Gyorskérdés
MUNKAJOG - Munka Törvénykönyve

Munkaviszonnyá minősítés

A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként!

Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet.

atinveszt 2016-11-30 15:13:44

Kedves Attila!
Nagy gondom van. A NAV egy ügyfelem alkalmi foglalkoztatásait átminősíti munkaviszonnyá (nem teljesült az a feltétel, hogy 300e-nél ne legyen több köztartozása.) Egyszerűsített foglalkoztatásban 5200 Ft-ot kapott egy napra a munkavállaló.
1) Átminősítés után a bruttó munkabér ugyanígy az 5200 Ft? Ha eleve egy napos munkaviszonyban lett volna, akkor a garantált bérminimum alapján 5864-6450 Ft lett volna egy napi bére, attól függően hány munkanap van a hónapban. Szerintem minimum ezzel a bérrel kell számolni.
2) bármelyik bruttó összeggel számolok, teljesen el fognak térni a járulékok, nettó összegek. Mi a teendő a munkavállalói járulékokkal? és a netto bér is kevesebbre jön ki, mint a kifizetett efo. Vissza kell kérni?
3) a le nem vont szja-val kapcsolatban olyat olvastam a neten, hogy lehet azt csinálni, hogy az év végi igazolásra felvezetem, hogy nem lett levonva. És akkor a mvállaló szja bevallásakor jön ki az összeg. Lehet ilyet?
4) Ha vissza kell kérni összegeket (netto bér különbözet, levonandó mvállalói járulékok), akkor ezt milyen jogszabályra hivatkozva, milyen szabályokra figyelve lehet megtenni?
5) Ha megállapítom, mi mennyi lett volna, a cég befizeti, de eltekint a munkavállalóktól a visszajáró összeg visszakérésétől, akkor az minek minősül, hogy keressek rá annak a szabályaira?

6) pultosként dolgoztak ezek az emberek, nem mindnek van pultos szakképesítése. Én eddig a munkakörből indultam ki, de ahogy olvastam a fórumon a válaszait, nem is a magasabb összeget kellett volna efo-nál sem, és a mviszonynál sem alkalmazni, hanem elég lett volna a minimálbért?

7)még egy utolsó efos kérdés. Én valahol úgy olvastam (nem nav kiadvány vagy törvény, csak internetes cikk), hogy egyszerűsített foglalkoztatás 8 óra lehet. (úgy lehet max 12, ha egymás után több napra van bejelentve, és a következő nap terhére, azaz egyik nap 12, másnap viszont csak 4.) Ez teljesen kacsa? Efo törvényt átnézve nem találtam ilyet, van még más törvény ami ilyet leírhat?

Nagyon kétségbe vagyok esve... várom válaszát. Köszönettel:Molnár Ágnes

^{Témanyitó hozzászólás}

Pap Attila Önadózó szakértő 2016-11-30 17:28:27

Ágnes,
Ne csüggedjen, minden múlékony, a rossz is...
Ami az első kérdéskört illeti. Szerintem abból indokolt kiindulni, hogy a felek szándéka arra irányult, hogy EFO-s foglalkoztatottként a dolgozó kézhez kap 5.200Ft-ot a napi 8órás munkájáért. Sajnos azonban a munkáltató hibájából nem alkalmazhatók az EFO-s kedvezőbb szabályok, de ennek következményeit a polgárjog általános szabályaiból levezetve nem viselheti a munkavállaló, azaz a nettó bérének változatlannak kell maradnia az adózási technika kényszerű megváltozása után is. Ha pultosként dolgoztak, akkor a jogszabályi előírásból következően rendelkezniük kellett volna szakképesítéssel, ennek hiányában a munkáltató szabálytalanul járt el. Ugyanakkor a dolgozó csak akkor jogosult garantált bérre, ha a munkaköre szakképesítést igényel és ezzel a dolgozó rendelkezik is.
Ami az utolsó kérdését illeti. A hír nem kacsa, hanem az Mt. azon rendelkezéséből vezethető le, hogy az EFO-sokra vonatkozó rész felsorolja azokat a szakaszokat, amelyeket az EFO-snál nem kell alkalmazni. A munkaidő hosszára vonatkozó szakasz nem található meg ezek közt, azaz rájuk is az általános szabályok vonatkoznak. Az egyenlőtlen munkidőbeosztás (ami lehetővé tenni a 8óránál hosszabb beosztás szerinti napi munkaidőt) pedig 1napos foglalkoztatás esetén nem értelmezhető.
papattila

^{Szakértői hozzászólás}

atinveszt 2016-12-02 10:46:16

Kedves Attila! Köszönöm a választ, sok mindent megvilágosított.

Hűha! 5200 felbruttósítva 7820 Ft. (havi bérként 164210). Jó lenne, mert így nem keletkezik túlfizetés, csak hát sok..(nem egy ember, és nem egy hónapon keresztül) . Megkérdeztem én az adóellenőrt is, hát ő a garantált bérminimumot említette, de hát ő csak adóhatósági szempontból érdekelt, h a járulék ennyi után be legyen fizetve, azt, hogy ez hogy rendeződik utólag, nem is mertem megkérdezni. Egy munkaügyis ellenőr más szemmel nézné, biztos ebből indulna ki, amit Ön is írt.. Ha nem csináljuk meg határidőre, akkor a NAV módosítaná hivatalból, akkor gondolom ők a gar bér alapján csinálnák..

Kedves Fórumozók! Van valaki aki már túl van ilyen módosításon? Mi alapján számolt?, Utólag mik voltak a tapasztalatai, elfogadta a NAV?

^{Felhasználói hozzászólás}

Összesen: 2 db hozzászólás

Vissza az előző oldalra