Gyorskérdés
ÁFA - Általános forgalmi adó

Garanciális visszatérítés

A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként!

Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet.

signocom 2008-03-24 10:15:53

Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni az alábbi ügyben:
Autóalkatrész kiskereskedelmi cég megrendelésre beszerzett egy nagykertõl egy nagy összegû alkatrészt. Errõl készpénzes számlát kapott a nagykertõl! Õ továbbadta a megrendelõnek és errõl készpénzfizetési számlát állított ki. A legutóbbi bankkivonatán találtam egy jóváírást a nagykertõl "kártérítés" megjelölésse. Megkérdeztem az ügyvezetõt, hogy mi ez és tájékoztatott, hogy nem lett jó az alkatrész (a megrendelõ visszahozta), õk pedig visszaküldték a nagykernek, aki beismerte a hibát és visszautalta a pénzt (bár azt most hirtelen nem is tudom, hogy pont annyit-e). Õk visszaadták az ügyfélnek a pénzét és másik helyrõl beszerezték az akkor már megfelelõ árut. Megint számlát kaptak róla és megint kiszámlázták az ügyfélnek.
Az egyértelmû, hogy így nem jó a történet, csak az a kérdés, hogy jól gondolom-e, hogy amikor visszavették az ügyféltõl az árut, akkor felé ki kellett volna állítani egy stornó számlát (az ügylet meghiúsult), majd amikor visszaküldték a nagykernek akkor azoknak is ki kellett volna állítani egy stornó számlát VAGY a nagykernek visszáru számlát kellett volna kiállítani VAGY a kiskereskedõnek kellett volna kiállítani számlát (ezt nem hiszem). Vagy van valakinek más ötlete? Így biztosan nem jó, mert több sebbõl vérzik. Ráadásul kártérítésnek biztosan nem tekinthetõ!
Köszi: Báló Glória

^{Témanyitó hozzászólás}

signocom 2008-03-24 11:50:58

Bocsánat! Közben egyeztettem az ügyvezetõvel! Félreértettem az ügy lényegét! Tehát a következõ történt:
1) Megrendelõ megrendelt egy rakás alkatrészt az autójához. A kiskereskedõm pedig lerendelte a nagykertõl. Számlát kapott róla.
2) A megrendelõ elvitte. A kiskerem kiszámlázta neki. (Ez kb fél éve történt!)
3) Most kiderült, hogy hibás volt az egyik alkatrész, ami tönkretett egy sor másikat még. A kiskeremhez visszahozta a hibás alkatrészt és tájékoztatta õket a garanciális problémáról. Õk továbbküldték vizsgálat céljából a nagykernek.
4) Az ügyfél újabb alkatrészt rendelt a rossz helyett. A kiskerem ezeket már ingyen odaadta neki, mivel arra gondoltak, hogy így próbálják az ügyfelet kárpótolni. Ezek értéke már jóval nagyobb volt mint az eredeti alkatrészeké, hiszen a hibás tönkretett még néhány másik alkatrészt is.
5) A nagyker jelezte, hogy jogosnak találta a problémát és átutalt a kiskeremnek egy nagyobb összeget, amit õk kalkuláltak ki (ez a számításaik szerint fedezi a rossz alkatrész, az okozott további meghibásodások és a ki-beszerelés költségeit)
6) A kiskerem ezt az összeget nem adta tovább az ügyfélnek, mert azt mondja, hogy az ingyen adott új alkatrészekkel kárpótolta õt.

Kérdésem tehát, hogy kinek-mit kell számláznia? És hogy kell-e még az ügyfél részére fizetni bármit is?

^{Felhasználói hozzászólás}

schlag 2008-03-26 13:26:27

Az 1-3 kérdés lényegében nem kérdés, anno történt egy normál értékesítés, amit mindenki számlázott mindenkinek.
Amikor a kisker az ügyfelének ingyen átadta a régi helyett az új alkatrészeket, akkor két számlát kellett volna kiállítania: egyrészt a régi alkatrészt kell visszavennie (szerintem inkább helysíbtõ számlán, mint stornón, mert az ügylet megvalósult, és használta az ügyfél az alkatrészt, csak garanciális problémák keletkeztek.) Ez egyrészt egy mínuszos számla, másrészt az újonnan átadott alkatrészeket is számlázni kell még, ha nem is fizet értük az ügyfél. Ha ahelyesbítõ számla keveesebb, mint az új alkatrészek szálája, akkor lesz egy meg nem fizetett összeg, amit rendíkvüli ráfordításként kell lekönyvelni.
A nagyker által átutalt összeg nem tudom milyen jogcímen érkezett: lehet akár utólag adott nem számlázott engedmény (lényegében az eredti számlából adott engedményt a garanciális hiba miatt-de szerzõdés kell róla! (ekkor egyéb bevétel), vagy számlázott, utólag adott engedmény, ekkor az ELÁBÉ-t csökkenti (már ha számlázta a nagyker). Ha káreseménnyel kapcsolatosan kapott kötbér, fekbér, kártérítés, akkorszintén egyéb bevételként kell könyvelni, és valmilyen jegyzõkönyvnek kell még rendelkezésre állnia. (Gondolom a kisker valamilyen jegyzõkönyv, levél kíséretében küldte vissza az alkatrészeket a nagykernek.)

Üdvözlettel: Schlág Judit

^{Felhasználói hozzászólás}

Pap Attila Önadózó szakértő 2008-03-26 14:02:53

A hibás alkatrész visszavételezését, majd az újabb hibátlan kiadását nem lehet számlázni, mivel az eredeti ügylet nem változott semmilyen elemében, csak a vevõ élt a szavatossági jogával.A számlázási kötelezettség szempontjából nincs jelentõsége az árkülönbözetnek. Az alkatrész forgalmazójánál ez egy selejtnek fog minõsülni, amit a számvitelileg egyéb ráfordításként fog elszámolni.
Más a helyzet azokkal az alkatrészekkel, amiket a hibás termék tett használhatatlanná. A kisker által a megrongálódott alkatrészek pótlására átadott termékek számla kötelesek,azonban a vevõ a nagyker, aki viseli a "kártérítés" összegét.Ennek a kiegyenlítéseként lehet felfogni a nagyker utalását,aminek persze a számlázott összeggel meg kellene egyeznie.A nagykernél számvitelileg ez térítés nélküli eszköz(készlet)átadásnak minõsül, ami áfa fizetéssel és társasági adó korrekcióval jár.Bizonylata a vevõi reklamációt jóváhagyó jegyzõkönyv.

üdv.
papattila

^{Szakértői hozzászólás}

Összesen: 3 db hozzászólás

Vissza az előző oldalra