Gyorskérdés
SZÁMVITEL - Számvitel, könyvelés, könyvvizsgálat

Ingatlanértékesítés

A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként!

Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet.

mifer2 2016-05-18 16:02:09

Tisztelt Szakértő!
A társaság tárgyi eszközei között nyilvántartott ingatlant (lakás – amit székhelynek használt) értékesíti.
Az ingatlan megvételét deviza alapú beruházási hitellel finanszírozta, amellyel kapcsolatban halasztott ráfordításként árfolyamveszteséget számolt el, továbbá céltartalékot, lekötött tartalékot képzett.
Az ingatlanértékesítés magánszemély részére történt az következő dátumokkal:
előleg fizetése: 2015.08.15.,
adás-vételi szerződés kelte: 2015.08.28.,
cégbírósági törlés: 2015.09.02. (egy új ingatlan vásárlás székhelynek be lett jegyezve ezzel az időponttal szintén)
I.részlet megfizetése: 2015.10.29.
Kölcsönszerződés módosítása (Korona Kredit által) különvált zálogjogként a Raiffeisen Bank javára: 2015.11.19.,amit az újonnan beszerzett ingatlanra a földhivatal bejegyzett 2015.11.25-i dátummal, de a Korona Kreditnek. Majd az újonnan beszerzett ingatlan tulajdoni lapján módosították a Raiffeisen bankra a jelzálogjogot 2016.01.25-i dátummal, hivatkozva az eredeti határozatra.
Korona Kredit és Raiffeisen bank kérelme a földhivatalhoz opciós vételi jog, önálló zálogjog törlésre az értékesített ingatlanról 2016.02.26., ami ezek szerint még nem lett törölve, egyszerre 2 ingatlanon volt a jelzálogjog.
tulajdoni lap szerinti tulajdonjog törlés dátuma: 2015.08.31. tulajdonjog fenntartással történt eladás címen,
erről nincs külön tulajdoni lap, hanem a 2016.04.25-én kelt tulajdoni lapon szerepel ez is III.rész alatt bejegyző és törlő határozat számmal, illetve a II.rész alatt, ahol már csak bejegyző határozat van szintén 2015.08.31. –i dátummal, tulajdonjog fenntartás nélkül, ezen a tulajdoni lapon már nincs jelzálogjog az értékesített ingatlanon
Utolsó részlet megfizetése vevő részéről: 2016.03.16., az adás-vételiben úgy állapodtak meg, hogy akkor fizetik ki az utolsó részletet, amikor a jelzálogjog törlés megtörténik.
átadás-átvételi jegyzőkönyv birtokbaadásról: 2016.03.22. ezzel az időponttal zárták a közüzemi szolgáltatók a számlákat, eddig történt költségelszámolás erre az ingatlanra.
1. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy ebben az esetben mi számít az értékesítés napjának, melyik dátummal kell a halasztott árfolyamveszteséget, céltartalékot megszűntetni és a lekötött tartalékot kivezetni. Az ingatlan kivezetése a nyilvántartásból melyik nappal történik, vagy a két gazdasági esemény időpontjának meg kell egyeznie? Ezek alapján melyik az a nap?
2. Az adás-vételi szerződés alapján (kiállított számla) a teljes eladási árról vevőkövetelés, amelyből vezetjük ki a foglaló és a részletek értékét?
3. Az új ingatlan maradványérték meghatározásánál a jelen gazdasági helyzetben mit kell alapul venni? Előretervezni igen nehéz a lakások esetében, megfelelő a piaci értéken tartáshoz az 50-80% kb. a bekerülési értéknek?
Köszönöm a válaszát!

^{Témanyitó hozzászólás}

Pap Attila Önadózó szakértő 2016-05-19 16:00:13

1. Ingatlanok esetében -értelmezésem szerint- míg nincs birtokba adás, addig nem lehet sem polgári jogi, sem adójogi (áfa) teljesítésről beszélni. Következésképp a kivezetésnek is a birtokba adás dátumához kell igazodnia. Az ezen dátum előtt megfizetett pénzösszegek előlegnek minősülnek.
2. Igen, a végszámlában levonásra kerülnek az addig megfizetett előlegek/foglalók.
3. A jelen gazdasági helyzet épp azt erősíti, hogy a maradványérték gyakorlatilag a beszerzési árral megegyező (piaci értéken történő beszerzés esetén), hiszen folyamatosan nőnek az ingatlan árak.
papattila

^{Szakértői hozzászólás}

Összesen: 1 db hozzászólás

Vissza az előző oldalra