A cégeljárás szabályainak változásáról

JOG 2012-04-17

Nyomtatás

Forrás: Önadózó | Szerző: dr. Király Kornélia

Írásunkban a cégeljárást érintő legújabb változások összefoglaló bemutatását adjuk. A 2011. év végét jellemző, rapid gyorsaságú jogalkotásból nem maradt ki a cégjog sem. A tavalyi év utolsó két hetére jellemző, hogy szinte minden nap kihirdettek egy új Magyar Közlöny lapszámot. A 2011. évi 164. szám- 2011. december 30.- tartalmazza a 2011. évi CXCVII. törvényt- a továbbiakban Módtv.- mely átfogóan módosítja a 2006. évi V. törvényt /Ctv./, továbbá részben a 2006. évi IV. törvényt /Gt./, az 1990. évi XCIII. törvényt /Itv./, valamint a 2009. évi CXV. törvényt /Evectv./. Az írás az Önadózó 2012/3. számában megjelent cikk szerkesztett változata.

MUNKAJOGI NAVIGÁTOR - Az új Munka Törvénykönyve a gyakorlatban + LETÖLTHETŐ IRATMINTATÁR!

A hamarosan hatályba lépő Munka Törvénykönyve új munkajogi gyakorlatot követel az ügyvédektől is. Ebben a munkában az Önadózó legújabb kézikönyve nélkülözhetetlen segédlet lesz. A könyv írása során áttekintettük, mi „menthető meg” a régi Mt-hez kapcsolódó bírói gyakorlatból. Könyvünk részét képezi az új Mt. szabályai alapján kidolgozott munkajogi iratmintatár, amelynek felhasználásával a vállalati munkaszervezet átállítható az új törvénynek megfelelő munkajogi gyakorlatra. Iratmintáinkhoz használati útmutatót is adunk. Most még él a 30%-os bevezető kedvezmény - így a könyv az új Mt. iratmintáival együtt 6.930,-Ft + 990,-Ft postaköltséggel rendelhető! Megrendelés: info@onadozo.hu.

A Módtv. általános hatálybalépése: 2012. január 1-je. Ahol ettől eltér a jogalkotó, azt külön jelezzük.

A Ctv.-t módosító rendelkezések

Cégnév

A Ctv. 3.§ új /5/ bekezdése a cégkizárólagosság elvének való megfelelés körében kimondja, hogy a cégnévnek -egyebek mellett- egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és köznyelvben használt elnevezésétől.

A Ctv. módosított 129.§ /1/ bekezdése szerint a Módtv. hatálybalépését /2012. január 1./ megelőzően bejegyzett azon cégek, amelynek cégneve vagy rövidített neve nem felel meg a 3.§ /5/ bekezdésben vagy -az egyébként változatlan- 4.§ /3/ bekezdésben foglalt előírásnak, a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek cégnevük megváltoztatására, ergo ilyen tartalmú változásbejegyzési kérelem előterjesztésére.

A Ctv. 5.§ a.-e./ pontjai sorolják fel a cégnév /teljes és rövidített név/ kötelező toldatait, mely kiegészült a „kényszertörlés alatt” /”kt.a.”/ jelöléssel, hiszen -ahogy azt a későbbiekben ismertetjük- a Ctv. új 116-118-§-ai szabályozzák a kényszer-végelszámolás helyett a kényszertörlési eljárást.

Székhely, telephely, fióktelep

A 7.§ /2/ bekezdése rögzíti, hogy amennyiben a cégnek van telephelye vagy fióktelepe, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni. Eddig ugyanis, amennyiben a telephely egybeesett a székhellyel, úgy azt a cégjegyzék nem tartalmazta. Egyértelmű ugyanakkor a jogszabály szövege alapján, hogy a telephely továbbra is csak a székhelytől eltérő helyen –utca, házszám, helyrajzi szám alatt- lehet.

A 2012. március 1-jét követően alapított cégeknél kötelező lesz a bejegyzési eljárásban- valamint a székhelyet, telephelyet, fióktelepet érintő változásbejegyzési eljárásban- az ingatlan használatának jogcímét igazolni és az erről szóló okiratot a kérelem mellékleteként benyújtani /Ctv. 7.§ /4/ bekezdés, Ctv. 1. számú melléklet I/13. pont/. Az okirat alaki kelléke a legalább teljes bizonyító erejű magánokirati forma.

A Ctv. módosított 129.§ /2/ bekezdése azt is előírja, hogy a már bejegyzett cégek, melyek nem csatolták be a székhely-, telephely-, fióktelep használat jogcímét igazoló okiratot- mivel erre eddig nem volt jogszabályi kötelezettség-, a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, de legkésőbb 2013. február 1-jéig kötelesek azt a cégbíróságnak- elektronikusan- benyújtani. Változásbejegyzési kérelem előterjesztése esetén az e-akta egyik okirati melléklete lehet az okirat, önálló benyújtása esetén pedig „ egyéb okiratként” kell megküldeni. Utóbbi esetben illeték, közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül / Ctv. módosított 129.§ /4/ bekezdés/.

A Módtv. 141.§ b./ pontja hatályon kívül helyezte a Ctv. 7/A.§-át, amely az ún. ügyvédi székhely-szolgáltatást szabályozta. 2012. március 1-jétől tehát a cég székhelyeként nem jegyezhető be a cégjegyzékbe az ügyvéd /ügyvédi iroda/ székhelye sem bejegyzési eljárásban, sem a székhelyet érintő változásbejegyzési eljárásban!
Ugyanakkor a Ctv. módosított 129.§ /5/ bekezdése kimondja, hogy a Módtv. hatálybalépése- 2012. január 1.- előtt ügyvédi székhelyszolgáltatással rendelkező cégek vonatkozásában az Ütv. Módtv. hatálybalépése előtt hatályos 25/A.§-át kell alkalmazni, tehát ezek a megbízások- azok megszűnéséig- érvényesek.

Aláírás-minta

A Ctv. 9.§ /3/ bekezdése alapján a cégeljárásban jogi képviseletet ellátó ügyvéd, az aláírás-minta készítését megelőzően, a cégjegyzésre jogosult személyazonosságát az 1998. évi XI. törvény /Ütv./ 27/B. § /1/ bekezdésben foglalt módon köteles ellenőrizni. / Az Ütv. 27/B.§-a – a b./ pont alatt- azt a lehetőséget rögzíti, hogy az okirat ellenjegyzése során az ügyvéd a fél személyazonosságának és lakcímének igazolása és a rendelkezésére bocsátott igazolvánnyal való összevetés érdekében megkeresheti a különböző nyilvántartások adatait feldolgozó hatóságot./

Habár a cégeket közvetlenül nem, de a cégbíróság feladatkörét érinti, hogy a Ctv. 12.§-a kiegészült egy /5/ bekezdéssel, mely szerint az elektronikus okiratként rendelkezésre álló cégiratról közfeladatot ellátó szervek részére történő adatszolgáltatás / iratmásolat kiadása/ elektronikus úton teljesíthető, papír alapú másolat csak kivételesen indokolt esetben kérhető.
Ezzel a cégnyilvántartás nyilvánossága körében lényegesen csökkenthető a cégbíróságok munkaterhe, főként a rendőrség és az állami adóhatóság vámhatósága hatáskörébe tartozó nyomozati cselekmények körében megküldendő iratmásolatok tekintetében.

A Ctv. 20.§ /3/ bekezdése kapcsán kiemeljük, hogy a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság esetén a cégbíróság nemcsak a cégjegyzéki adatokat teszi közzé a Cégközlönyben a bejegyzés és a változásbejegyzés esetén, hanem a létesítő okiratot, illetve ennek módosítását, immár akkor is, ha ez szerződésmintával készült.

A Gt. 23.§ /1/-/2/ bekezdésében írt kizáró okok ellenőrzése

A Ctv. kiegészült a 22/A.§-sal, amely szerint a cégbíróság által rendelkezésre bocsátott, cégjegyzéki adatok alapján feltérképezésre kerül- a bűnügyi nyilvántartó szerv által, a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataira figyelemmel-, hogy a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjével szemben fennállnak-e a Gt. 23.§ /1/-/2/ bekezdéseiben írt kizáró okok. Ilyen előfordulása esetén a bűnügyi szerv- törvényességi felügyeleti eljárás hivatalbóli lefolytatása végett- haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. Ezen okok fenn nem állásáról- egyebekben- a bejegyzési /változásbejegyzési/ eljárásban a vezető tisztségviselőnek kötelező nyilatkoznia és az erről szóló okiratot mellékletként be kell csatolni.

A Módtv. 138.§-a –amely 2012. január 1-jétől hatályos- felhatalmazza az igazságügyért felelős minisztert, hogy a bűnügyi nyilvántartó szervtől történő adatigénylésre és ezzel összefüggésben a bűnügyi nyilvántartó szerv és a cégbíróság közötti kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.

A tevékenységi körök- ismét TEÁOR!

Pillanatnyi nyugvópont után a jogalkotó ismét átírta a tevékenységi körökre vonatkozó szabályokat, a Ctv-ben és a Gt-ben is.

A Gt. 2012. március 1-től hatályos Gt. 12.§ /1/ bekezdés c./ pontja alapján a létesítő okirat kötelezően tartalmazza a társaság főtevékenységét és valamennyi tevékenységét.

A Gt. 12.§ /2/ bekezdés -mely ugyancsak 2012. március 1-jétől alkalmazandó- kifejti, hogy az /1/ bekezdés c./pont alkalmazása során -TEÁOR nómenklatúra szerinti besorolásra tekintet nélkül -minden olyan tevékenység megjelölhető, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság- a társasági szerződésben meghatározott tevékenységen belül- bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak- főtevékenységként vagy más tevékenységként- bejelent.

Újdonság, hogy a társasági szerződésben meghatározott tevékenység változása nem igényli a társasági szerződés módosítását!

Ide köthető a Ctv. 24.§ /4b/ bekezdése, -ami 2013. 02. 01-jétől/!/ hatályos - mely szerint a cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásait, a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel. Az adat bejegyzése és közzététele automatikusan- a cégbíróság tényleges regisztrációs tevékenysége nélkül- történik meg.

Ugyanakkor változott a Ctv. 53.§ /2/ bekezdése is, amely szerint a főtevékenység és a további tevékenységi körök változását az állami adóhatóság közli a cégbírósággal, elektronikus úton. Ez a módosítás 2012. március 1-jétől hatályos, a Módtv. 140.§ /9/ bekezdése alapján.

A cégnek tehát 2012. március 1. napjától a cégbíróság felé nem, csak az állami adóhatóság felé kell bejelentenie a tevékenységi körei –főtevékenysége és egyéb tevékenységi köre –változását.

2012. március 1. napjától előterjesztett változásbejegyzési kérelmek NEM tartalmazhatnak a tevékenységi körökre vonatkozó változásbejegyzési /törlési/ kérelmet, továbbá ezen időponttól a tevékenységi körök változása nem igényli a létesítő okirat módosítását SEM!

A Ctv. módosított 131.§ /1/ bekezdése szerint, amennyiben a cég az állami adóhatósághoz a főtevékenységének, illetve tevékenységi köreinek változását jelentette be, a cégbíróság az állami adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységét és további tevékenységi köreit, azok TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével. Az adat bejegyzése és közzététele automatikusan történik meg.
A /2/ bekezdés akként rendelkezik, hogy amennyiben a Módtv. hatálybalépését /2012.01.01./ követően a cég főtevékenységének vagy további tevékenységi köreinek módosítására 2012. december 31-ig nem kerül sor, az állami adóhatóság 2013. január 31-ig a nyilvántartásában szereplő adatok alapján elektronikusan közli, és a cégbíróság hivatalból –automatikusan- jegyzi be a cégjegyzékbe és teszi közzé ezen adatokat,TEÁOR szerinti megjelöléssel.

A Ctv. 24.§ /1/ bekezdés módosított, és 2013. 02.1-jétől/!/ hatályba lépő e./ pontja már ismét megkívánja, hogy a cégjegyzék a főtevékenységet és az egyéb tevékenységi köröket TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel tartalmazza!
Ezt alapozza meg a fenti bekezdésben ismertetett rendelkezés, az állami adóhatóságnak a cégbíróság felé, 2013. január 31. napjáig előírt értesítési kötelezettségét.

Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2012. március 1-jétől hatályos Ctv. 24.§ /4a/ bekezdése értelmében a cég a bejegyzési kérelem benyújtásakor, a bejegyzési kérelem nyomtatványon a cég főtevékenységét és a további tevékenységi köreit már a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel köteles feltüntetni!

Összefoglalva tehát, 2012. március 1. napjától a bejegyzési eljárásban –cégbejegyzési kérelem nyomtatványon- kötelező a TEÁOR nómenklatúra szerinti tevékenységi kör megjelölés, ezzel összefüggésben a létesítő okiratban viszont nem kötelező, de nem is tiltott a tevékenységek ilyen felsorolása! Ezen naptól viszont nem a cégbíróságnak, hanem kizárólag az állami adóhatóságnak kell bejelenteni a főtevékenység és a további tevékenységi körök változását, amely a bejelentést követően elektronikusan közli a cégbírósággal az adatokat. A változásbejegyzés / 9. rovatot érintő adat változása/ automatikusan történik meg. Erről a cégbíróság a 21/2006. /V. 18./ IM rendelet /Cvhr./10.§ /6/ bekezdés szerint, cégbizonyítvány megküldésével értesíti a céget.

Természetes személyazonosító adatok

A Gt. 12.§ /1/ bekezdés módosított b./ pontja rendelkezik arról, hogy a társasági szerződésben meg kell határozni a gazdasági társaság tagjait, mégpedig – ha a törvény másképp nem rendelkezik – természetes személy esetén a természetes személyazonosító adatok és lakcím, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén név /cégnév/, székhely és cégjegyzékszám vagy nyilvántartási szám feltüntetésével.
Természetes személyazonosító adat az anya születési neve, a születési hely és a születési idő.

A Ctv. e körben szintén módosításra került, hiszen 2012. március 1-jétől valamennyi cég képviseletére jogosult természetes személynél, továbbá a gazdasági társaságok természetes személy tagjainál- Zrt.-nél akkor, ha a részvényes szavazati joga az 50%-ot meghaladja vagy minősített többségű befolyással rendelkezik, illetve az egyéni cég esetén a cégtulajdonosnál- a cégjegyzék kötelező adata a lakóhelyén és anyja születési nevén túl a személy születési ideje is!

Fontos, hogy a korlátolt felelősségű társaság közös tulajdonú üzletrésze esetén a cégjegyzékből megállapíthatóak lesznek az egyes résztulajdonosok adatai is /Ctv. 27.§ /3/ bek. e./ pont/.

A Ctv. 129.§ /3/ bekezdése alapján a természetes személy születési idejével a cégjegyzék a cégek egyéb cégjegyzéki adatainak első változásakor, de legkésőbb 2013.február 1. napjáig kell, hogy kiegészüljön.

Kézbesítési megbízott

A Ctv. 31.§-a -a korábbi szabályra visszatérve – 2012. március 1-jétől ismét kötelezővé teszi a cégjegyzékben szereplő külföldi gazdasági társaság és természetes személy részére a kézbesítési megbízott megjelölését, utóbbinál akkor, ha nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel.

A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy lehet. Utóbbiak köréből kizártak a cég tagjai /részvényesei/, a vezető tisztségviselői és a felügyelőbizottsági tagjai.
A kézbesítési megbízott tevékenysége kizárólag arra irányul, hogy a részére megküldött okiratokat átvegye és azt a megbízó részére továbbítsa. A bírósági eljárásban képviseleti, nyilatkozattételi joga nincs.

A megbízás és annak elfogadását tartalmazó legalább teljes bizonyító erejű magánokirat vagy közokirat a bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem kötelező melléklete /Ctv. 1. számú melléklet I/6. pont/.

A kézbesítési megbízottnak megküldött okirat esetében vélelmezni kell, hogy az okirat a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítést követő tizenötödik napon a külföldi személy számára ismertté vált.

Új szabály, hogy a megbízás megszűnésének tényét a kézbesítési megbízottnak be kell jelentenie a cégbíróságon, mégpedig a megbízás megszűnését követő 15 napon belül, a Ctv. szintén módosított 36.§ /5/ bekezdésében írt módon! A bejelentésnek tehát feltétlenül elektronikus úton kell megtörténnie, elektronikus okiratként készített okirat esetén, minősített elektronikus aláírással ellátva ezt a kézbesítési megbízott maga is megküldheti a cégbíróságnak, a Céginformációs Szolgálaton keresztül. Ha a bejelentést tartalmazó okiratot elektronikus okirattá kell alakítani, erre és az elektronikus okirat cégbírósághoz való benyújtására jogi képviselő vagy a kézbesítési megbízott is jogosult. Ilyenkor is szükséges a minősített elektronikus aláírás.
Ezekkel a szabályokkal a kézbesítési megbízás elfogadásakor nem árt tisztában lenni!

Figyelemre méltó, hogy ez a szabály „felülírja” a Ctv. 50.§ /6/ bekezdése szerint alkalmazandó Ctv. 34.§ /1/ bekezdése szerinti határidőt, tehát a változás bekövetkezésétől számított 30 napot. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a kézbesítési megbízott csak egy elektronikus bejelentést köteles tenni, majd ezen tényre figyelemmel a cégnek- törvényes képviselője és jogi képviselő útján- a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül, a kézbesítési megbízott adatait érintő cégjegyzéki rovatokra szabályos változásbejegyzési kérelmet is elő kell terjesztenie.

Amennyiben a kézbesítési megbízott a fenti bejelentést elmulasztja, a cégbíróság a Ctv. 34.§ /2/ bekezdésében írt pénzbírsággal sújthatja, melynek felső határa 2012. március 1-jétől a korábbi 500.000.-Ft helyett 900.000.-Ft.

Tekintettel arra, hogy a jogalkotó a Ctv. 88.§ /2/ bekezdését- melyben a kézbesítési megbízottat érintő különleges törvényességi felügyeleti eljárásról rendelkezik- nem módosította, kérdés, hogy a fenti és az ebben írt szabályok miként viszonyulnak egymáshoz.

A Ctv. 36.§ /4a/ bekezdése

A Ctv. 36.§-át már a 2011. évi CLVI. törvény kiegészítette a /4a/ bekezdéssel, melyet a Módtv. ismét pontosított, mivel időközben kihirdették a Ctv. végrehajtási rendeletét / 21/2006./V.18./ IM rendelet-Cvhr./ módosító 38/2011./XII. 29./ KIM rendeletet.

Ezzel került összhangba a Cvhr. 5.§ /3/ bekezdése és a Ctv. 36.§ /4a/ bekezdése a külföldi adójogi illetőségű magánszemély vagy szervezet tag, illetve vezető tisztségviselő adószáma /adóazonosító jele/ tekintetében.

A végkövetkeztetés e tekintetben hogy a külföldinek lehetősége van az illetősége szerinti államban kiadott adóazonosító számát feltüntetni a bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem nyomtatványon, de amennyiben a magyar állami adóhatósághoz bejelentkezett, akkor ezt az azonosítót kell tartalmaznia az adott rovatnak.

A Ctv. 30.§ /7/ bekezdése ezt rögzíti és a 36.§ /4a/ bekezdés is, 2012. január 1. napjától hatályosan.
A tagok adóazonosító száma pedig nem kerül be a cégjegyzékbe, tehát a tagi adatoknál nem lesz megtalálható!

A Ctv. módosított 129.§ /3/ bekezdése alapján a Ctv. 36.§ /4a/ bekezdésében foglalt adatokat a cégek a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek a cégbíróságnak bejelenteni.

Illeték és költségtérítés nélkül bejelenthető adatok

Fontos kiemelni, hogy -a Ctv. módosított 129.§ /4/ bekezdése alapján- illeték és közzétételi költségtérítés nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak azt a változást, amely kizárólag a Módtv.-vel megállapított

-7.§ /4/ bekezdésében /székhely-, telephely-, fióktelep használat jogcíme/,
-31.§ /2/ bekezdésében/ kézbesítési megbízott/ foglalt okiratok benyújtására, vagy
- a tagok /tulajdonosok/ és vezető tisztségviselők /képviselők/ Módtv.-vel megállapított további azonosító adatainak /személyazonosító adatok/, valamint
- a vezető tisztségviselők adóazonosító számának bejelentésére irányul.

A Ctv. 48.§-ának változása

A jogalkotó az egyszerűsített cégeljárást- a bejegyzés iránti kérelem tekintetében- átfogóan módosította. A 2007. szeptember 1-től alkalmazott eljárási rend ugyanis egyáltalán nem szolgálta a cégnyilvántartás közhitelességét, a hitelezői érdekeket, összességében az átgondolt cégalapítást. E cégek vonatkozásában megszűnt a cégbíróságok „hiteles hely” jellege, a nyilvános cégiratok száma csökkent.

2012. március 1-jétől már az 1990. évi XCIII. törvény /Itv./ 45.§/3/ bekezdésének változása is érzékelteti az egyszerűsített cégeljárási szabályok szigorítását, hiszen az eddigi egységes, igen alacsony összegben -15.000.-Ft- meghatározott illeték helyett, az alábbi, cégformánként eltérő összegek lépnek hatályba, a cégek egyszerűsített bejegyzési eljárásában:

-Zrt., Kft.- 50.000.-Ft
-jogi személyiség nélküli gazdasági társaság / Kkt., Bt./-25.000.-Ft
-egyéni cég- 15.000.-Ft.

A bejegyzési eljárásban a jogi képviselőnek már nem csak a Ctv. 3. számú melléklete I./ pontjában írt, hanem a teljes 3. számú mellékletben felsorolt okiratokat be kell nyújtania, természetesen az adott cégforma és a kérelem sajátosságait figyelembe véve.

A cégbíróság a kérelem elbírálásáról az adószám megállapításától számított 1 munkaórán belül határoz.

A 2012. január 1-jétől bevezetett adóregisztrációs eljárást az állami adóhatóság az Art. 24/C.§-a szerint folytatja le.

Ez azt jelenti, hogy 2012. január 1-jétől nem fog minden esetben azonnal, automatikusan adószámot visszaküldeni a cégbíróságnak, ha adószám-kérés érkezik. Az adószám átadása előtt elvégzi az informatikai vizsgálatot, majd az Art. 24/C.§ /2/ bekezdése alapján az előzmény adatokkal történő összevetést.
Amennyiben az adószámot nem állapítja meg 1 munkanapon belül, az állami adóhatóság informatikai rendszere technikai azonosító számot továbbít a cégbíróság felé, amely a bejegyzési eljárást felfüggeszti és az előtársaságot az azonosító számról értesíti / Art. 24/C.§ /11/ bekezdés.
Ez a technikai azonosító szám nem lesz a cégjegyzék adata. Az azonosító szám felépítése megegyezik az adószám megjelenésével, azzal a különbséggel, hogy ÁFA-kódja a 9-es számjegy.
Ha az állami adóhatóság megállapítja az adószámot, azt megküldi a cégbíróságnak, amely azt az adatközlés napjával tünteti fel a cégjegyzékben.

Abban az esetben, ha az adószám megállapítását az állami adóhatóság jogerősen megtagadja, a cégbíróság a bejegyzési kérelmet –fellebbezési jog nélkül- elutasítja.

Ugyanakkor nem árt tudni, hogy az állami adóhatóság adószám megállapítását megtagadó határozatával szemben nemcsak 8 napon belüli fellebbezésnek van helye, hanem az Art. 24/C.§ /4/ bekezdése értelmében kimentésnek is. Az Art. 17.§/2a/ bekezdésére is figyelemmel az adószám-kiadást megtagadó, illetve a kimentési kérelmet elutasító határozat nem tekinthető jogerősnek mindaddig, amíg a velük szembeni bírósági felülvizsgálat határideje le nem telt, vagy a határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás jogerősen be nem fejeződött.

Mindezek alapján elképzelhető, hogy a cégbíróság az adóregisztrációs eljárás jogerős eredményéről az adószám-kérést követően több hónappal később fog csak értesülni! Ez a bejegyzés iránti eljárás ilyen időtartamú felfüggesztését és a cég előtársasági létszakaszban való megrekedését jelenti.

Az 1 munkaórás ügyintézési határidő megnyiltát követően ugyanakkor a cégbíróságnak már lényegesen több okiratot, köztük a szerződésminta tartalmát is, ellenőriznie kell, hiszen ebben az eljárásban már nem maradhatnak a jogi képviselő őrizetében okiratok.

Az elutasítási okok köre bővült a Ctv. 48.§ /6/ bekezdés f./ pontjával, ami a Ctv. új 48.§ /7/ bekezdésével összefüggésben– bár a jogalkotó szándéka egyértelmű a közhitelesség helyreállítása terén- erősen vitatható a jogalkalmazók szempontjából.

A cégbíróságnak ugyanis a bejegyzési kérelmet el kell utasítani, ha azt észleli, hogy azok

-az adatok, amelynek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ctv. előírja, illetve
- a létesítő okirat / törvényi melléklet szerinti szerződésminta/, valamint
- a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat

nem felel meg a jogszabályok / tehát nemcsak a Ctv./ rendelkezéseinek.

Ami egész biztosan csökkenteni fogja az egyszerűsített cégbejegyzési kérelmek számát, az az, hogy a jogalkotó a jogi képviselő kötelező bírságolását írja elő a cégbíróság részére, ha a kérelem elutasítása a fenti f./ pont alapján történt. A bírság összege 50.000. Ft-tól-900.000.-Ft-ig terjedhet.
Ha összeadjuk egy jogi személyiségű cég esetében fizetendő bejegyzési illetéket, valamint a jogi képviselő hibája esetén kiszabandó minimum összegű bírságot, máris az általános cégeljárásban fizetendő illeték összegénél tartunk / 100.000.-Ft/. Az általános cégeljárásban pedig nem fenyegeti a jogi képviselőt az esetleges figyelmetlenségéért kiszabandó bírság.

Azonban nemcsak az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban fenyegeti a bírság szankciója a cégeljárásban résztvevő jogi képviselőt, ugyanis a Ctv. 74.§ új /5/ bekezdése azt is rögzíti, hogy amennyiben az egyszerűsített cégeljárásban bejegyzett cég vonatkozásában azért indul- akár kérelemre, akár hivatalból- törvényességi felügyeleti eljárás, mert a bejegyzésikérelemben szereplő adat, amelynek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ctv. előírja, illetve a létesítő okirat /szerződésminta/, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felelt meg a jogszabályok rendelkezéseinek, a cégbíróság a jogi képviselővel szemben a Ctv. 34.§ /2/ bekezdésében foglaltakat alkalmazza, tehát bírságot szab ki 50.000.-Ft-tól 900.000.-Ft-ig terjedő összegben.

Ez a rendelkezés véleményünk szerint azért vitatható, mert a törvényességi felügyeleti eljárás kötelezettje- néhány speciális felügyeleti eljárás kivételével- mindig az adott cég, amellyel szemben alkalmazandók a törvényességi felügyeleti intézkedések azon célból, hogy a cég törvényes működése helyreálljon.
Kérdés, hogy a jogi képviselő bírságolása hatására miként fogja a cég- e téren- a szükséges lépéseket megtenni, továbbá, hogy a bírság külön végzéssel kerül-e kiszabásra vagy a Ctv. 81.§ /1/ bekezdése szerinti intézkedést tartalmazó végzésben, valamint, hogy ezen végzéssel szembeni jogorvoslat miként alakul?!

Ctv. 50.§-a, az egységesen szabályozott változásbejegyzési eljárás

A Ctv. 50.§ /2/ bekezdésének módosítása alapján kiemelendő, hogy a jogalkotó megszűntette az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás 1 munkaórás cégbírósági ügyintézési határidejét, ezzel valamennyi változásbejegyzési eljárásra egységesen a Ctv. 46.§-ában meghatározott- 15 munkanapos- ügyintézési határidő vonatkozik.
Ugyanakkor- és ez csak a Módtv. 141.§ d./ pontjából derül ki!- nem csak a cégbírósági ügyintézési határidő lett egységesen 15 munkanap, hanem 2012. március 1-jétől már nincs egyszerűsített változásbejegyzési eljárás és nincs szerződésmintára áttérés, mivel a Ctv. 52.§-át hatályon kívül helyezték!

Ez azt jelenti, hogy ugyan a Ctv. 48.§-a alapján –az ott írt eljárási rendben és határidőben, valamint cégformák esetén- lehetséges az egyszerűsített cégbejegyzés, de ha ezt követően a létesítő okirat vagy a cégjegyzéki adatok módosítására kerül sor, ez már csak általános cégeljárásban nyújtható be és a cégbíróság a Ctv. 45-47.§-ai alapján jár el.

Illetékességváltás, gyorsabb eljárásban

A Ctv. 54.§ /1/ bekezdése szerint, ha a cég székhelye akként változik, hogy más törvényszék illetékessége alá kerül, a cégbíróság a cégiratok áttételét rendeli el.
Változás, hogy az áttételt elrendelő végzés ellen 2012. március 1-jétől már nincs helye fellebbezésnek, tehát ez meggyorsítja majd a változásbejegyzési kérelemnek az illetékes cégbírósághoz kerülését, ezáltal az érdemi ügyintézést.

Tagi részesedés átruházása- NAV kontrollal

A Ctv. kiegészült a 61/B.§-sal, amely a tagváltozás bejegyzése iránti eljárást szabályozza.

A cégjegyzékbe bejegyzett tag részesedésének átruházása esetén a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról a cégbíróságnak-2012. március 1-jétől- elektronikusan értesítenie kell az állami adóhatóságot, amely 3 munkanapon belül elektronikusan visszajelez arról, ha a cég 15 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik. Ekkor kötelező hiánypótlás elrendelése, melyben fel kell hívni a céget az átruházás napjával, mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg Ctv. 18-19.§ szerinti benyújtására.

A cégbíróság a kérelmet -véleményünk szerint- a Gt. és a Ctv. szabályai szerinti eljárási rendben- a fentiektől függetlenül -érdemben vizsgálja.

A Ctv. 87.§-ának új szabályai

Amennyiben a cég a számviteli törvény szerinti beszámolóját- az alkalmazott adójogi jogkövetkezmény ellenére- nem helyezi letétbe, a cégbíróság az állami adóhatóság elektronikus értesítésére, hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban vizsgálja meg a mulasztást. Ha a cég mulasztása megállapítható, legkésőbb 20 napon belül meghozott határozatával a céget megszűntnek nyilvánítja és a céget az Itv. 65.§ /1/ bekezdése alapján 50.000.-Ft illeték megfizetésére kötelezi.

A cég legfeljebb ezen végzés jogerőre emelkedésének napjáig pótolhatja mulasztását és ezen napig kell erről értesítenie is a cégbíróságot. A határidő jogvesztő és igazolási kérelem kizárt! Amennyiben a cég a bírósági eljárás alatt, a fenti végzés jogerőre emelkedéséig pótolta a mulasztást, a bíróság az eljárást megszűnteti, de ez a végzés is tartalmazni fogja a felügyeleti illeték megfizetésére kötelezést és nincs helye az illeték- Itv. 58.§ /1/ bekezdése szerinti- mérséklésének.

Abban az esetben, ha a cégbíróság a céget jogerős határozatával megszűntnek nyilvánítja, erre figyelemmel, a kényszertörlési eljárás megindítását is elrendeli, a Ctv. módosított 116.§ /1/ bekezdés a./ pontja alapján. Ezen végzését a Cégközlönyben teszi közzé. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye / Ctv. 117.§ /1/ bekezdés/.

Az ismeretlen székhelyű cég megszűntetésére irányuló eljárás

szabályai is változtak annyiban, hogy a Ctv. 89.§ /1/ bekezdésében rögzített feltételek esetén a cégbíróság a cég tagjait –elsődlegesen- közvetlenül hívja fel a törvényes működés 60 napon belüli helyreállításához szükséges intézkedések megtételére és csak ennek eredménytelensége esetén teszi ugyanezt a Cégközlönyben közzétett felhívással. Így a cégnek nagyobb az esélye arra, hogy a tagok stabilizálják a működést, hiszen korábbiakan, a Cégközlönyben közzétett felhívás csak a legritkább esetben jutott a tudomásukra.

Ha a vezető tisztségviselőn túl a cég valamennyi tagja is ismeretlen, a cégbíróság a Cégközlönyben tesz közzé egy felhívást tartalmazó végzést, mely alapján, 30 napon belül bárki bejelentheti, ha a cég működéséről, a cég székhelyéről vagy a vezető tisztségviselő lakcíméről tudomással bír.

Érdemi bejelentés esetén az eljárás - a szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtását követően- megszűntethető. Ennek hiányában is megszűntetésre kerül az eljárás, de egyben sor kerül a cég megszűntnek nyilvánítására és a Ctv. 116.§ /1/ bekezdés a./ pontja alapján a kényszertörlés megindításának elrendelésére is.
Az eljárást megszűntető végzés ellen- melyet a Cégközlönyben közzé kell tenni- a megjelenéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. Ugyanakkor a kényszertörlési eljárás megindítását tartalmazó végzés - mely szintén közzétételre kerül a Cégközlönyben - nem fellebbezhető / Ctv. 117.§ /1/ bekezdés/!

A végelszámolást érintő szabályok változásai

Nagyon fontos változás az, amit a Ctv. 94.§ /3/ bekezdése rögzít a végelszámolás általános szabályai körében, nevezetesen, hogy a kényszer-végelszámolás cégbíróság általi elrendelésének lehetősége megszűnésével végelszámolásra csak a cég legfőbb szervének elhatározása alapján - tehát önkéntesen – kerülhet sor!

2012. március 1-jétől a természetes személy végelszámoló, mint vezető tisztségviselő születési idejét is tartalmazza a cégjegyzék, a Ctv. 101.§ /1/ bekezdés c./ pontja szerint.

A Ctv. 98.§ /5/ bekezdésben írt – a cég korábbi vezető tisztségviselőjével szemben, törvényességi felügyeleti eljárásban kiszabható bírság mértéke is változott 100.000.- Ft-tól 900.000.-Ft-ig terjedhető összegre, ugyanígy emelkedett a végelszámolóval szemben kiszabható bírság összege is, a Ctv. 106.§ /3/ bekezdés b./ pontja szerint.

A végelszámolást változatlanul a kezdő időponttól számított 3 éven belül kell befejezni. Amennyiben a cég törlésére irányuló kérelem benyújtása a 3 éven belül nem történik meg, kényszertörlési eljárás lefolytatására kerül sor / Ctv. 105.§ /2/ bekezdés/.
A cégbíróság a kényszertörlési eljárás megindításával egyidejűleg rendelkezik a végelszámoló tisztségének megszűnéséről, azzal, hogy a kényszertörlési eljárás során a végelszámoló köteles a cégbírósággal együttműködni, és a kényszertörlési eljárás lefolytatása érdekében valamennyi rendelkezésre álló információról a cégbíróságot tájékoztatni.

Kérdés, hogy egy megszűnt jogviszonyú vezető tisztségviselő miként fog ennek eleget tenni?! Véleményünk szerint erre fogja szorítani a Ctv. módosított 117.§ /3/ bekezdése szerinti szankció vele szembeni alkalmazhatósága, mely a Ctv. 98.§ /5/ bekezdésében írt mértékű pénzbírság –akár ismételten történő- kiszabhatóságát jelenti.

Fontos kiemelni, hogy a Ctv. 105.§ /2/ bekezdése és a 116.§ /1/ bekezdés b./ pontja egybevetéséből az állapítható meg, hogy a törlési kérelmet a cég a 3 év leteltét követő 30 napon belül /Ctv. 34.§ /1/ bekezdés szerinti határidő/ terjesztheti elő legkésőbb, a kényszertörlési eljárás megindításának elkerülése érdekében. Eddig ugyanis a törlési kérelemnek a 3 éven belül meg is kellett érkeznie a cégbírósághoz.

Az egyszerűsített módon történő végelszámolás

A jogalkotó a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságon túl az egyéni cégre is kiterjeszti az egyszerűsített végelszámolás lefolytatásának lehetőségét, továbbá az eddigi 120 napot 150 napra növeli.

Új rendelkezés, hogy, ha a legfőbb szerv vagy az egyéni cég tagja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a működésének továbbfolytatását határozza el, a cég a határozat meghozatalától számított 8 napon belül köteles a Cégközlönyben közleményt közzétenni. A közleményben tartalmaznia kell a végelszámolás megszűntetésének időpontját, valamint azt a tényt, hogy a végelszámolás megszűntetésére a cég működésének továbbfolytatásával került sor. Így tehát a társaság által elhatározott, de a törlési kérelem előterjesztéséig el nem jutó végelszámolásról is értesülhetnek harmadik személyek, hiszen ennek egyebekben a cégjegyzék adatainál nem lenne nyoma.

Az egyszerűsített végelszámolás szabályai egyebekben változatlanok annyiban, hogy a Ctv. 114.§/6/ bekezdése már a kényszertörlést, mint szankciót rögzíti a kényszer-végelszámolás elrendelése helyett, ha a cég a Ctv. 114.§ /3/-/5/ bekezdésben írt szabályokat megszegi.

A Ctv. 116.§ /1/ bekezdés c./ pontja a kényszertörlési eljárás megindításának eseteinél külön is nevesíti azt, amikor a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre.

A kényszertörlési eljárás

Az eddigiekben már többször utaltunk a Módtv.-vel bevezetett új eljárásra, mely lényegében a korábbi kényszer-végelszámolás szabályai helyébe lép, azzal a nagyon lényeges különbséggel, hogy az eljárásban nem kerül sor végelszámolóként eljáró felszámoló szervezet cégbíróság általi kijelölésére, az eljárás egyes részfeladatait, ezáltal a törléshez vezető teljes folyamatot a cégbíróság bonyolítja le.

A kényszertörlési eljárás megindításának esetei /Ctv. 116.§ /1/ bekezdés a./-d./ pont/ lényegében azonosak a Ctv. módosítást megelőző 116.§ /1/ bekezdésében írtakkal. Ugyanezt mondhatjuk el a kényszertörlés elrendelését kizáró körülményekről is.

A kényszertörlési eljárás jogerős elrendelése esetén a cég működése és döntési autonómiája lényegében megszűnik, hiszen a cég szervei csak a kényszertörlési eljárás céljával nem ellentétes határozatokat hozhatnak. A kényszertörlési eljárás egyirányú, még a cégbíróság által sem visszafordítható folyamat, mely belátható időn belül a cég jogképességének megszűnését eredményezi.

Amint már említettük, a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság a Cégközlönyben teszi közzé, mely ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak helye nincs!

A végzést- tekintve, hogy a Módtv. a Ctv. 94.§ /3/ bekezdését is átírta akként, hogy végelszámolásra 2012. március 1-jétől már csak a cég legfőbb szervi döntése alapján kerülhet sor és a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján már nem- a bíróság a cégeljárásban, Cg. szám alatt hozza meg.

A kényszertörlési eljárás megindítása összefügg a cég cégjegyzési adatainak változásával, ezeket a cégbíróság hivatalból vezeti át a cégjegyzéken / Ctv. 5.§ e./ pont-cégnév, Ctv. 26.§ /1/ bekezdés n./ pont-a kényszertörlési eljárás kezdő időpontja és befejezése/.

A kényszertörlési eljárás folyamán a cégbíróság lényegében azokat a feladatokat látja el, melyeket a korábbiakban - kényszer-végelszámolások esetén - a kirendelt végelszámoló végzett. Ennek során a kényszertörlési eljárást megindító végzésben- a Cégközlöny útján- felhívást tesz közzé, 30 napos határidővel, illetve a cég tagjait, vezető tisztségviselőjét közvetlenül is felhívja a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére.

Ezen személyek együttműködési kötelezettségét előmozdítja, hogy a cégbíróság velük szemben a Ctv. 98.§ /5/ bekezdése szerint, ismételten is bírságot szabhat ki /100.000.-Ft-tól 900.000.-Ft-ig/.
A cégbíróság a vezető tisztségviselőt – határidő tűzésével – arra is felhívja, hogy az iratok elhelyezéséről és az Art. szerinti kötelezettségek teljesítéséről gondoskodjon és ezek megtörténtét igazolja a cégbíróság felé. Ezek elmulasztásának szankciója, hogy a cégbíróság haladéktalanul, elektronikusan értesíti az állami adóhatóságot.

Amennyiben a Ctv. 117.§ /2/ bekezdése szerinti felhívásra a céggel szemben

1./- követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos információ nem érkezett a cégbíróság – hivatalból – törli a céget a cégjegyzékből, de csak az állami adóhatóság, Ctv. 62.§ /4/ bekezdése szerinti nemleges elektronikus értesítésének birtokában. Ezzel egyidejűleg a cég egyedüli vagy többségi befolyással rendelkező tagját, valamint a vezető tisztségviselőt a Gt. 5.§ /10/ bekezdése és 23.§ /3/ bekezdése alapján eltiltja / Ctv. 118.§ /1/ bekezdés/.

Ez az adat a törölt cég cégjegyzékébe bejegyzésre kerül és az eltiltás hatályának fennállása alatt teljeskörűen nyilvános cégadat lesz / Ctv. 1.§ /1/ bekezdés b./ pont, Ctv. 10.§ /3/ bekezdés/.

Amennyiben a céggel szemben

2./ követelés bejelentésére kerül sor, a cégbíróság a Ctv. szerinti / Ctv. 118.§ /2/-/3/ bekezdés/ közhiteles vagy közérdekvédelmi nyilvántartást vezető szerveket keres meg, ezekből kér le adatokat, megkeresi a cég számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatókat annak érdekében, hogy a kényszertörlési eljárás megszüntetésével kezdeményezze a felszámolási eljárás megindítását. Erre akkor kerülhet sor, ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cégnek valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona

Amennyiben a cégbíróság

3./ azt állapítja meg, hogy a cég vagyona előreláthatóan, a Cstv. 57.§ /2/ bekezdés f./ és g./ pontjában meghatározott, várható felszámolási költségeket nem fedezi, vagy a cég vagyona nem fellelhető, a céget – a Ctv. 62.§ /4/ bekezdése szerinti nemleges adóhatósági értesítést követően – törli a cégjegyzékből, továbbá az egyedüli vagy a többségi befolyással bíró tagot, valamint a vezető tisztségviselőt a Gt. 5.§ /10/ bekezdése és a Gt. 23.§ /3/ bekezdése alapján eltiltja. Ezzel egyidejűleg felhívja a vezető tisztségviselőt- határidő tűzésével-, hogy gondoskodjon az iratok elhelyezéséről, illetve az Art. szerinti kötelezettségei teljesítéséről és ezek megtörténtét a cégbíróságnál igazolja /Ctv. 118.§ /7/ bekezdés/.

A cégbíróság Ctv. 118.§ /1/ és /7/ bekezdése alapján meghozott végzéseit – a törlő végzést - a Cégközlönyben teszi közzé, melyek ellen a fellebbezést a közzétételtől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni, de ennek elmulasztása igazolási kérelemmel nem orvosolható. A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését is közzé kell tenni a Cégközlönyben.

A Ctv. 116-118.§-ai számos, a cégbíróság eddigi gyakorlatában nem ismert és használt fogalmat tartalmaznak – pl.:számviteli törvény szerinti függő követelés, a vezető tisztségviselő Art. szerinti kötelezettségei, számlakövetelés és egyéb pénzfizetés teljesítésére vonatkozó követelés, felszámolási költségek, fedezetelvonó jogügylet/, melyek vizsgálata nyilvánvaló nehézségeket fog okozni a hatálybalépést követő eljárásokban.

Kérdés, hogy a cégbíróság valószínűsítheti-e, például, hogy a cégnek fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, e körben egyáltalán milyen tények alapján jut el ezen valószínűsítés fokáig?!

A kényszertörlési eljárás lefolytatására a jogalkotó egyebekben nem állapít meg a cégbíróság számára határidőt.

A Ctv. 130.§ /1/ bekezdése alapján kiemeljük, hogy a Módtv. rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.

A kényszer-végelszámolásra vonatkozó átmeneti szabályok

A Ctv. az új 131/A.§ alatt rendelkezik a Módtv. hatálybalépésekor /2012.01.01./ már folyamatban lévő kényszer-végelszámolási eljárások átmeneti szabályairól.

Itt egyrészt azokról az eljárásokról van szó, ahol a kényszer-végelszámolás a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban volt, másrészt a jogalkotó ide sorolja azokat a végelszámolási eljárásokat is /ezek a társaság legfőbb szerve által elhatározott önkéntes végelszámolások!/, ahol a végelszámolás 2006. július 1-jén már megkezdődött/folyamatban volt/, de 2012. január 1-jén még nem fejeződött be.

Ezekben a végelszámolási eljárásokban a végelszámolónak a Módtv. hatálybalépését követő 1 éven belül –tehát 2012. december 31. napjáig- kezdeményeznie kell a kényszertörlési eljárás megindítását. Ebben a kérelemben egyben tájékoztatnia is kell a cégbíróságot a kényszer-végelszámolás során megtett intézkedésekről, a cég vagyonára és követeléseire vonatkozó információkról, valamint az egyéb körülményekről.

A cégbíróság ezt követően a kényszer-végelszámolási eljárást megszünteti, a kényszer-végelszámoló díjának / Ctv. hatályon kívül helyezett 118.§ /3/ bekezdés alapján minimum 100.000.-Ft+ ÁFA/ megfizetésére a vezető tisztségviselőt és a legalább többségi befolyással rendelkező tagot egyetemlegesen kötelezi, ezzel egyidejűleg pedig megindítja a kényszertörlési eljárást azzal, hogy az együttműködési, valamint a Ctv. módosított 117. § /4/ bekezdésben foglalt kötelezettség a végelszámolót is terheli. Szükség esetén az állam a végelszámoló díját a központi költségvetés terhére megelőlegezi.

Az önkéntes –és már 2006. július 1-jétől folyamatban lévő- végelszámolásoknál a cégbíróság nem dönt a végelszámoló díjáról – az a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik -, de ezek a végelszámolási eljárások is „átfordításra” kerülnek kényszertörlési eljárássá.

Amennyiben az önkéntes és a kényszer-végelszámoló 2012. december 31-ig nem terjeszti elő a Ctv. 131/A.§ /1/ bekezdés szerinti kérelmet, a cégbíróság minden esetben hivatalból rendelkezik a kényszertörlés megindításáról. Ezen végzés ellen a Ctv. új 117.§ /1/ bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, az a Cégközlönyben kerül közzétételre. Ezt követően a kényszertörlési eljárás a fentebb már ismertetett szabályok /Ctv. 116-118.§/ szerint folyik.

A Ctv.-t módosító szabályok közül még említésre méltó, hogy a Ctv. 1. számú melléklete I/5. pontja alapján, amennyiben 2012. március 1-jétől külföldi cég vagy más szervezet tagja a magyarországi székhelyű cégnek, kötelezően csatolandó ezek három hónapnál nem régebbi cégkivonata és ennek hiteles fordítása, illetve azon igazolás hiteles fordításban csatolása, hogy ezeket a hazai jog szerint nyilvántartásba vették. Az az okirat is csatolandó, amelyből képviselőjének a képviseleti jogosultsága megállapítható.

Itt említjük meg, hogy a hiteles fordítás tekintetében a cégeljárásban irányadó szabályt tartalmaz a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. /VI. 26./ MT rendelet 2009. október 1-től hatályos 6/A.§-a, mely szerint cégkivonat hiteles fordítására, valamint cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és cégiratoknak az EU bármely hivatalos nyelvére történő hiteles fordítására a szakfordító vagy a szakfordító-lektor képesítéssel rendelkezők is jogosultak.

Nagyon fontos, hogy a jogalkotó a Módtv. 141.§ b./ pontjával, 2012. március 1-jétől hatályon kívül helyezte a Ctv. 37.§ /5/ bekezdését és erre figyelemmel módosította a Ctv. 45.§ /2/ bekezdését is. Ez azt jelenti, hogy a bejegyzési és a változásbejegyzési eljárásban csak a Ctv. 37.§ /4/ bekezdése szerint lehet és kell az illeték és közzétételi költségtérítést megfizetni és az erről szóló MÁK igazolás a kérelmek kötelezően csatolandó melléklete.

Némileg változtak a szerződésminták is, pl. a vezető tisztségviselőnél, a cégvezetőnél és a tagoknál fel kell tüntetni a születési helyet és időt is. Előbbi ugyanakkor a cégjegyzéki adatokba nem kerül be.

II.

A Gt. módosító rendelkezések

A Gt.-t módosító szabályokat a Módtv. 74-98.§-a tartalmazza, melyek mindegyike 2012. március 1-jével lép hatályba.

A Gt. 2.§ /4/ bekezdésében a törvény, mint jogforrás mellett kormányrendelet is előírhat társasági formakényszert, közérdekből vagy hitelezővédelmi célból.

A Gt. 5.§-a kiegészült az /5/-/10/ bekezdésekkel, melyek kizárási szabályokat tartalmaznak gazdasági társaság tagi státusára akkor, ha a leendő tag a törvényben meghatározott okból, jogutód nélkül megszűnt gazdasági társaságban volt vezető tisztségviselő, illetve kizárólagos vagy többségi részesedéssel bíró tag és a jogutód nélküli megszűnést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság, a Cstv. vagy a Ctv. alapján indult peres eljárásban e személy felelősségét jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségeit nem teljesítette.

Az ilyen személy nem lehet egyszemélyes társaság egyedüli tagja, közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, illetve nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést. Az utóbbi három esetben szintén kizáró szabály, ha a leendő tag a Gt. 104.§ /1/ bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségét nem teljesítette.
A Gt. 5.§ /5/-/6/ bekezdését érintően a tilalom hatálya a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított 5 év. Az eredménytelen végrehajtásról a végrehajtó elektronikus úton értesíti a cégbíróságot.
A Gt. 5.§ /10/ bekezdése szintén kizárási szabályt tartalmaz arra a személyre, aki olyan gazdasági társaságban volt kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag vagy vezető tisztségviselő – a megszüntetési eljárás megindításakor, a törlés évében vagy a törlést megelőző évben -, amelyet a cégbíróság megszüntetési eljárást – Ctv. VII. fejezet 5. cím – követően törölt a cégjegyzékből.

A Gt. 11.§-a kiegészült egy /3a/ bekezdéssel, mely a létesítő okiratot készítő ügyvéd számára előírja az Ütv. 27/B.§ /1/ bekezdésében írt ellenőrzési kötelezettséget, akárcsak az aláírás-minta készítése során. Ez a kötelezettség a jogi képviselőt akkor is terheli, ha a létesítő okirat szerződésminta alapján készült / Gt. 11.§ /4/ bekezdés/.

A Gt. 23.§-a is módosításra került a vezető tisztségviselőt érintő kizárási szabályokra vonatkozóan, hiszen a /3/ és a /4/ bekezdés helyébe új szabályok léptek, valamint ez a szakasz kiegészült a további /5/-/9/ bekezdésekkel. A tényleges kizárási szabályokat az /1/-/6/ bekezdés rögzíti.

Kiemelést érdemel a 23.§ /5/ bekezdése, mely szerint nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki / Ctv. 81.§ /1/ bekezdés b./ pont szerinti szankció/ és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette.

A jogi képviselőnek feltétlenül át kell tekinteni az új szabályokat, hiszen a vezető tisztségviselők e körben tett nyilatkozata a cégeljárásban kötelezően csatolandó melléklet / Ctv. 1. számú melléklet I/7/d. pont, 3. számú melléklet I/8. pont/.

A Gt. 32.§ /3/ bekezdése alapján a Gt. 23.§-ban, a 25.§-ban, a 27.§-ban és a 30.§-ban foglalt előírásokat a vezető tisztségviselőn túl a cégvezetőre is alkalmazni kell. A cégvezetőre vonatkozó anyagi jogi rendelkezéseket a Gt. 32.§ tartalmazza.

dr. Király Kornélia bíró

PÉNZ ÉS ÜZLET AZ ÜGYVÉDI PRAXISBAN - Hogyan építsük fel ügyvédi irodánkat?

Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2010 • Szerző: Dr. Szabó Tibor • Formátum: Könyv + CD • Terjedelem: 204 oldal Kedvezményes ára: 5.000,- Ft + 990,- Ft postaköltség összesen: 5.990,- Ft. www.ugyvedimarketing.hu - Megrendelés: info@onadozo.hu.

Vissza az előző oldalra