50 %-hoz közelít osztalék közterhe

ART 2007-03-20

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Az osztalékra vonatkozó adószabályok a magánszemélyekre, jellemzõen a kis- és középvállalkozásokra hátrányos megkülönböztetést tartalmaznak: míg a társaságokat az õket illetõ osztalékjövedelem után egyáltalán nem terheli osztalékadó, addig a magánszemélyeknek az ilyen jövedelmük után a progresszív adótábla 36%-os legmagasabb kulcsát is meghaladó közterhekkel kell számolniuk. Közelítünk az 50%-hoz – ez is egy ösztönzõ. De mire?

Az itt közölt írás megjelent az Önadózó újság 2007/1. számában. További írások e számból:

-A cégtelefonok levonható áfája

-Munkabér vagy természetbeni juttatás?

Az Önadózó újság elõfizetése 9 hónapra (2007 április - december) online szolgáltatásokkal bruttó 8.820,-Ft. Elõfizetés: elofizetes@onadozo.hu

***

A százalékos eho kérdései

Amikor a magánszemélynek fizetett osztalék közterheit vizsgáljuk, akkor két adóval kell számolni: a 25, illetve 35%-os személyi jövedelemadóval, illetve a 2006. évben 4%-os, 2007. január 1-tõl 14%-os mértékû egészségügyi hozzájárulással.

Ez utóbbi kapcsán figyelembe kell venni a hatályba lépési idõket is. A 2006. évre elszámolt, 2007-ben kifizetett 25, illetõleg 35 százalékos adóterhet viselõ osztalék még 4 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, a 14 százalékos mértéket elsõ alkalommal a 2007. évre elszámolt, 2008-ban kifizetett osztalék vonatkozásában kell alkalmazni. Ennek jogszabályi alapja az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 251.§/7/ bekezdése, és ezt megerõsíti egy PM-APEH állásfoglalás is. (Pénzügyminisztérium Társadalmi közkiadások fõosztály - 13685/1/2006.; APEH Adójogi fõosztály - 8990494425/2006.) Pénzügyminisztérium Társadalmi közkiadások fõosztály - 13685/1/2006.; APEH Adójogi fõosztály - 8990494425/2006.)

A %-os eho kapcsán rögzíteni kell, hogy ennek van egy felsõ határa, amely felett már ilyen fizetési kötelezettség nem áll fenn. Konkrétan: a 4 illetve a 14 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást addig kell fizetni, ameddig a magánszemély a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék, valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás együttes összege a 2006. évben el nem éri a négyszázezer forint, illetve 2007. évben a négyszázötvenezer forint hozzájárulás-fizetési felsõ határt.

A Tbj. 19.§/1/ bekezdésében meghatározott – a foglalkoztató által fizetendõ egészségbiztosítási járulék mértéke 2006-2007. évben egyaránt 11%. A 2006. évi 400 ezer forintos felsõ határ a biztosítási jogviszonyban – pl. munkaviszonyban - évi 3.636 eFt jövedelmet feltételez. 2007. évben ahhoz, hogy ne kelljen az osztalék után 4, illetve 14%-os egészségügyi hozzájárulással számolni – a másik jogviszonyból legalább 4.090 eFt évi jövedelemmel kell rendelkezni. A képletet színezi, hogy a hozzájárulás fizetési felsõ határba beszámít a %-os egészségügyi hozzájárulás is, amelyet esetleg – ha van ilyen - a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem, a 25, illetõleg 35 százalékos adóterhet viselõ osztalék, az árfolyamnyereségbõl származó jövedelem és az ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem után fizet a magánszemély.

Szja kérdések

Az Szja törvény szerint osztaléknak minõsül a társas vállalkozás adózott eredményébõl a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredménybõl a kamatozó részvény utáni kamatot is (66.§/1/).

Az osztalék adója 25, illetve 35%, az alábbi szabály alkalmazásával:
a) az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tõkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részébõl ezen magánszemélyre jutó értéket;
b) ki kell számítani az a) pontban meghatározott összeg 30 százalékát;
c) a magánszemélynek osztalék címén jóváhagyott összegbõl a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 25 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke.

Közterhek 1 millió forint osztalék esetében

Tegyük fel – indító példaként – hogy van egy Kft. – két magánszemély tulajdonossal, akik 50-50% részesedéssel rendelkeznek a 3 millió forint jegyzett tõkéjû, és az egyszerûség kedvéért ugyanannyi saját tõkéjû Kft-ben. A 2006-os évet eredménnyel zárják – a 16% társasági adó, 4% különadó megfizetése után - 1 millió forint adózás utáni eredményt hagynak jóvá, maguknak. Értelemszerûen úgy döntenek, hogy ezen összeget osztalékként kiveszik a vállalkozásból. Feltételezzük még, hogy egészségbiztosítási járulékuk mértéke alapján teljes egészében kell fizetniük a 4%-os egészségügyi hozzájárulást is.

Mi a helyzet ilyenkor? Egyszerû, meg kell fizetni a közterheket. Elõször az osztalék adóját, 25, illetve 35%-kal. Az a) pont szerinti számítás a következõképpen néz ki: saját tõke 3 millió forint, amelybõl a magánszemély részesedése – törzsbetétje – alapján 50%, azaz 1,5 millió forint.

A b) pont szerint számítás a legegyszerûbb: 1.500 eFt x 0,3 = 450 eFt.

A c) pont szerinti számítás sem túl bonyolult: az egy magánszemély Kft. tagnak jóváhagyott osztalék összege 500 eFt. Ebbõl a b) pont alapján 450 eFt után 25% - azaz 112.500,-Ft lesz az adó, - a további 50.000,-Ft adóalap után pedig 35%, azaz 17.500,-Ft.

A megadott feltételekkel a 1,5 millió forint törzsbetétre fizetett 500 eFt osztalék adója 130.000,-Ft. (26%).

2006. évi osztalék esetében számolni kell még a 4%-os egészségügyi hozzájárulással is. Ez 500 eFt adóalap esetében 20.000,-Ft százalékos eho fizetési kötelezettséget jelent.

Tehát a 2006. évi eredménybõl 2007. évben fizetett osztalék közterhe a megadott feltételekkel összesen: 150.000,-Ft (30%)

Minél inkább nõ a jóváhagyott osztalék összege, úgy nõ a közterhe.

Közterhek 2 millió osztalék esetében

A feltételek az elõbbiek, csak a jóváhagyott osztalék összeg nõ meg 2 millió forintra.

Ezesetben:

Az a) pont szerinti számítás: saját tõke 3 millió forint, amelybõl a magánszemély részesedése – törzsbetétje – alapján 50%, azaz 1,5 millió forint.

A b) pont szerint számítás: 1.500 eFt x 0,3 = 450 eFt.

A c) pont szerinti számítás: a magánszemély Kft. tagnak jóváhagyott osztalék összege 1000 eFt. Ebbõl a b) pont alapján 450 eFt után 25% - azaz 112.500,-Ft lesz az adó, - a további 550.000,-Ft adóalap után pedig 35%, azaz 192.500,-Ft.

A megadott feltételekkel a 1,5 millió forint törzsbetétre fizetett 1000 eFt osztalék adója 305.000,-Ft. (30,5%).

A 2006. évi osztalék esetében számolni kell még a 4%-os egészségügyi hozzájárulással is. Ez 1.000 eFt adóalap esetében 40.000,-Ft százalékos eho fizetési kötelezettséget jelent.

Tehát a 2006. évi eredménybõl 2007. évben fizetett 1 millió forint osztalék közterhe a megadott feltételekkel összesen: 345.000,-Ft (34,5%)

Közterhek 10 millió forint osztalék esetében

Ugorjunk egy nagyot, és vizsgáljuk meg, mi a helyzet 10 millió forint osztalék esetében.

Ezesetben:

Az a) pont szerinti számítás változatlan: saját tõke 3 millió forint, amelybõl a magánszemély részesedése – törzsbetétje – alapján 50%, azaz 1,5 millió forint.

A b) pont szerint számítás: 1.500 eFt x 0,3 = 450 eFt.

A c) pont szerinti számítás: a magánszemély Kft. tagnak jóváhagyott osztalék összege 5000 eFt. Ebbõl a b) pont alapján 450 eFt után 25% - azaz 112.500,-Ft lesz az adó, - a további 4.550.000,-Ft adóalap után pedig 35%, azaz 1.592.500,-Ft.

A megadott feltételekkel a 1,5 millió forint törzsbetétre fizetett 5 millió forint osztalék adója 1.705.000,-Ft. (34,1%).

A 2006. évi osztalék esetében itt is számolni kell még a 4%-os egészségügyi hozzájárulással is. Ez 5.000 eFt adóalap esetében 200.000,-Ft százalékos eho fizetési kötelezettséget jelent. Ha nincs más jövedelme, még az ilyen mértékû osztalékjövedelemmel sem mentesül az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól. Ezt a jövedelmet a hozzávetõlegesen évi 1.800 eFt munkabérrel egybeszámítva van a %-os eho tekintetében a hozzájárulás-fizetési felsõ határnál.

Tehát a 2006. évi eredménybõl 2007. évben fizetett 5 millió forint osztalék közterhe a megadott feltételekkel összesen: 1.905.000,-Ft (38,1%) Ezzel meg is haladtuk az Szja tv. összevont adóalapra megállapított progresszív adótáblájának legmagasabb kulcsát, ami 36%.

A 35%-os adóalap csökkentésének lehetõségei

Hogyan lehet a javunkra beavatkozni ebbe a matematikai képletbe – illetve az általa meghatározott adófizetési kötelezettségbe?

Az a-b) pont szerinti képlet alapján a saját tõkébõl a magánszemélyre jutó érték 30 százaléka adózik a kedvezõbb 25%-os kulccsal. Tehát a saját tõkét kell megnövelni, hogy minél magasabb legyen annak – a 25%-os osztalékadó alapját képezõ - 30%-a.

A saját tõke többféleképpen növelhetõ:

1. Törzstõke felemeléssel – készpénz befizetésével, vagy apport rendelkezésre bocsátásával. Ennek minimális cégeljárási költsége van. Apport esetében azonban a társaságnak illetékfizetési kötelezettséggel (ingatlan és személygépkocsi esetén), a magánszemélynek pedig a vagyonátruházásból származó jövedelem szabályai szerint szja fizetési kötelezettséggel kell számolnia, a számított jövedelem után 25%-os mértékben.

A törzstõke felemelése esetén a magánszemélynek számolnia kell azzal is, hogy az önmagában kiválthatja az adóhatóság vagyongyarapodási ellenõrzését, amelyben igazolni kell tudni, hogy a törzstõke felemelés forrása adózott jövedelem.

2. Törzstõke felemelhetõ az eredménytartalék terhére is. Itt nem kell sem illetékkel, sem más adóval számolni, illetve a vagyongyarapodás ellenõrzéstõl sem kell tartani – emiatt. Korábban az Szja törvény 66.§ (1) b) pontjában szerepelt a társaság szabad eredménytartalékból történõ tõkeemelése esetén is osztalékadót kell fizetni. Így van, a b) pontot hatályon kívûl helyezte a 2002. évi XLII. tv. 302.§/2/ bekezdése. Helyette a vállalkozásból kivont jövedelem szabályait kel alkalmazni (Szja 68.§) - ha megszüntetnék a társaságot, vagy csökkentenék a törzstõkét. Illetve átruházás esetén a 67.§-t, figyelemmel a /9/ bekezdésre. Ami itt a lényeg, a törzstõke felemeléskor nem kell ilyen adót fizetni, csak akkor, ha a tag az üzletrészét értékesíti, vagy a társaság megszûnik.

3. A saját tõke felemelhetõ a törzstõke felemeléssel kombinált tõketartalék átadásával is. A tõketartalék átadásának feltételeit a Számviteli törvény 36.§-a tartalmazza. Ennek lényege szerint a tõketartalék növekedéseként kell kimutatni:
a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tõkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet,
b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor, illetve a tõkeemeléskor tõketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,

Ebben az esetben azonban a társaság ingyenesen szerez, ami a legújabb gyakorlat szerint felveti az ajándékozási illetékfizetési kötelezettségét az Illetéktörvény 11.§/1/ b) pontja alapján.

A törzstõke felemelésével csak a fizetendõ Szjt-t lehet befolyásolni, a 35%-os kulcsról át lehet térni a 25%-osra, de a %-os egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól ez nem mentesít. Ez utóbbi alól csak a biztosítási jogviszonyból származó magasabb jövedelemmel – illetve járulékfizetéssel lehet mentesülni.

Mi lesz 2008-ban?

2008-ban az rontja a helyzetet, hogy az osztalék után belép a 14%-os egészségügyi hozzájárulás. Az még elég messze, tehát fenntartással kell kezelni ezeket az adószabályokat – hiszen „bármi közbejöhet”. De jelenleg ezzel kell számolni.

Közterhek 1 millió forint osztalék esetében

Az elõbbi példáknál maradva:
Az 1,5 millió forint törzsbetétre fizetett 500 eFt osztalék adója 130.000,-Ft. (26%) – nem változik. A 2008-ban fizetett 2007. évi osztalék esetében azonban már 14%-os egészségügyi hozzájárulással kell számolni. Ez 500 eFt adóalap esetében 70.000,-Ft százalékos eho fizetési kötelezettséget jelent.

Tehát a 2007. évi eredménybõl 2008. évben fizetett 500 ezer forint osztalék közterhe a megadott feltételekkel összesen: 200.000,-Ft (40%)

Közterhek 2 millió osztalék esetében

A fentiek alapján a 1,5 millió forint törzsbetétre fizetett 1 millió Ft osztalék adója 305.000,-Ft. (30,5%) – nem változik.

2008-ban a 14%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 140.000,-Ft-ot jelent. Látható, hogy e jövedelemmel a tag még nem érte a hozzájárulás fizetési felsõ határt sem.

Tehát a 2007. évi eredménybõl 2008. évben fizetett 1 millió forint osztalék közterhe a megadott feltételekkel összesen: 445.000,-Ft (44,5%).

Közterhek 10 millió forint osztalék esetében

A megadott feltételekkel a 1,5 millió forint törzsbetétre fizetett 5 millió forint osztalék adója 1.705.000,-Ft. (34,1%). A 14% egészségügyi hozzájárulás 5.000 eFt adóalap esetében 700.000,-Ft százalékos eho fizetési kötelezettséget jelentene, ellenben itt már egyéb jövedelem hiányában is belép a 450.000,-Ft hozzájárulás fizetési felsõ határ, tehát ez lesz a fizetési kötelezettség.

Tehát a 2007. évi eredménybõl 2007. évben fizetett 5 millió forint osztalék közterhe a megadott feltételekkel összesen: 2.405.000,-Ft (48,1%).

Tehát az osztalék közterhe 2008. évre erõsen megközelítheti az 50%-ot.

A társaságnak fizetett osztalék kérdése

Ugorjunk még egy nagyot, és vizsgáljuk meg, mi a helyzet olyankor, ha a példa szerinti Kft-nek nem magánszemélyek, hanem egy másik Kft. a tulajdonosa. Mert a magánszemély tagok értékesítették üzletrészeiket.

A Kft-nek a kapott osztalék után adófizetési kötelezettsége nincs. A Társasági adó törvény 27.§-át hatályon kívûl helyezték – ilyen adó tehát a társaságot nem terheli.

El lehet gondolkodni azon, hogy az így összeálló adójogszabályok mire ösztönzik az adózókat. Azon gyorsan túl kell lépni, hogy a magánszemély kft-tagok eladják az üzletrészüket egy saját maguk alapította másik Kft-nek. Ennek sok értelme nincs, hiszen ebben a másik Kft-ben a fenti magánszemélyes adókötelezettségek ugyanúgy jelentkeznek.

A külföldi társaságnak fizetett osztalék kérdése

Vizsgáljuk meg az Szja törvény 66.§/1/ c) pontjához kapcsolódó rendelkezéseket. Ez azt mondja, hogy a magyar Szja törvény osztalék szabályai szerint adózik a külföldi állam joga szerint osztaléknak minõsülõ jövedelem. A belföldi illetõségû magánszemélyt az ilyen jövedelem után 25 százalék adófizetési kötelezettség terheli, de az adót csökkenti az osztalék külföldön megfizetett adója. Nemzetközi szerzõdés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében az osztalék után fizetendõ adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehetõ figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerzõdés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegébõl a magánszemély részére visszajár. A kettõs adóztatási egyezmények megengedik a külföldrõl származó osztalék hazai adóztatását.

Látható, hogy itt nincs 35%-os kulcs. Ez a momentum adott esetben a külföldi cégalapítást ösztönözheti.

Az Eho törvényben a százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség szó szerint a „25, illetõleg 35 százalékos adóterhet viselõ osztalék [Szja tv. 66. §],” után került meghatározásra – miután a külföldrõl származó osztalék is 25%-os adóterhet visel – fogadjuk el, hogy az is ide tartozik. (Lehetne egyértelmübb is a szabály).

Adóhátrányok nem magánszemély tagok esetében

Ha ellenben egy gazdasági társasági társaságnak nem magánszemély tagjai vannak, elesik a kis- és középvállalkozásokat megilletõ, 30 millió forintig igénybe vehetõ adóalap csökkentés lehetõségétõl (Tao. tv. 7.§/1/ zs), /11-/12/).

Nehéz kérdések ezek – adózói szemmel is. De a költségvetés bevételei felett õrködõk sem lehetnek nyugodtak, gondoljanak csak a közmondásra: aki sokat markol, keveset fog.

Dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértõ

Vissza az előző oldalra