Gyorskérdés
SZJA - Személyi jövedelemadó

Fejlesztési tartalék képzés 2013 évben egyéni vállalkozónál

A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként!

Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet.

SZKALICZKINÉ 2013-11-29 10:35:06

Fejlesztési tartalékot az egyéni vállalkozó ebben az évben is képezhet, vagy ebben az évben ez megszünt. 2012-ben 50 %-ban volt lehetőség.

^{Témanyitó hozzászólás}

dr. Szabó Tibor Önadózó szakértő 2013-11-29 17:31:43

A fejlesztési tartalék hatályos szabályai az Szja törvényben - 2013-ban:
A vállalkozói személyi jövedelemadó
49/B. § (1) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó vállalkozói bevételét a 4. és a 10. számú melléklet rendelkezései szerint, a vállalkozói jövedelmét a vállalkozói bevételből - legfeljebb annak mértékéig, figyelembe véve a (2)-(7) bekezdés rendelkezéseit is - a vállalkozói költség levonásával határozza meg. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás a 4. és 11. számú melléklet rendelkezései szerint számolható el.
(6) A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt vállalkozói bevétel - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthető:
f) az adóbevallásban tájékoztató adatként feltüntetett, fejlesztési célra - a (16) bekezdés alapján történő elszámolási kötelezettség mellett, a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve nyilvántartásba vett - legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 50 százaléka, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint (fejlesztési tartalék);
(16) A fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében - alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített - beruházási, felújítási kiadás(oka)t [ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyre a (22) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza] teljesít, kivéve, ha megállapítja
a) a kivezetett rész után a (9) bekezdésnek a nyilvántartásba vétel adóévében hatályos rendelkezései szerinti mértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót [49/B. § (9) bekezdés], valamint
b) a kivezetett résznek az a) pont szerinti vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap utáni adót [8. §], továbbá
az a)-b) pontban említett adókat késedelmi pótlékkal növelten a kivezetést követő 30 napon belül megfizeti. Az egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik adóév végéig nyilvántartásban maradt része után az a)-b) pont szerinti adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és azokat késedelmi pótlékkal növelten megfizeti. A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani. Az előző rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) azzal, hogy ilyenkor az említett adókat a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni. Az egyéni vállalkozó a fejlesztésitartalék-nyilvántartást úgy vezeti, hogy abból megállapítható(ak) legyen(ek) a kivezetett összeg(ek), valamint a kivezetés(ek) alapjául szolgáló kiadás(ok) teljesítésének időpontja(i) és összege(i), illetve a kivezetés(ek) miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege.
****
Az egyéni vállalkozó - hasonlóan a társasági adóalanyokhoz - a fejlesztési tartalék összegével csökkentheti adóalapját. Az Szja törvény hatályos szabálya alapján az egyéni vállalkozó a belföldi pénzforgalmi bankszámlán fennálló számlaköveteléséből az adóévben lekötött, az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott összeggel, de legfeljebb 500 millió forinttal csökkentheti a vállalkozói bevételét, feltéve, hogy a levonás mértéke nem haladhatja meg a vállalkozói bevételek vállalkozási költségeket meghaladó részének 25 százalékát. Az egyéni vállalkozó a lekötött számlakövetelést a lekötés adóévét követő négy adóév során az adóévben általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített - az egyéni vállalkozó által alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költség nyilvántartásában rögzített - beruházási kiadás(ok) összegének megfelelően oldhatja fel (ideértve a lekötés megszűnését is, ha azzal egyidejűleg nem történik meg az összeg ismételt lekötése). A lekötött számlakövetelés egészének az előírt időtartamon belül fejlesztési célra történő felhasználása esetén adókötelezettség tehát nem keletkezik. A lekötött számlakövetelés felhasználása esetén a tárgyi eszköz üzembe helyezésének (rendeltetésszerű használatba vételének) időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a tárgyi eszköz megszerzése vagy előállítása érdekében feloldott összeget. Adókötelezettség a következő esetekben keletkezik:
- Az egyéni vállalkozó az előírt időtartamon belül a lekötött számlakövetelés egészét vagy részét feloldja, de a feloldott részt nem fejlesztési célra használja fel.
Ekkor a feloldástól számított 30 napon belül - az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával, azonban önellenőrzési pótlék helyett késedelmi pótlékkal növelten - meg kell fizetni az adóalap csökkentéseként elszámolt összeg után a lekötéskor hatályos adómértékkel megállapított adót, valamint az adóalap csökkentéseként elszámolt összegnek az erre eső vállalkozói jövedelemadót meghaladó része után 35 százalékos mértékkel a vállalkozói osztalékalap utáni adót.
- Az egyéni vállalkozó a lekötött számlakövetelés egészét vagy részét a lekötés évét követő negyedik adóév végéig nem oldja fel.
Ekkor az egyéni vállalkozónak az előzőekben említett adókat a negyedik adóévet követő év első hónapjában kell megállapítania, és azokat - késedelmi pótlékkal növelten - az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megfizetnie.
- Az egyéni vállalkozói jogállás az említett időszak alatt bármely okból megszűnik (kivéve az egyéni vállalkozó cselekvőképessége elvesztését, halálát).
Ebben az esetben az adókat a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni.
A törvényben foglalt módosítás szerint a lekötött számlakövetelés az Szja törvény szerinti értékcsökkenési leírás alapját képező tárgyi eszköz megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadás összegének megfelelően oldható csak fel (az új megfogalmazásba tehát pl. a földterület már nem tartozik bele, hiszen arra értékcsökkenés nem számolható el, de pl. az ültetvény továbbra is beletartozhat). A hatályos szabályozáshoz képest további módosítás, hogy az említett adókat nem az önellenőrzésre irányadó rendelkezések alkalmazásával, hanem folyó kötelezettségként kell megfizetni. A jogalkalmazást segítő módosítás, hogy a törvény meghatározza azt az időszakot, melyre a fizetendő késedelmi pótlékot fel kell számítani. Az új előírás szerint a késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani.

^{Szakértői hozzászólás}

SZKALICZKINÉ 2013-12-02 09:08:43

szabotibor ! Köszönöm a kérdésemre adott kimeritő válaszát, és megerősitését, hogy jól gondoltam és jól értelmeztem , csak bizonyos kósza hirek miatt egy kicsit lebizonytalanodtam, és a 25 % -ot nem tudtam biztosan. Köszönöm.

^{Felhasználói hozzászólás}

azoli 2013-12-29 19:59:11

2009. évtől kezdődően már nem feltétel a fejlesztési tartalékként levont összeg bankszámlán való tényleges elkülönítése (lekötése), elegendő azt külön nyilvántartásba venni. A fejlesztési tartalék mértéke pedig a megszerzett vállalkozói bevételek összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 50%-a (maximum 500 millió forint), tehát a 25%-os szabály sem hatályos már.

^{Felhasználói hozzászólás}

Összesen: 3 db hozzászólás

Vissza az előző oldalra