A cégek többségénél megmarad a cafeteria-rendszer

ART 2010-01-11

Nyomtatás

Forrás: MTI

______________________________________
ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!
Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2010. év 1-12. hónapra: 17.640,-Ft. Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.
Elõfizetés: info@onadozo.hu
______________________________________

A cégek többségénél megmarad a cafeteria-rendszer

A hazai vállalatok a megszorítások ellenére hisznek a cafeteria létjogosultságában, az idén mindössze 9 százalékuk nem kívánja fenntartani a béren kívüli juttatások rendszerét.

A Pécsi Tudományegyetem Menedzsment és HR Kutató Központja, valamint a Cafeteria Plaza közelmúltban végzett felmérést 156 magán- és állami vállalat, intézmény körében, ennek eredményét hétfõn az MTI-hez is eljuttatták.

A vizsgált vállalatok körében többnyire a 2009-es szinten maradnak a cafeteriára költhetõ éves keretösszegek, tízbõl egy cég ezen a területen spórolásra kényszerül, 35 százalékuk azonban forrásokat talál arra, hogy az értékkövetés okán bõvítse a keretet.

A cégek többsége felismerte, hogy a magánszemély által felhasználható érték a megadóztatott elemek esetében is magasabb, mintha ugyanezt bérként kapnák meg a dolgozók, amellett, hogy a juttatásokkal saját költségeik is csökkennek. Ráadásul azoknál a szervezeteknél, amelyeknél évek óta juttatások egészítették ki a bérjövedelmet, megfigyelhetõ, hogy a cafeteria mára "járandósággá" vált a dolgozók szemében. Eltörlése egyértelmûen negatív hangulatot eredményezne, különösen az alacsony keresetûek körében.

A felmérés készítõi utaltak arra, hogy január 1-jével megszûnt az adómentessége azoknak a juttatásoknak, amelyek a foglalkoztatók által kínált juttatási rendszerek palettáját évek óta meghatározták. Ez alól egyetlen kivétel a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat.

Kedvezõ változás a 2010-ben hatályba lépett adószabályok közül, hogy a munkáltatói lakáscélú támogatás mértéke ötévente ötmillió forintra emelkedett. Az adott értékhatárig nyújtott juttatás adóterhet nem viselõ járandóságnak minõsül.

A kutatók szerint ezek a juttatások ösztönzõ, motiváló szerepük mellett a költséghatékonyság miatt lettek egyre kedveltebb elemei a kompenzációs csomagoknak, s 2007-ig szinte korlátlan lehetõséget nyújtottak közteher nélküli extra bevételek juttatására és szerzésére.

Poór József egyetemi tanár, a kutatás vezetõje arra hívta fel a figyelmet, hogy a cafeteria térhódításának 2009-ig gyakorlatilag csak az adómentességet szabályozó újabb és újabb kritériumok, s az ezzel járó komoly adminisztrációs terhek szabtak határt, így azt egészen a múlt évig bezárólag a megkérdezettek közül 10 cégbõl 9 valamilyen formában beépítette javadalmazási stratégiájába.

A cafeteria keretein kívül nyújtott leggyakoribb juttatások a munkavégzéshez kötõdtek. A legelterjedtebb a magáncélú használatot is engedélyezõ mobiltelefon-költségtérítés volt, szintén gyakorinak számított a képernyõ elõtti munkavégzéshez használt védõszemüveg árának a megtérítése.

Marjai Boglárka, a Cafeteria Plaza tanácsadójának tapasztalatai szerint amíg a cafeteria-rendszerek bevezetésének legfõbb mozgatórugója korábban a dolgozói elkötelezettség és elégedettség növelése, az adómentes elemekkel elérhetõ megtakarítási lehetõség volt, ma a cégek már egyre kevésbé gondolják, hogy a béren kívüli juttatások szerepet kapnak a dolgozók megtartásában, vagy akár a munkáltatói "brand" megítélésében. A cafeteria ma már egyszerûen hozzátartozik egy versenyképes kompenzációs csomaghoz, ezáltal nem igazán növeli egy vállalat munkáltatói presztízsét.

***

A KÖNYVELÕI FELELÕSSÉG KÉZIKÖNYVE + CD

Az I. Fejezet szól a könyvelési szerzõdésrõl – amelyben felvázoljuk azokat a jogi technikákat, amelyeket mindenképpen javasolunk beépíteni az ügyféllel megkötött könyvelési szerzõdésbe. Ezeket könyvünk, és annak CD melléklete részletesen tartalmazza.Könyvünk II. Fejezete az adótörvények rejtett csapdáival, és a könyvelõi munka során elkövethetõ tipikus hibalehetõségekkel foglalkozik. Tanulságos olvasmány ez könyvelõknek – egy könyvelõirodai vezetõ tollából. A III. Fejezetet a könyvelõi kártérítési felelõsségnek szenteltük, amelybõl egyáltalán megismerheti, hogy melyek a téma lényeges kérdései, érveket, tippeket kaphat ilyen élethelyzetekre. Könyvünk értékes részét képezi az a 20 esettanulmány, amelyek könyvelõi kártérítési jogeseteket dolgoznak fel. A könyvelõ irodák felelõsségi kérdései mellett részletesen foglalkozunk a munkaviszonyban, alkalmazottként foglalkoztatott könyvelõk, fõkönyvelõk, gazdasági igazgatók kártérítési felelõsségével is. Könyvünk IV. Fejezete pedig – egyfajta válaszként, megoldásként a könyvelõi kártérítési felelõsség által felvetett kérdésekre – tartalmazza a könyvelõ iroda Általános Szerzõdési Feltételeit, továbbá Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, felhasználható iratminta formájában. Ezeket megnyitható word dokumentumként – további iratmintákkal együtt – a könyvünk Függelékét képezõ CD is tartalmazza.

A könyvelõi felelõsség kézikönyve. Szerzõ: Dr. Szabó Tibor, Regõs Gábor
Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2009
Terjedelem: 328 oldal + CD
Ára: 9.900,-Ft + 660,-Ft postaköltség - Önadózó újság elõfizetõknek 20% kedvezménnyel 7.920,-Ft + postaköltség

Megrendelés: info@onadozo.hu

Önadózó újság elõfizetés: info@onadozo.hu

Személyesen megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat, 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 267 5010

Vissza az előző oldalra