Gyorskérdés
EGYÉB ADÓK - Kisadók, helyi adók, cégautó adó, környezetvédelmi termékdíj, eho, ekho, eva, illeték, vám stb.

Szakképzési hozzájárulás alapja

A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként!

Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet.

moncsi80 2007-01-08 09:24:02

Tisztelt Önadózó!

Kérdésem, hogy pontosan mi a szakképzési hozzájárulás alapja, vagyis pontosan milyen jövedelem után kell fizetni, illetve kell-e fizetni nyugdíjas alkalmazott vagy megbízási díj után is?
Segítségüket elõre is köszönöm: N. Mónika

^{Témanyitó hozzászólás}

emmabt 2007-01-09 23:20:09

Kérdésére válasz:

2002/52. Adózási kérdés
bérköltség fogalma a szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározásához
[2001. évi LI. törvény 3. § (1) bekezdés; 2000. évi C. törvény 79. § (2) bekezdés]

A szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény (Szhj. tv.) 3. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában foglaltak szerint:
- a kettõs könyvvitelt vezetõ hozzájárulásra kötelezettnél az éves (egyszerûsített éves) beszámolóban kimutatott bérköltség, illetõleg külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltség,
- az egyszeres könyvvitelt vezetõ és egyszerûsített beszámolót készítõ hozzájárulásra kötelezettnél - a tag személyes közremûködése ellenértékeként kivett összeg kivételével - a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt bérköltség,
- az egyéni vállalkozó esetében a munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély számára kifizetett bérköltség.
A bérköltség fogalmát a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 79. § (2) bekezdése határozza meg. E szerint bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megilletõ, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közremûködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek.
A szabályozás szerint amellett, hogy a számviteli elszámolásokban bérköltségként kell kimutatni - könyvvezetési módtól függetlenül - a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közremûködése ellenértékeként kifizetett összegeket is, az Szhj. tv. irányadó rendelkezésének alapulvételével annak összege csak a kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozásoknál képezi a szakképzési hozzájárulás alapját.
A számviteli bérköltség fogalom elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek a - Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi - statisztikai kérdõívek kitöltéséhez (KSH Budapest 1998.) címû kiadványában foglalt szabályoknak - amelynek összetevõi a következõk:
- alapbér, illetve törzsbér, amely a munkavállalónak a munkaszerzõdésben meghatározott személyi alapbére (órabére, heti-, havi-, éves bére), amely alapbér megállapítható teljesítménybérezés keretében is. A törzsbér a keresetnek a munkavállaló teljesítményétõl, illetve az általa ledolgozott munkaidõtõl közvetlenül függõ, a munkavállaló személyi alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló része, így lehet azonos, több, vagy kevesebb is, mint az alapbér.
- bérpótlék, amely a munkavállaló személyi alapbérénél vagy teljesítménybérénél figyelembe nem vett, a munkavégzés különleges feltételeit, körülményeit, valamint az általánostól eltérõ munkaidõ-beosztás ellentételezését szolgáló bér. (Például: mûszakpótlék, nyelvpótlék, túlórapótlék, ügyeleti díj, gépjármû-vezetési pótlék stb.) Nem tartoznak a bérpótlékok körébe egyes pótlékként nevesített, de nem a munkavégzéshez kapcsolódó jövedelmek (például családi pótlék, különélési pótlék stb.).
- kiegészítõ fizetés, amely a le nem dolgozott munkaidõre a munkaviszonyra vonatkozó törvényi szabályozás, illetve kollektív szerzõdés alapján járó díjazás, jellemzõen távolléti díj. Például fizetett szabadság, tanulmányi szabadság, fizetett munkaszüneti napok, tanfolyamra vagy tanulmányútra küldött munkavállaló fizetett munkabére, kötelezõ orvosi vizsgálat idõtartamára fizetett díjazás stb.
- prémium, amely az elõre meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállaló részére fizetett meghatározott összeg.
- jutalom, amely az egyéni teljesítményekhez kötõdõen, az elvégzett munka utólagos értékelése alapján a munkavállaló részére fizetett összeg.
- a 13. és további havi fizetés, amely a jogszabályban, illetve a munkaszerzõdés által kötelezõen elõírt díjazás.
A statisztikai elszámolások szerint megkülönböztethetõk az állományba tartozó munkavállalók, valamint az állományba nem tartozók. Az állományba nem tartozó munkavállalók kereseteként jelennek meg - így a szakképzési hozzájárulás alapját képezik - jellemzõen a következõk:
- a felmondási idõbõl a munkavégzés alól történõ felmentés idõtartamára az utolsó munkanapon egy összegben kifizetett munkabér,
- a tartósan távol lévõk részére történt utólagos kifizetések (például szülési szabadságon lévõ; egy hónapnál régebben beteg részére fizetett 13. havi fizetés, korábbi idõszakra vonatkozó prémium, jutalom stb.),
- az 5 munkanapnál nem hosszabb idejû munkavégzésre történõ kifizetés,
- a megbízási jogviszony keretében fizetett egyszeri és eseti megbízási díjak,
- a tanfolyami külsõ elõadók, szakmai oktatást végzõk, ellenõrök és vizsgáztatók részére fizetett díjazás (nem tartoznak ide a keresetbe nem tartozó szerzõi jogdíjak),
- az esetenként foglalkoztatott tanácsadók, szakértõk munkadíja, - a választott tisztségviselõknek a végzett munka ellenértékeként elõre meghatározott, illetve a tagság által megszavazott mértékben rendszeresen vagy bizonyos rendszerességgel fizetett tiszteletdíj (például a vezetõ tisztségviselõk, mint az igazgató tanács, felügyelõ bizottság tagjainak ily módon fizetett díjazás),
A statisztikai és a számviteli elszámolások során a kölcsönadott (más munkáltatóhoz munkavégzés céljából kihelyezett) dolgozó munkabérét keresetként, ennek megfelelõen bérköltsége terhére az a vállalkozás számolja el, amelyiknél a dolgozó - az elõírtaknak megfelelõen - statisztikai állományi létszámba tartozik.
(PM Számviteli Fõosztálya 5355/2002. - KSH 526-65/2002. - APEH Adónemek fõosztálya 1225542283/2002.; AEÉ 2002/6.)

^{Felhasználói hozzászólás}

moncsi80 2007-01-25 10:45:44

Tisztelt Önadózó!

Egyesület, azaz nonprofit szervezet vagyunk, a kérdésem, hogy kell-e fizetnünk szakképzési hozzájárulást? Az APEH nem teljeskörû tájékoztatása szerint nem kell, de kérnék valakitõl teljesen biztos információt.
Segítségüket elõre is köszönöm: N. Mónika

^{Felhasználói hozzászólás}

Összesen: 2 db hozzászólás

Vissza az előző oldalra