemelten megfontolja a főtanácsnok véleményét és az abban javasolt válaszokat. Bár adóügyekben viszonylag ritkán tér el attól, ugyanakkor az nem köti őt a döntése meghozatala során. Ha érvényesül a papírforma, akkor az Európai Unió Bírósága is azt fogja kimondani, hogy a magyar szabályozás sérti az EU-s jogot.

„Egy ilyen döntés vélhetően a jelenlegi magyar szabályozás átalakítását eredményezheti és felvetheti azt a kérdést is, hogy azok a külföldi vállalkozások, akik hasonló cipőben jártak, vajon utólag, erre a döntésre hivatkozással, hozzájuthatnak-e a magyar költségvetésben ragadt áfájukhoz. További kérdéseket vethet fel az is, hogy vajon más típusú ügyek (például egyéb adóvisszatérítési kérelmek vagy adóellenőrzések) fellebbezési szakaszában is felhasználható-e a főtanácsnoki vélemény érvelése” – véli a Jalsovszky szakértője.

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/