Veszélyhelyzet miatti jogi változások, elektronikus lehetőségekkel kiegészülve

JOG 2020-04-20

Nyomtatás

Forrás: Mazars | Szerző: Mazars

A veszélyhelyzet miatt újabb munka- és cégjogi változások léptek életbe – a 2020. április 10-én megjelent kormányrendelet alapján új szabályok alkalmazandók a munkaidőkeretre, illetőleg a jogi személyek működésére. Bár a március 18-án életbe lépett munkaidő-beosztást ért változásokat az áprilisi rendeletben kibővítették, azonban az újabb lehetőségek mellett vannak olyan szabályok, amiktől nem lehet eltérni.

Összességében a cégjogi változásokat érintő rendelet pedig bizonyos tekintetben egyszerűbb eljárási szabályokat tartalmaz a jogi személyekre vonatkozóan annak érdekében, hogy biztosítva legyen a vállalat folyamatos, veszélyhelyzet alatti működése. Mindezek részleteire hívja fel a figyelmet a MAZARS és az együttműködő Borsy Ügyvédi Iroda összefoglalója, melynek segítségével tisztább képet kaphatunk a lehetőségekről és azok kereteiről.

Munkajogi változások - mire figyeljünk?

A korábban, március 18-án életbe lépett változások szerint a munkáltató a munkaidő-beosztást a szokásos közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja. Egyoldalúan elrendelheti a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést, a távmunkavégzést és – a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében – a szükséges és indokolt intézkedéseket is megteheti.

Az áprilisi rendelet ezt a felsorolást kibővítette miszerint, a munkáltatónak joga van arra, hogy a korábban elrendelt munkaidőkeretet legfeljebb huszonnégy hónapos időtartamra meghosszabbítsa.

„Fontos felhívni a munkáltatók figyelmét, hogy ugyan a kormányrendelet lehetőséget ad az eltérésre, de a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejére, a napi pihenőidőre és a heti pihenőnapra vonatkozó szabályozástól nem lehet továbbra sem eltérni.” - mutatott rá Dr. Borsy Sára, a Borsy Ügyvédi Iroda alkalmazottja.

Cégjogi változások - elektronikus lehetőségekkel kiegészülve

A jogi személy döntéshozó szerv ülése nem tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülés a rendelet hatálybalépésekor már összehívásra került. Ha az ülést mégis szükséges megtartani, a módosítás lehetőséget ad arra, hogy a személyes érintkezést kikerülve, elektronikus hírközlő berendezés (skype, videotelefon) segítségével megtartható legyen.

Az elektronikus ülésen megtartott szavazást követően határozat is hozható elektronikus úton, melynek módjára három lehetőséget biztosít a rendelet, a tagok létszáma alapján:

ha jogi személy tagjainak száma legfeljebb öt fő, és a döntéshozó szerv határozatképessége a rendeletben meghatározott módon lehetséges, akkor a döntéshozatal módját és feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a döntéshozatalban valamennyi tag részt tudjon venni,
ha öt főt meghaladó, de tíz főt meg nem haladó taglétszámú jogi személy esetén a szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik,
a tíz főt meghaladó taglétszámú jogi személy esetén pedig, ha a jogi személy ügyvezetése azt kezdeményezi.

Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem, vagy a jelen jogszabályban foglaltaktól eltérően rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése jogosult.

Amennyiben a fent említett elektronikus ülésre vonatkozó szabályokat nem szükséges tartani, az ügyvezetés jogot kap arra, hogy:

a) határozzon a számviteli beszámoló elfogadásáról,

b) határozzon az adózott eredmény felhasználásáról,

c) döntsön olyan ügyekben, mely a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozik ugyan, de a veszélyhelyzet miatt szükséges arról rendelkezni, mert az a törvényes működés fenntartásához elengedhetetlen, vagy például az észszerű gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügy.

Vannak azonban olyan ügykörök melyekről, még a jelen helyzetben sem jogosult dönteni az ügyvezetés. Így például a jogi személy létesítő okiratát nem módosíthatja, vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet.

Fontos szabály, hogy a döntéshozó szerv határozathozatalára – ha törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet, abban az esetben is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem, vagy a kormányrendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik.

Továbbá, ha valamelyik jogszabály bármely szerv ülésének nyilvánosságát írja elő, a veszélyhelyzet ideje alatt megtartott ezen ülések nyilvánosságától el lehet tekinteni.

„Ha a jogi személynek egy tagja vagy alapítója van, és a döntéshozó szerv hatáskörében írásban határoz, akkor a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.” - emelte ki Dr. Borsy Sára.

Szükséges megemlíteni, hogy a kft. és a zrt. törzstőkéjének kötelező leszállítására csak úgy van lehetőség, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra össze kell hívni egy rendkívüli közgyűlést, és ott van mód az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalára.

A jogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete, felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja. Ha nincs jelenleg elfogadott eljárásrend vagy az eltér a rendeletben foglaltaktól, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke határozza meg és közli az érintettekkel. Kiemelendő, hogy az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

„Fel kell arra is hívni a figyelmet, hogy a határozatok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt is mindenképpen sor kerül, ugyanis, ha ez idő alatt a testület tagjainak létszáma a törvényben, illetve a létesítő okiratban előírt szám alá csökken, vagy a tag a járvány miatt egyébként nem tud eljárni, a többi tag jogosult a határozathozatalra.” - mondta Dr. Borsy Sára, a MAZARS együttműködő ügyvédi irodájának alkalmazottja, majd hozzátette, hogy a határozatképességre vonatkozó szabályokat a döntésképes tagok száma alapján kell meghatározni, és a határozatot ebben az esetben is szótöbbséggel kell meghozni, akár úgy is, hogy a többi tag kiesése esetén a határozathozatalra egy személy a jogosult.

A veszélyhelyzet ideje alatt előfordulhat, hogy egy vezető tisztségviselőnek vagy testületi tagnak, esetleg állandó könyvvizsgálónak megszűnik a mandátuma. Ebben a helyzetben is segítségünkre van a rendelet, mert kimondja, hogy a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, és a vezető tisztségviselő, a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig köteles feladatát ellátni.

A jogszabály a veszélyhelyzet ideje alatt az e-mailt írásbeli jognyilatkozatként kezeli bizonyos esetekben. Ilyen például, hogy a tagok a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhetik a jogi személlyel. Ha a tag jogi személy, a jognyilatkozatát minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírni. Természetes személy esetében a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat (személyi adatok) tartalmaznia kell.

Fontos azonban, hogy ha a jogi személy döntéshozó szerve vagy az egyszemélyes jogi személy tagja a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellett sem akadályozott a döntéshozatalban, a döntéshozó szerv működésére vagy az egyszemélyi tag döntéshozatalára nem kell a rendeletet alkalmazni.

Javasoljuk, hogy az elektronikus hírközlő eszközzel történő kommunikáció során készüljön felvétel az utólagos bizonyítási nehézségek elkerülése érdekében.

SEGÉDLET ÉS IRATMINTÁK GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK BELSŐ MŰKÖDÉSÉHEZ VESZÉLYHELYZET IDEJÉN

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/