Gyorskérdés
SZJA - Személyi jövedelemadó

Katás osztalék 2

A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként!

Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet.

martonl 2018-06-06 11:33:35

Tisztelt Szakértő!
Kisadózó, katás betéti társasággal kapcsolatban lenne kérdésem.
A Bt 2014. január 1-én lépett be a KATA hatálya alá. Bejelentette a beltagot főállású kisadózónak.
2015. január 1-től a személyi jövedelemadó 66. paragrafusba bekerült az osztalékból származó jövedelembe a be nem jelentett tag részére a nyereségből való részesedésként kifizetett összeg. Esetünkben a kültag nem lett bejelentve kisadózónak.
Mekkora jövedelmet kell nála osztalékként figyelembe venni, és mikor?
50-50% a tulajdoni és a nyereségből való részesedés is. Készpénzes bevétele van, hivatalosan kifizetve nem lett.
A bevétel fele lesz-e a rá eső rész, illetve mit jelent a nyereség Katás esetében? Nem bevételt ír a törvény.
Ha a tulajdoni és a nyereségből való részesedés a beltag javára 99% lenne, a kültagnak 1%, akkor ez alapján kellene osztalékként figyelembe venni, vagy felesben?

Illteve egy másik esetben a KATA alá való bejelentkezés január 1-e volt, a beltag január 1-től, a kültag február 1-től került bejelentésre. Ebben az esetben milyen összeget kell az egy hónapra a kültagnál figyelembe venni?
Előtte EVA-s volt, az EVA időszak alatti bevételei egy részét januárban, februárban kapta meg, de EVA-s bevételként leadózott utána a teljesítési időszak miatt. A Kata alatti januári teljesítési idejű bevételeit február-márciusban kapta meg. Minden bevétele átutalásos.

Köszönöm válaszát.

^{Témanyitó hozzászólás}

Pap Attila Önadózó szakértő 2018-06-07 05:54:02

Na pont ezeket a kérdéseket hagyta nyitva a jogalkotó, amikor nem tette kötelezővé egy Bt esetében minden tag számára a katás bejelentkezést. Így marad viszont a szabad fantázia, amelyet könnyedén le tud söpörni egy esetleges NAV-os ellenőrzés, kivéve, ha a bevételi nyilvántartás helyett teljeskörű kettős könyvvitelt vezetnek, mert ezzel pontosan ki lehet mutatni a felosztható eredményt. Az osztalék megállapítását tekintve a tagok a Ptk. alapján bármilyen irányban eltérhetnek a tulajdoni arányoktól, ha erről megállapodást kötnek (nulla megosztás nem juthat semelyik tagra sem). Igaz ez a 2.részben feltett kérdésére is.
papattila

^{Szakértői hozzászólás}

Libcsi201 2018-06-07 09:30:19

Kedves Mindenki, van a témában egy NAv tájékoztató levelem, küldöm,

Igazgatóságunkhoz elektronikus úton érkezett levelével kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatjuk:

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 9. § (2) bekezdése értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 66. § (1) bekezdés af) pontja alapján osztaléknak minősül a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg. Az Szja. tv. 66. § (1) bekezdése szerint a magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem.

Az osztalék a társaság tagsági jogok gyakorlására jogosult tagjait a törzsbetétek arányában illeti meg. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:185. § (1) bekezdés).

A fentiek értelmében a kisadózó betéti társaság személyes közreműködésre nem kötelezett, kisadózóként be nem jelentett tagja esetében az osztalékalap a bevétel törzsbetétek arányában meghatározott összege.

Az osztalék után fizetendő adót a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban – az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve – kell bevallani (Szja. tv. 66. § (3) bekezdés b) pont).

Az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadót a kifizető a kifizetéskor levonja, a kifizetés hónapjáról leadandó ’08-as bevallásban vallja be és a kifizetést követő hónap 12-éig befizeti.

Az osztalékelőleg alapján fizetendő személyi jövedelemadót a kifizető kifizetéskor vonja le, a kifizetés hónapjáról leadandó ’08-as bevallásban vallja és a kifizetést követő hónap 12. napjáig megfizeti. Az osztalékká váló osztalékelőleget az eredmény felhasználásáról való döntéskor esedékes ’08-as bevallásban is fel kell tüntetni, de ha az osztalék megegyezik a kifizetett előleggel, vagy az osztalék-megállapítás hónapjában az osztalék előlegen felüli része nem kerül kifizetésre, akkor az osztalékká vált összegre már nem kell ismételten megfizetni a személyi jövedelemadót.

Az osztalék után fizetendő 14%-os egészségügyi hozzájárulást a kifizető a kifizetéskor levonja, a kifizetés hónapjáról beadandó ’08-as bevallásban bevallja és a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig befizeti.

Osztalékelőleg esetén az egészségügyi hozzájárulást az osztalékelőleg kifizetésekor nem kell megfizetni, azonban az előlegből osztalékká váló jövedelem az osztalékról való döntés napján hozzájárulás-kötelessé válik. Ebben az esetben az egészségügyi hozzájárulást az osztalékelőleg osztalékká válásának hónapjáról leadandó ’08-as bevallásban kell vallani és a tárgyhónapot követő hó 12-éig megfizetni.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a válaszlevél tartalma általános tájékoztatásnak minősül, kötelező jogi erővel nem bír.

Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Pest megyei Adó- és Vámigazgatóság
TCC Főosztály