A bejelentés nélküli foglalkoztatás következményei

ART 2011-09-01

Nyomtatás

Forrás: www.apeh.hu

A bejelentés nélkül foglalkoztató adózó terhére az adóhatóság azon túl, hogy mulasztási bírságot szab ki, megállapítja a foglalkoztatót terhelõ járulékokat - a 2011. évet megelõzõ foglalkoztatás esetén - az alkalmazottat terhelõ járulékot, a minimum járulék alapján megállapított járulékok közötti különbözetet, valamint az adóbírság és a késedelmi pótlék összegét.

_____________________________________

Kérjen ingyenes Önadózó bemutató számot!

Az Önadózó újság egy korábbi számának megküldésével Ön betekintést nyerhet abba a mûhelymunkába, amellyel havonta többezer vállalkozás, intézmény és tanácsadó részére nyújtunk segítséget, szakmai információkat, megoldásokat adókötelezettségeik szakszerû teljesítéséhez. Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb - Számvitel - Munkaügy a gyakorlatban, havonta 64 oldalon. A megadott postacimre megküldjük, jelezze e-mailben: info@onadozo.hu

__________________________________________

A bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapítása és annak jogkövetkezménye

A bejelentés nélküli foglalkoztatás, valamint a járulékkötelezettség megállapítása jellemzõen két, egymástól elkülönülõ eljárás eredménye. A bejelentés nélküli foglalkoztatást ugyanis döntõen az adóhatóság operatív szakterületének ellenõrei helyszíni vizsgálat keretében tárják fel, majd a bejelentési kötelezettség elmulasztását megállapító, illetve az ezzel kapcsolatos szankciót is tartalmazó határozatukat továbbítják a járulékfizetési kötelezettséget elõíró, illetve a biztosítási jogviszonyt megállapító szervezeti egysége részére. Amennyiben az operatív ellenõrök a vizsgálataik során feltárják, hogy a foglalkoztatásra bejelentés nélkül került sor, a foglalkoztató terhére mulasztási bírságot szabnak ki. Az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezése alapján be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása esetén az adózó 1 millió forintig terjedõ mulasztási bírsággal sújtható, amely valamennyi bejelentés nélküli foglalkoztatott személy után kiszabható, továbbá az adóhatóság meghatározott idõre elrendelheti az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiség lezárást, valamint a tevékenység gyakorlását is felfüggesztheti.

A járulékkötelezettség megállapítása során az adóhatóság vizsgálja, hogy az adózó alkalmazottai milyen idõtartamban, milyen bérezés mellett végezték tevékenységüket, illetve hogy a bér kifizetésére nettó, vagy bruttó összegben került-e sor. Amennyiben az adózóktól a foglalkoztató levonta a járulékokat, azonban azt nem vallotta be, illetve nem fizette meg az adóhatóság részére - lényegében az alkalmazottat abban a téves feltevésben tartva, hogy utána a járulékfizetés megtörtént - úgy az adóhiányt, az adóbírságot, valamint a késedelmi pótlékot is a foglalkoztató terhére kell megállapítani. Az ellenõrzések során azonban jellemzõen olyan gyakorlattal találkoznak a revizorok, amikor „zsebbe” történik a munkabér kifizetése, vagyis a foglalkoztató levonás nélküli bruttó összeget fizet ki az alkalmazottnak. Ebben az esetben, a kifizetett összeg után a biztosítottat terhelõ járulékot a munkavállalónak kell viselnie, melyre az adóhatóság külön határozatban kötelezi. Ugyanakkor az adóhiány után az adóbírság, illetve a késedelmi pótlék megfizetésére továbbra is a foglalkoztató a kötelezett.

Összegezve, a bejelentés nélkül foglalkoztató adózó terhére az adóhatóság azon túl, hogy mulasztási bírságot szab ki, megállapítja a foglalkoztatót terhelõ járulékokat - a 2011. évet megelõzõ foglalkoztatás esetén - az alkalmazottat terhelõ járulékot, a minimum járulék alapján megállapított járulékok közötti különbözetet, valamint az adóbírság és a késedelmi pótlék összegét.

Fontos kiemelni, hogy amennyiben az alkalmazottat feketén foglalkoztatják, és ez rejtve marad az adóhatóság elõtt, úgy a munkavállaló elesik a társadalombiztosítási rendszer által nyújtott pénzbeli, illetve természetbeni ellátásoktól, illetve nem szerez jogosultságot a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõre sem.

***

A cégmenedzselés kézikönyve

Ez a könyv nem elvont magasságokba vezeti az olvasót, hanem ismerõs terepre, a saját cégébe invitálja vissza: e könyvben egy speciálisan magyar cégbemutatót tartunk a cégtulajdonosnak a saját cégérõl. Rendre visszatérõen arra késztetjük, hogy õ a saját cégére vonatkoztassa az ideális kkv-ról felvázolt prezentációnkat. A cégmenedzselés kézikönyve - átfogja a cégvezetés összes területét - a szervezéstõl, vezetéstõl, munkaügyeken, a marketingen át az adózásig, rálátást ad a könyvelésre is. Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2011. Terjedelem: 735. oldal. Ára: 9.900,-Ft - de most 20% kedvezménnyel: 7.350,-Ft + 820,-Ft postaköltségel itt: info@cegmenedzseles.hu

Vissza az előző oldalra