A civil szervezetek és a zárlati munkálatok

Forrás: Önadózó | Szerző: Suller Krisztina

Címkék: civil szervezetek


A civil szervezetek esetében az igen sokrétűen, „szétszabdalva” szabályozott jogi környezetben nagyon-nagyon nehéz eligazodni mind a számvitel, mind az adózás területén. Különösen csúcsosodnak a gondok így a beszámolási időszakban, ezért nézzük át, mire is figyeljünk a civil szervezetek beszámoló készítése közben.

Kiemelném, hogy jelen cikk során civil szervezet alatt az egyesületeket és alapítványokat értjük! 

Mielőtt bármiről is szót ejtenénk, fontos hangsúlyoznom, hogy egy civil szervezet életében, mindennapjaiban, de még az adózásában, számvitelében is meghatározó szerep jut az alapító okiratnak, alapszabálynak. Pontosan ezért a számviteli szakember, a könyvelő nem mehet el ez mellett, így a civil ügyféllel való együttműködés során folyamatosan evidenciában kell tartania az alapszabály, alapító okirat alapos, részletekbe menő megismerését, esetleges változásának nyomon követését. Hogy csak a legfontosabbat említsük, az alapító okirat, alapszabály mondja meg, hogy mi minősül cél szerinti, esetleg közhasznú tevékenységnek az adott szervezet esetében, és mi az, amire inkább a vállalkozási tevékenység címkéje illik. Tehát első és legfontosabb, hogy a civil szervezet alapító okiratát, alapszabályát, annak hatályos változatát mérlegkészítéskor (de már a könyvvezetés során is) alaposan ismerjük. 

Civil szervezetek életében – ha a számvitel kerül szóba – kiemelt figyelmet kell fordítanunk a 479/2016. (XII.28) kormányrendeletre, mely a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési szabályait taglalja, azzal, hogy minden olyan esetben, ahol ez a rendelet a számviteli törvénytől eltérő szabályozást tartalmaz, ott ezen eltérő szabályozást kell alkalmazni! Beleszól a számviteli elszámolásba a 350/2011. (XII.30.) a civil szervezetek gazdálkodásáról, az adománygyűjtés és közhasznúság egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet is, és természetesen a civil törvény egyes passzusai is tartalmaznak számvitelt is érintő előírásokat, hogy csak a legfontosabbakat említsük! Számviteli rendszerük, számvitelük kialakításánál figyelemmel kell lenni arra is, ha a tevékenység speciális jellege még tovább bonyolítja az egyébként sem egyszerű szabályozási környezetet, gondolok itt pl. a közoktatásban résztvevő szervezetekre, a jelentős állami támogatással érintett szervezetekre stb. A számviteli részletszabályokba jelen cikk keretein belül nem kívánunk belemenni, a beszámolót közvetlenül, esetleg közvetve érintő szabályokat kívánjuk ismertetni. 

Civil szervezetek esetében az eltérő üzleti év nem értelmezhető (kivéve természetesen az alakulás, az átalakulás és/vagy az esetleges megszűnés évét). Kiemelten fontos, hogy egy civil szervezet, amennyiben rendelkezik közhasznú jogállással, csak kettős könyvvitelt vezethet, és az ehhez tartozó beszámoló típust köteles választani. Természetesen minden más szervezet is választhatja a kettős könyvvitelt az egyszeres helyett! A civil szervezet mikrogazdálkodói beszámolót nem választhat! 

Civil szervezetek beszámolási formáit tehát alapvetően a szervezet típusa, az éves összes bevétel volumene, valamint a könyvvezetés módja határozza meg, ennek alapján:

1. Egyszerűsített beszámoló részei:

  • Kormányrendelet 1 sz. melléklete szerinti egyszerűsített mérleg
  • Kormányrendelet 2 sz. melléklete szerinti eredményelvezetés
  • 350/2011 Kormányrendelet szerinti közhasznúsági melléklet (akkor is, ha nincs közhasznú jogállása és nem is szeretne!)
  • PK-741 nyomtatvány (ÁNYK) 2021-re. 

Egyszeres könyvvitelt vezető szervezetek esetében a kiegészítő melléklet készítése nem szükséges!

2. Egyszerűsített éves beszámoló része:

  • Kormányrendelet 4 sz. melléklet szerinti mérleg
  • Kormányrendelet 5 sz. melléklet szerinti eredménykimutatás
  • szerinti kiegészítő melléklet (az Szt. szerinti kiegészítő melléklet részeként vagy külön dokumentumban csatolva)
  • Számviteli törvény szerinti kiegészítő melléklet (első ízben 2019-re)
  • 350/2011 Kormányrendelet szerinti közhasznúsági melléklet (akkor is, ha nincs közhasznú jogállása és nem is szeretne)
  • PK-742 nyomtatvány (ÁNYK) 2021-re. 

3. Az egyéb szervezet mutatóinak értéke alapján a Számviteli törvény szerinti ÉVES beszámoló (2020 előtt ez választható opció volt)

 „ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:

  • a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,
  • az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege a 2400 millió forintot,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.” 

Az éves beszámoló részei:

  • Számviteli törvény szerinti eredménykimutatás (számviteli politikában válaszd a formát)
  • Számviteli törvény szerinti mérleg (számviteli politikában válaszd a formát)
  • Számviteli törvény szerinti éves beszámolóhoz tartozó (teljes adattartalmú) kiegészítő melléklet
  • szerinti kiegészítő melléklet (az Szt. szerinti kiegészítő melléklet részeként vagy külön dokumentumban csatolva)
  • 350/2011 Kormányrendelet szerinti közhasznúsági melléklet (akkor is, ha nincs közhasznú jogállása és nem is szeretne) Figyelemmel az alap és vállalkozási tevékenység elkülönítésére!
  • PK-743 nyomtatvány (ÁNYK) 2021-re (korábban nem volt rá megfelelő nyomtatvány)

Ha már számvitel, és zárlat, akkor fontos szót ejteni arról, hogy a zárlat időpontjának igazodnia kell a számviteli politikában megadott zárlati időponthoz, ha ezt bármi miatt előrébb kell hozni (pl. pályázat, elszámolás, jogállás megszerzés stb.), akkor azt a számviteli politikán is át kell vezetni! 

Bár a közzététel a beszámoló készítés utolsó aktusa, mégse mehetünk el mellette szó nélkül, már itt, az elején. Legyünk figyelemmel arra, hogy csak szabályszerűen elfogadott beszámoló kerülhet letétbe helyezésre, így amennyiben a letétbehelyezést cégkapu megbízott vagy meghatalmazott teljesíti, az ő feladata ezt ellenőrizni. Pontosan ezért mi jegyzőkönyvi kivonat formájában kérjük mindenképpen mind az alapítványoktól, mind az egyesületektől, hogy ezt igazolják nekünk. Nem gondolunk rá, de pl. egy naprakész tagnyilvántartással nem rendelkező egyesület nem biztos, hogy szabályszerűen tud közgyűlést, taggyűlést tartani. Avagy vannak esetek, amikor kötelező a felügyelőbizottság létrehozása, és vannak olyan esetek is, amikor bármely okból felügyelő bizottság működik, véleményem szerint ez utóbbi esetben is a felügyelőbizottság jóváhagyása után fogadható csak el a beszámoló az arra jogosult testület, vagy közgyűlés által. Könyvelőként nem gondolnám, hogy ez a mi kompetenciánk, és sokszor nincs is rálátásunk, ezért az elfogadó jegyzőkönyv kivonatát minden esetben megköveteljük, a későbbi problémák elkerülése végett.

A beszámoló elfogadásáról szóló jegyzőkönyvek tekintetében iratmintákat küldünk érintett ügyfeleinknek, hogy az is elkészülhessen rendben, a megfelelő adattartalommal. Mind a jegyzőkönyvben, mind a jegyzőkönyvi kivonatban rögzítjük az eredményt, a mérleg főösszeget, és azt, hogy a szervezet közhasznú státusszal rendelkezik-e, avagy szeretné-e kérni a közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét, avagy nem, és amennyiben az első két eset valamelyike áll fenn, akkor mind a jegyzőkönyv, mind a jegyzőkönyvi kivonat tartalmazza, hogy a közhasznú jogállás mutatóinak a szervezet megfelelt-e, avagy sem. Amennyiben egy szervezet közhasznú jogállással rendelkezik, és nem felel meg a mutatóknak, a törvény értelmében 60 napon belül kérnie kell a közhasznú jogállásának törlését. Ez sem könyvelői feladat, de amennyiben ez bekövetkezik, jó, ha tájékoztatjuk erről az érintett szervezetet.

Nem olyan régen – két éve – módosult a számviteli jogszabály esetükben mind a könyvvizsgálat, mind a számviteli szolgáltató esetében, ez sajnos még mindig nincs benne a köztudatban, így fontos ezekről említést tenni:

A könyvvizsgálati kötelezettség korábban akkor volt kötelező, ha a vállalkozási tevékenységből származó bevétel a megelőző két üzleti év átlagában elérte vagy meghaladta a 300 millió forintot, jelenleg a teljes bevételi volument kell vizsgálni e tekintetben! És ha már könyvvizsgálat, tartsuk szem előtt, hogy amennyiben a kormányrendelet alapján nem kötelezett az adott civil szervezet a könyvvizsgálatra, de azt más jogszabály esetleg támogatási szerződés részben vagy egészben előírja neki, akkor természetesen az adott előírás szabályrendszere mentén a könyvvizsgálatot el kell végezni! Ilyen esetekben meglátásom szerint könyvvizsgálat nélkül a beszámoló nem tehető közzé!

A könyvviteli szolgáltatás esetében korábban csak vállalkozási tevékenységet is végző szervezetnél merülhetett fel a mérlegképes vagy azzal egyenértékű végzettség szükségessége, akkor és csak akkor, ha a vállalkozási tevékenységből származó bevétel a 10 millió forintot meghaladta! A jelenleg hatályos szabályozás alapján az egyéb szervezetek tekintetében az ÖSSZES BEVÉTELT KELL FIGYELEMBE VENNI! Fontos ezzel kapcsolatosan még megemlíteni, hogy egyrészt – ugyanúgy, mint a könyvvizsgálatnál - előfordulhat, hogy más jogszabály előírja a mérlegképes könyvelő foglalkoztatását adott szervezetnél, és akkor további minősítés nélkül kötelező a mérlegképes könyvelő alkalmazása, másrészt továbbra sincsen előírva a szakmaspecifikus, azaz az egyéb szervezeti mérlegképes könyvelői regisztráltság a feltételek között, így tehát a bármely szakra regisztrált mérlegképes könyvelő jelenleg még megfelel a szabályozásnak! A mérlegképes könyvelő regisztrációs számát és nevét a kiegészítő mellékletben fel kell tüntetni!

Típushibák szempontjából vegyük először szemügyre a közhasznúsági melléklet tartalmát! Közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. (Civil tv.  2§ (20)).

Közfeladat az Áht. szerint: Közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat. (3/A (1)) Ezért kell továbbra is megjelölni mind az alapító okiratban, alapszabályban, mind pedig a közhasznúsági mellékletben azon jogszabályi hely(ek)et, amelyhez kapcsolódik az adott tevékenysége a civil szervezetnek! Nagyon fontos, hogy nem csak egy közhasznú tevékenysége lehet a civil szervezetnek! Amennyiben több ilyen típusú tevékenységet végez, akkor minden ilyen tevékenységet szerepeltetni kell a közhasznú tevékenységről szóló adatlapokon!

Azon szervezetek esetében, ahol a közhasznú tevékenységek halmaza nem esik egybe a cél szerinti tevékenységek halmazával, nagyon gyakran mégis összemosódik a két fogalom! Minden közhasznú tevékenység cél szerinti tevékenység, de nem minden cél szerinti tevékenység közhasznú tevékenység! Nagyon fontos, hogy ha kell, válasszuk el ezeket a tevékenységeket már a számviteli munkák során! Itt kívánok szólni arról, hogy ehhez kapcsolódóan rengeteg esetben elmarad az eredménykimutatás oldalain a közhasznú tevékenység bevételei és ráfordításai sorának kitöltése, véleményem szerint közhasznú tevékenység folytatása esetén legalább az egyikben kell lennie adatnak! Típushiba, hogy azon szervezetek esetében, amelyek közhasznú státusszal nem rendelkeznek, rendre elmarad a közhasznú tevékenységek külön kimutatása, és igen gyakran kerül gyakorlatilag üresen letétbe helyezésére a közhasznúsági melléklet, mely nem szabályszerű, annál is inkább, mert ha a későbbiekben a szervezet szeretné kérni a közhasznú státuszba vételét, akkor az akadályba ütközhet. Természetesen náluk is szükséges – jogállástól függetlenül – az eredménykimutatás közhasznú tevékenység bevételei és ráfordításai sorok kitöltése.

Különösen fontos lehet ez a NAV 1%-ban részesülő szervezetek esetén, hiszen ott maga a közhasznú jogállás megléte és fenntartása továbbra sem feltétel, ugyanakkor feltétel a közhasznú tevékenység folytatása. Az eredménykimutatás fent említett sorai tulajdonképpen ezen tevékenységek folytatásának tükrei.

A közhasznú jogállás megszerzésének és fenntartásának feltételei az alábbiak:

Megfelelő erőforrás áll rendelkezésre a civil szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti évre vonatkozóan az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

1. Átlagos éves bevétele (azaz a két év átlaga) meghaladja az egymillió forintot VAGY

2. Két év egybeszámított adózott eredménye együtt nem negatív VAGY

3. a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét, ideértve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek által összesen teljesített munkaóráknak a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti értékét is.

Megfelelő a társadalmi támogatottsága a szervezetnek, ha az alábbi három tétel közül legalább egy paraméternek megfelel:

1. Az Szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény (Szftv.) alapján a szervezetnek felajánlott összegből a részére kiutalt összeg eléri az 54. § nélkül számított összes bevétel 2%-át, mindkét évben (nem átlag!)       VAGY

2. Közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét (két év átlagában)VAGY

3. Közhasznú tevékenység ellátását tartósan, két év átlagában legalább 10 közérdekű önkéntes segíti a Köt. Törvénynek megfelelően. 

A mutatóknál mindkét mutatóhármasból legalább egy-egy paraméternek meg kell felelnie a civil szervezetnek ahhoz, hogy a közhasznú jogállását megszerezze vagy fenntartsa! Ahhoz ugyanis, hogy a közhasznú jogállás tartósan megmaradhasson, a mutatók paramétereinek folyamatosan meg kell felelni! És itt álljunk meg egy pillanatra! A civil szervezetek számára kötelezően elő van írva az évenkénti költségvetés készítés, melyről általában nem is tudnak, ha tudnak, akkor a közhasznú jogállással bírók sem fordítanak kellő figyelmet sokszor arra, hogy már a költségvetés készítésnél figyeljenek arra, hogy a tervezett számok alapján is megfeleljenek a paramétereknek! Ez éppen azért kiemelten fontos, mert a könyvelés - a civileknél talán még inkább, mint egy cégnél - sokszor jelentős késedelemmel látja a bizonylatokat, és könnyen előfordulhat, hogy pont ezen bukik meg egy civil szervezet közhasznú jogállása. 

A mutatók kapcsán szintén felhívnám egy típus hibára a figyelmet – és kérem erre kiemelten figyelni -, hiszen a fars mutatók alapján megállapított közhasznú jogállás felülvizsgálat esetén évekre visszamenőleg gondot okozhat. Kiemelten felhívom a figyelmet arra, hogy mindkét mutató hármas-fogatban közérdekű önkéntesekről van szó. A közérdekű önkéntes arról ismerszik meg, hogy a szervezet a minisztériumnál regisztrált fogadó szervezet, az önkéntest nyilvántartásba vette, van szerződése (célszerűen, de nem kötelezően írásban), és az önkéntes önkénteskedéssel töltött munkaidejét nyilvántartják. Ez utóbbi azért kiemelten fontos, mert a megfelelő erőforrások kimutatásához kapcsolódó mutatók esetében a harmadik mutatóhoz le kell könyvelni az önkéntesek munkaóráinak és az aktuális minimálbér 160-ad részének szorzatát. 

A közhasznúsági melléklettel kapcsolatosan még egy gondolat: a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások sort nulla értékkel is ki kell tölteni! 

A civil szervezetek esetében – bár már 2019-re is kötelezően kellett készíteni – még mindig külön problémát jelent a számviteli törvény szerinti kiegészítő melléklet. A számviteli törvény szerinti kiegészítő melléklet csatolása a beszámolóhoz kötelező kettős könyvvitel esetében, ettől érvényesen eltérni nem lehet! Bár a jogszabály szerint már a korábbi években is így kellett volna eljárni, a nyomtatvány a 2021-es év tekintetében követte le először, hogy azt ún. támogatás részletező lapok adattartalma átkerült a civil szervezetek kiegészítő mellékletébe, annak teljes korábbi tartalmát átörökítve. Felhívom a figyelmet, hogy bár a civil törvény deklarálja, hogy a támogatások részleteit kizárólag a közhasznú jogállású szervezeteknek kötelező bemutatni, ennek ellenére a közhasznú jogállással nem rendelkezők esetében is a számvevőszéki ellenőrzések rendre kérik ezek meglétét! Fontos tudni, hogy amennyiben nem volt említésre méltó támogatás, úgy legalább valahol szerepeltessük a „kifejezett támogatási programok nélkül” fordulatot, ugyanis így lehet jelezni, hogy az adatszolgáltatás nem elmaradt, hanem annak üres az adattartalma! 

A kiegészítő melléklet adattartalmáról a fentieken túl úgy rendelkezik a törvény, hogy a Szt. idevágó passzusait alkalmazni kell, figyelemmel a civil szervezeti jogszabályi környezet sajátosságaira. 

Egyszerűsített éves beszámoló esetén – ez a leggyakoribb forma civil szervezeteknél, ezért ezt bontjuk ki – ezek a szabályok a Szt. 69. §-ában találhatóak: 

Öt fő területet érint a kiegészítő melléklet:

  • A beszámolóhoz tartozó általános kiegészítések
  • A számviteli politika előírásai
  • Az éves beszámoló részét képező mérleg tételeinek kiegészítése
  • Az éves beszámoló részét képező eredménykimutatás tételeinek kiegészítése
  • Tájékoztató jellegű adatok. 

Az általános kiegészítések:

  • a szervezet neve
  • székhelye
  • nyilvántartási száma
  • adószáma
  • statisztikai számjele
  • célja
  • tevékenysége
  • gazdálkodási formája
  • jogállása
  • annak a képviselőnek neve. lakhelye, aki köteles az éves beszámolót aláírni
  • ha a szervezetnek van honlapja, akkor annak címe (a beszámolót ott is közzé kell tenni)
  • a könyvelő nevét és regisztrációs számát, ha a szervezet bevétele két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan meghaladja a 10 millió forintot és emiatt kötelező mérlegképes könyvelőt megbíznia a beszámoló összeállításával, illetve annak irányításával 
  • Utalás arra, hogy a beszámolót nem támasztja alá könyvvizsgálat, ha a szervezet könyvvizsgálatra nem kötelezett, illetve ha a könyvvizsgálatot saját elhatározásból sem végezteti el,
  • ha a civil szervezet beszámolóját kötelező könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, vagy azt saját elhatározásából könyvvizsgáló ellenőrizte, illetve a könyvvizsgáló végzett más szolgáltatásokat is ezen kívül a civil szervezet részére, be kell mutatni a könyvvizsgálónak fizetett díjakat jogcímenként, de legalább annak megoszlását az összes számára fizetett díjak tekintetében 
  • azon szervezetek, gazdasági társaságok nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavazatok arányát, ahol a civil szervezet jelentős befolyással, többségi irányítást biztosító befolyással, közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik

 

I) Számviteli politika alapján be kell mutatni:

  • a jogszabályokat, melyeket a beszámoló elkészítése során figyelembe vettek, (Pl. számviteli törvény, civil törvény, a 479/2016. Korm. rendelet, ha szükséges a közérdekű önkéntes törvény, az SZJA 1% törvény, egyéb a szervezet bevételeire, vagyoni helyzetére közvetlen hatást gyakorló jogszabályok)
  • a beszámoló formája (egyszerűsített éves beszámoló)
  • a könyvvezetés módja (kettős könyvvitel)
  • a mérlegkészítés időpontja (az a határnap, amíg a fordulónapot követő információkat figyelembe veszik)
  • volt-e az előző évhez képest a számviteli politika elemeit érintő változás, ezeknek milyen hatása van az eredményre, valamint a szervezet vagyoni és pénzügyi helyzetére, az adatok összehasonlíthatóságára
  • melyek azok a körülmények, melyek fennállása esetén szükséges az eljárások megváltoztatása

II) Az értékcsökkenés elszámolásának módszere, gyakorisága (tervszerinti, terven felüli, maradványérték)

III) Értékelési elvek, eljárások, és azok változása, eredményre gyakorolt hatása

IV) Jelentősnek minősített bevételek, költségek, ráfordítások, mérlegtételek

Civil sajátosságok:

                1) Civil törvény 17-23; 32;42-45 §

                2) 479/2016 kormányrendelet előírásai, tehát pl:

                -- milyen elemekből áll össze a cél szerinti és vállalkozási bevétel, ezeknek milyen az aránya

                -- hogyan oszlanak meg a ráfordítások a cél szerinti és a vállalkozási tevékenység között

                -- adományok és azok volumene, összetétele

                -- ingatlanokkal kapcsolatos tételek (ha volt ingatlanhasznosítás)

A kiegészítő mellékleten túl nézzünk néhány fontos számviteli szabályt! Kiemelten fontos, hogy amennyiben a szervezet támogatásokat kap, úgy a támogatásokkal kapcsolatos teljes dokumentációt a könyvelés rendelkezésére bocsássa, valamint már a szervezet is figyeljen a támogatási dokumentációban szereplő előírások betartására (pl. támogatási intenzitás). Ezen felül a könyvelésnek tudnia kell, hogy mely költségek kerültek elszámolásra a támogatási összeggel szemben, figyelemmel a támogatási intenzitásra is, tehát már a leadott iratanyag alapján a folyamatos könyvelés során címkézni szükséges ezeket a tételeket! Ezek nélkül sem helyes könyvelés, sem helytálló beszámoló nem készülhet!

Figyeljünk arra is, hogy a támogatásokat és adományokat ne mossuk össze, illetve ne kezeljük adományként a térítési díjakat. Ezen túlmenően könyveléstechnikailag a támogatások a 96 vagy 41 számlacsoportba kerülnek, (ez utóbbiba a tőketartalékba érkező támogatások kerülnek, esetükben ne felejtsük az esetleges lekötött tartalékba történő átvezetést).

A támogatások egy speciális csoportja az ún. beruházási támogatások, melyeknél nem maradhat el a szükséges elhatárolás, melyet feloldani az értékcsökkenéssel arányosan - évek alatt - lehet csak. Itt típushiba akkor szokott bekövetkezni, ha az ilyen támogatással érintett eszközre ráaktiválás történik. Ilyen esetekben az eredeti értékre kiszámolt értékcsökkenéssel arányosan vehető csak figyelembe továbbra is a támogatás elhatárolásának tárgyévi feloldása, függetlenül attól, hogy az esetlegesen számvitelileg elszámolt értékcsökkenési tétel mértéke nagyobb!

A jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott VÁRHATÓ, még el nem számolt támogatások összegét az egyéb bevételek között ki lehet mutatni, amennyiben a szervezet (de cégeknél sincs másképp) bizonyítani tudja, hogy a támogatáshoz előírt feltételeket teljesíteni fogja, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Fontos azonban tudatában lenni annak, hogy itt a szervezetnek magának kell tudnia dokumentáltan bizonyítani a feltételek fennállását! A dokumentum típusára, tartalmára a törvény nem tartalmaz előírást, de a meglétéről gondoskodni szükséges!

Ha már támogatás, természetesen nem mehetünk el szó nélkül az 1%-os összegek mellett! Annál a szervezetnél, aki kap egy százalékot, ez költségvetési támogatásnak minősül, mellyel el kell számolni. Pont ezért nem gondolnám, hogy csak azért, mert itt a NAV felé adjuk be az elszámolást, ez egyértelműen könyvelői feladattá válna! Nem mondom, hogy nincsenek egyszerűbb esetek, amikor ez járható út, de ha nagyobb a volumen, akkor bizony célszerű az ügyféllel ezt is egyeztetni!

Nagyon sok civil szervezet folytat ingatlan bérbeadási, ingatlanhasznosítási tevékenységet, mégsem kezelik jól a számvitelükben. Számvitelileg már évek óta cél szerinti bevételek ezek a tételek, és cél szerinti kiadások ezek a kiadások, és ezt jól követi a társasági adó szabályozás is, ami ezen tételeket társasági adó alap növelő és csökkentő tételként kezeli! Éppen ezért nem szabad az ilyen bevételeket és a hozzájuk kapcsolódó kiadásokat a beszámolóban a vállalkozási tevékenység oszlopban feltűntetni akkor sem, ha azok végül társasági adó fizetési kötelezettséget keletkeztetnek!

Jelenleg a társasági adótörvény a civil szervezet adóalapjának meghatározásakor a civil törvény szerinti gazdasági-vállalkozási tevékenység fogalmából indul ki:

" gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve

a)az adomány (ajándék) elfogadását,

b)a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),

c) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,

d) az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását;" (2§11)

Azon civil szervezetek, akik sem vállalkozási tevékenységet nem folytattak, sem ingatlanhasznosítási, átruházási tevékenységük nem volt az adóévben, jogosultak a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig - tárgyévet követő május 31 - bevallást helyettesítő nyilatkozatot tenni a TAONY nyomtatványon.

A társasági adó megállapítás szempontjából az első feladat a közhasznú jogállás tényének megállapítása, ebből a szempontból mindig a fordulónapi jogállás az irányadó. Ha a szervezet 12. 31-én közhasznú jogállású volt, akkor a teljes adóév tekintetében ennek tekintjük, ha nem, akkor a teljes adóév tekintetében nem tekintjük közhasznú jogállásúnak.

Egy közhasznú jogállással fordulónapon rendelkező szervezetnél az összes bevétel 15%-át kitevő vállalkozási- és/vagy ingatlanhasznosítási tevékenységből származó bevétel mértékig nem kell a társasági adót megfizetni, azaz a végleges adóalap nulla lesz, ez viszont nem jelenti azt, hogy nem kell adóalap levezetést készíteni! Egy közhasznú jogállással nem rendelkező szervezet esetében a kedvezményezett bevételi mérték az összes bevétel - azaz a vállalkozási tevékenységből és/vagy az ingatlanhasznosítási tevékenységből származó bevétel - 10%-a lehet, de legfeljebb 10 millió forint!

Jogállástól függetlenül, amennyiben egy civil szervezetnek a fordulónapon állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, növelő tétel lesz a nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó valamennyi kapott támogatás, juttatás! Közhasznú jogállással rendelkező szervezet esetében, ha van adótartozás, akkor a fentiek szerint kell eljárni, ugyanakkor amennyiben nincs adótartozás, akkor is kapcsolódik növelő tétel a támogatásokhoz, juttatásokhoz, amelyet nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott, jelesül az alábbiakban részletezett, általam korrekciós rátának elnevezett arányszám segítségével számított összegben! Természetesen amennyiben nincs vállalkozási és/vagy ingatlanhasznosítási tevékenység, ott adótartozás esetén sincsen semmilyen korrekciós tétel! 

Közhasznú jogállású szervezet esetén számolnunk kell az ún. célzott kedvezménnyel, melynek mértéke 20% a vállalkozási tevékenység adózás előtti nyereségére vetítve! Egy közhasznú jogállású szervezet esetében az adóalap levezetésének első lépése tehát a fent említett korrekciós ráta képzés, két tizedes jegy mélységig. (tulajdonképpen kiemeljük a kedvezményezett vállalkozási tevékenység bevételét) 

korrekciós ráta  =  (váll tev bevétele – kedv váll tev bevétel ) + „ingatlanos” tevékenység bevétel

/ vállalkozási tevékenység bevétele + „ingatlanos” tevékenység bevételével,

 ahol

a kedvezményezett vállalkozási tevékenység bevétele  = összes bevétel 15%-a

Második lépcsőben nézzük meg egy közhasznú jogállású civil szervezet adóalap levezetésének sematikus ábráját, feltételezve, hogy nincs adótartozás a fordulónapon: 

Vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye

+ támogatás korrekció mértéke = összes, nem a váll. tevékenységhez kapott támogatás  szorozva korrekciós rátával

- Célzott kedvezmény (tao tv. 9§ (2) b pont) = váll tevékenység AEE 20%-a 

- Egyéb adóalap csökkentő tételek (figyeljünk arra, hogy az ingatlanhasznosításhoz kapcsolódó költségek csökkentő tételként jelennek meg)

+ Egyéb adóalap növelő tételek (figyeljünk arra, hogy az ingatlanhasznosítás bevétele növelő tételként jelenik meg)

=========================================

Számított adóalap * Korrekciós ráta

=========================================

TÉNYLEGES ADÓALAP

 Amennyiben a civil szervezetnek van közhasznú jogállása, és van adótartozása a fordulónapon, akkor a képlet az alábbiak szerint módosul:

Vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye

+ támogatás korrekció mértéke = összes, nem a váll. tevékenységhez kapott támogatás 

- Célzott kedvezmény (tao tv. 9§ (2) b pont) = váll tevékenység AEE 20%-a

- Egyéb adóalap csökkentő tételek (figyeljünk arra, hogy az ingatlanhasznosításhoz kapcsolódó költségek csökkentő tételként jelennek meg)

+ Egyéb adóalap növelő tételek (figyeljünk arra, hogy az ingatlanhasznosítás bevétele növelő tételként jelenik meg)

=========================================

Számított adóalap * Korrekciós ráta

=========================================

TÉNYLEGES ADÓALAP

Közhasznú jogállás hiányában korrekciós ráta képzésére nincs szükség, lévén a TAO törvény részükre nem írja elő! Ezért közhasznú jogállással nem rendelkező civil szervezet esetében az adóalap a következőképpen alakul, amennyiben nincs adótartozás:

Vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye

- Egyéb adóalap csökkentő tételek (figyeljünk arra, hogy az ingatlanhasznosításhoz kapcsolódó költségek csökkentő tételként jelennek meg)

+ Egyéb adóalap növelő tételek (figyeljünk arra, hogy az ingatlanhasznosítás bevétele növelő tételként jelenik meg)

=========================================

Számított adóalap = TÉNYLEGES ADÓALAP

Amennyiben a szervezet közhasznú jogállással nem rendelkezik, és van fordulónapi adótartozása akkor az adóalapja a következőképpen alakul:

Vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye

támogatás korrekció mértéke = összes, nem a váll. tevékenységhez kapott támogatás 

- Egyéb adóalap csökkentő tételek (figyeljünk arra, hogy az ingatlanhasznosításhoz kapcsolódó költségek csökkentő tételként jelennek meg)

+ Egyéb adóalap növelő tételek (figyeljünk arra, hogy az ingatlanhasznosítás bevétele növelő tételként jelenik meg)

=========================================

Számított adóalap = TÉNYLEGES ADÓALAP

Társasági adó szempontjából továbbra is igaz, hogy előleget a civil szervezetnek nem kell fizetnie. Az adót az éves bevallással egyidejűleg, 05 31-ig fizeti meg, az adóévet követő évben.

Ebben a pár oldalban igyekeztem rávilágítani arra, hogy melyek azok a pontok, ahol egy civil szervezet zárlati munkáinál kiemelten figyelni kell! Felhívom azonban a figyelmet, hogy minden szervezet más és más, nagyon-nagyon egyediket tudnak, és pontosan ezért – mint azt már olyan sokszor mondtam – kiemelten fontos, hogy a szervezet gazdasági vezetése és könyvelés együtt haladjon a számvitel és adózás, végül a zárlat rögös útján!

Suller Krisztina
Az Év könyvelője 2012.

***

CIVIL SZERVEZETEK ADATKEZELÉSI KÉZIKÖNYVE - IRATMINTÁKKAL (E-KÖNYV)

Mit kell tennie egy civil  szervezetnek, alapítványnak, egyesületnek, hogy megfeleljen a GDPR előírásainak? Kézikönyvünkben adunk egy ismertetőt a GDPR rendelkezéseiről, áttekintjük a civil szervezetek egyes adatkezeléseit és szabályait, számba vesszük a civil szervezetek GDPR megfelelésének feladatait. Mindezt iratmintákkal segítjük. További infók és megrendelés: Önadózó Webáruház 

***

ALAPÍTVÁNY MEGSZÜNTETÉSE 5 LÉPÉSBEN IRATMINTÁKKAL (E-KÖNYV)

Kézikönyv alvó és tevékenységet nem végző alapítványok gyors és egyszerű megszüntetéséhez. Kiadványunk segítségével önállóan is elvégezhetők az alapítvány megszüntetésének és nyilvántartásból való törlésének feladatai. Kézikönyv + Forgatókönyv + Iratminták (Word). Az e-könyv formátumunk előnye, hogy a Tartalomjegyzékből minden egyes rész könnyen elérhető.Megrendelés: Önadózó Webáruház

***

EGYESÜLET MEGSZÜNTETÉSE 5 LÉPÉSBEN IRATMINTÁKKAL (E-KÖNYV)

Így kell megszüntetni az alvó és tevékenységet nem végző egyesületeket. Kiadványunk segítségével önállóan is elvégezhetők az egyesület megszüntetésének és nyilvántartásból való törlésének feladatai. Kézikönyv + Forgatókönyv + Iratminták (Word). Az e-könyv formátumunk előnye, hogy a Tartalomjegyzékből minden egyes rész könnyen elérhető. Megrendelés: Önadózó Webáruház

FIZESSEN ELŐ AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Az Önadózó csomag előfizetési díja 2022. 7-12. hónapra 14.490,-Ft. Mit ad ennyiért Önnek az Önadózó? Önadózó újság havi lapszámai (az előfizetés kezdő hónapjától decemberig, print és elektronikus formátumban) + Online csomag: Számviteli szabályzatok 2022, GDPR Segédlet,  Pénzmosás elleni szabályzat 2022, Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon, Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek. Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 


Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.


Vissza az előző oldalra