Gyorskérdés
JOG - Polgári jog, gazdasági jog, cégjog, civil szervezetek

Véleménykérés egy kft. működésével ill. törvényességgel kapcsolatban

A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként!

Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet.

terker 2018-09-07 10:46:43

Mivel jogi jellegű kérdések is szerepelnek az ÖNADÓZÓ gyakorlati kérdései között, szíveskedjenek véleményt nyilvánítani az alábbi kérdésekben:

Mivel az évi osztalék kifizetése időhőz van kötve, szíveskedjenek a lehetőségekhez képest gyorsan válaszolni!

1./ A gazdasági társaság egyes tagjai időközben kiléptek a társaságból, mert máshová mentek dolgozni, meghaltak, nyugdíjba mentek. Az eltávozott dolgozók, ill. örököseik adásvételi szerződés keretében 50%-os értékben eladták üzletrészüket az ittmaradó dolgozónak. Az eltávozott dolgozók pld. 1.000 Ft-os üzletrészüket 500 Ft-ért adták el. Ugyanakkor 1.000 Ft-ért van továbbra is nyilvántartva az üzletrészt kibocsátó cégnél és a megvásárolt dolgozónál egyaránt.
Kérdés: helyes-e ez a gyakorlat, és hogyan adózik a vevő ill. az eladó?

2./ Általános adatok:
2017. évi tény:
Nettó árbevétel: 316.500 ezer Ft.
Adózás előtti eredmény: 59.416 ezer Ft.
2018. évi terv:
Nettó árbevétel: 200.000 ezer Ft.
Adózás előtti eredmény: 10.000 ezer Ft.

Folyószámla 2018 május: 67.038 ezer Ft.
Nettó árbevétel 2018. május 15-ig: 93.348 ezer Ft.

Egy-két törvény, amit a KFT. ügyvezetője nem vagy rosszul tud:
A KFT-ben a tagokat a taggyűlésre a napirend közlésével kell meghívni.
A meghívó elküldése és a taggyűlés napja között 15 napnak kell eltelnie. (A KFT. Társasági szerződésében 8 napnak.)
Bármely tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha a javaslatát a taggyűlés előtt legalább 3 nappal ismerteti a tagokkal. (A Társasági szerződés ezt nem tartalmazza, kimaradt belőle.)
A Kft. által kiküldött meghívóban ugyanakkor nem szerepelt a Napirendi pontok között az osztalék kifizetésről való döntés.
A Társasági Törvény szerint 2006. július 1-től az ügyvezetőnek írásban kell a taggyűlés számára nyilatkozatot tennie arról, hogy az osztalék fizetés nem veszélyez-teti a társaság fizetőképességét illetve a társasági hitelezők érdekeinek érvényesü-lését.
Ha az ügyvezető elmulaszt nyilatkozatot tenni, vagy valótlan nyilatkozatot tesz és a kifizetés kárt okoz, ezért az általános szabály szerint ő felel.
Most minden feltétel adott és semmi akadálya az osztalék kifizetésnek, kivéve a helyzet helytelen, rosszindulatú megítélése és az ügyvezető kényelme. Eddig is felgyülemlett 37 millió Ft., ami finanszírozza a termelést és nem lett kifizetve a tagoknak. Az ügyvezető rendszeresen összetéveszti a Kft-t a szövetkezettel, amelyből alakult a cég.
A Kft-ben a saját tőke után a nyereséges gazdálkodás esetén az adózott eredményből a tagok osztalékban részesülnek, veszteség esetén viszont befektetésük (tőkéjük) veszít az értékéből.
A tulajdonosoknak (befektetőknek) beleszólási joga van a vállalat irányításába.

3./ Ha valaki ki akar lépni a KFT-ből (pld. az aki nyugdíjas és most már nem végez munkát (80 éves)), ki léphet-e úgy, hogy az üzletrészét és az üzletrésszel arányos osztalékot (11 évi) szabadon felveheti-e?
Köszönettel:
B.József

^{Témanyitó hozzászólás}

Pap Attila Önadózó szakértő 2018-09-08 15:07:20

Kedves József,
1./ Igen, helyes, mivel a cégbíróságon jegyzett tőke nem változott meg az üzletrész értékesítésével. A magánszemély tagnál nem keletkezik jövedelem, mivel névérték alatt történt az értékesítés (a névérték pedig alapítóként adózott befektetésnek minősül).
2./ A "3napos" megjegyzésével kapcsolatban nem találok szabálytalanságot: ha ez kimaradt a társasági szerződésből (egyébként nem kötelező tartalmi eleme), akkor a Ptk. rendelkezése az irányadó. A hatályos Ptk. alapján osztalékfizetésnél már nem kell az ügyvezetőnek nyilatkozni a fizetőképességről, mert annak esetleges hiányában a tagoknak a törvény erejénél fogva áll fenn a visszafizetési kötelezettségük. Osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásakor van lehetőség dönteni. Ezen döntést nem az ügyvezető hozza meg, hanem a taggyűlés. Ha a tagok osztalékot szeretnének, vegyék napirendre és a beszámoló elfogadásakor hozzák meg az erre vonatkozó döntésüket, akár az ügyvezető ellenében is.
3./ Ha valamelyik tag értékesíteni szeretné az üzletrészét, akkor azt szabadon megteheti (tiszteletben tartva a tagtársai és a cég elővásárlási jogát), de ez nem lehet indok osztalékfizetésre. Ilyen esetben az osztalékként meg nem határozott összeg az üzletrész piaci értékét növeli, azaz elméletileg ennyivel többért tudja eladni az üzletrészét.
papattila

^{Szakértői hozzászólás}

Összesen: 1 db hozzászólás

Vissza az előző oldalra