A családi kedvezményről szóló adóelőleg-nyilatkozat

SZJA 2012-10-09

Nyomtatás

Forrás: Önadózó | Szerző: Honyek Péter

Címkék: családi kedvezmény, adóelőleg-nyilatkozat

A családi kedvezmény adóalap-kedvezmény, azaz annak összegével az adóalap, illetve az adóelőleg-alap csökkenthető. Azaz a családi kedvezmény összege az összevonás alá eső jövedelem és annak 2 424 000 forint feletti részére megállapított 27 százalékos mértékű adóalap-kiegészítés együttes összegéből vonható le.

Változatlan a szabály abban, hogy a családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként havonta 62 500 forint abban az esetben, ha az eltartottak száma egy vagy kettő. Ez kedvezményezett eltartottanként havi 10 000 forint adómegtakarítást eredményez. Amennyiben pedig az eltartottak száma eléri a hármat, akkor a családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként havonta 206 250 forint, ami fejenként 33 000 forint adómegtakarítást jelent.

Kedvezményezett eltartottnak minősül:
·        az, akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult,
·        az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult;
·        az a személy, aki rokkantsági járadékban részesül; és
·        a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttéig).
Eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartottakon túl a családi pótlékra már nem jogosító tanuló, hallgató is mindaddig, ameddig ő is figyelembe vehető a testvérei után járó családi pótlék összegének megállapításánál.
A fentiekben 2012-től lényeges változás az, hogy az eltartott gyermekek után akkor is jár a családi kedvezmény, ha a magánszemély vagy a házastársa, élettársa jogosult ugyan a családi pótlékra, de nem veszi igénybe azt. A családi pótlék igénylésének elmaradása ugyanis a tavalyi évben kizárta a családi kedvezmény alkalmazásának lehetőségét.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra (függetlenül attól, hogy azt ténylegesen a részére vagy a közös háztartásban élő másik szülő részére folyósítják), továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa.

A rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, illetve aki a családi pótlékra saját jogán jogosult szintén igénybe veheti a családi kedvezményt saját magára, mint kedvezményezett eltartottra tekintettel, de úgy is dönthet, hogy azt a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy személy vegye igénybe. 2012-től tehát az említett kedvezményezett eltartottak után csak hozzátartozók vehetik igénybe a családi kedvezményt, a családon kívül eső magánszemélyek nem.

A családi kedvezmény a kedvezményezett eltartottak után csak egyszeresen vehető igénybe, de annak összege megosztható. Az adóelőleg megállapítása során csak a jogosultak oszthatják meg egymás között a családi pótlék összegét, ugyanakkor az adóbevallás benyújtásakor az élettársak egymásnak azt a családi kedvezményt is átadhatják, amellyel összefüggésben a másik élettárs nem minősül jogosultnak. Mivel a házastársak egyaránt jogosultak a közösen nevelt gyermekek után a családi pótlékra, így a házastársak ezen gyermekekre tekintettel igénybe vehető adóalap kedvezményt megoszthatják már az adóelőleg megállapításakor is, függetlenül attól, hogy a gyermekek vérszerinti gyermekek-e. Ugyanakkor az élettársak az adóelőleg megállapítása során csak a közös gyermekek tekintetében jogosultak a családi kedvezmény megosztására.

Tekintettel arra, hogy a családi kedvezmény csak egyszeresen vehető igénybe, így – a kétszeres érvényesítés elkerülése érdekében – az adóelőleg-nyilatkozatot mindkét házastársnak, élettársnak, illetve mindkét személy munkáltatójának ki kell töltenie.

Az adóelőleg-nyilatkozat I. Blokkját az a magánszemély tölti ki, aki a családi kedvezményt érvényesíteni akarja. Az érvényesíteni kívánt családi kedvezmény nagysága meghatározható mind az összeg, mind a kedvezményezett eltartottak számának megjelölésével, az a), illetve a b) sor kitöltésével. Értelemszerűen a két sor közül csak az egyiket lehet kitölteni. Azaz például ha a magánszemélynek két kiskorú gyermeke van, és a teljes családi kedvezményt ő kívánja igénybe venni az adóelőleg megállapítása során is, akkor választhat, hogy a nyilatkozat a) sorában tüntet fel kétszer 62 500, azaz 125 000 forintot, vagy a b) sorában 2 főt.

Ha az eltartottak száma alapján meghatározható összegű családi kedvezményből a nyilatkozatot tevő magánszemély nem kéri a teljes összeg figyelembevételét az adóelőleg megállapítása során, akkor a fennmaradó összegről a magánszemély házastársa, közös gyermekek esetén élettársa tehet nyilatkozatot. Így például elképzelhető az, hogy a három kiskorú gyermeket nevelő házastársak közül az anya a nyilatkozat b) pontjában 2 főt jelöl meg, mely esetben férje már csak egy gyermekkel összefüggésben tehet adóelőleg‑nyilatkozatot. Ez hatásában ugyanazt eredményezi, mint ha a feleség az a) sorban 412 500, a férj pedig 206 250 forintot tüntetett volna fel.

Az 1. és a 2. sorban az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak számáról kell nyilatkozni. Abban az esetben, ha például a magánszemély két kiskorú gyermeke mellett két olyan egyetemista gyermeket is nevel, akik saját jövedelemmel nem rendelkeznek, azaz akiket a kiskorúak után járó családi pótlék összegének meghatározása során figyelembe vehetnek, akkor az 1. sorban 4 főt, a 2. sorban 2 főt kell feltüntetni. A 3. sorban az eltartottak azonosító adatait kell felsorolni, külön „x”-el jelezve azon személyeket, akik egyben kedvezményezett eltartottnak is minősülnek. Amennyiben az eltartott rendelkezik adóazonosító jellel, akkor a néven túl más természetes azonosító adatot nem kell feltüntetni a nyilatkozaton. A 4. sorban a kedvezményezett eltartottnak minősülő magzatok számát kell feltüntetni azzal, hogy ezen magzatok számával természetesen az 1. és 2. sor adatának meghatározása során is számolni kell. Végezetül az 5. sorban az adóelőleg-nyilatkozatot kitöltő magánszemély nyilatkozhat arról, hogy nincs vele együtt élő házastársa, illetve élettársa, mely esetben a II. Blokkot kitölteni nem kell.

A II. Blokkot az adóelőleg-nyilatkozatot tevő magánszemély élettársa, házastársa tölti ki és írja alá, ezzel igazolva azt, hogy beleegyezik abba, hogy a nyilatkozaton feltüntetett mértékig a nyilatkozó személy érvényesítse a családi kedvezményt az adóelőleg-megállapítása során.

A III. Blokkot az I. Blokkot kitöltő, tehát a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély munkáltatója tölti ki, míg a IV. Blokkot a másik – kedvezményt igénybe nem vevő – magánszemély munkáltatója kell, hogy kitöltse.

Példa: Egy házaspár két kiskorú gyermeket közösen nevel. Ugyancsak gondoskodnak 21 éves nappali tagozatos egyetemista gyermekükről is. A családban tehát a kedvezményezett eltartottak száma kettő, míg az eltartottak száma három. Így a szülők összesen kétszer 206 250 forint adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe. Úgy döntenek, hogy anyuka havonta 300 000 forint kedvezményt vesz igénybe – mivel ez a fix jövedelme. Apuka érvényesíti a fennmaradó kedvezményt.

Mivel a családi kedvezményt megosztva érvényesítik az adóelőleg megállapítása során, így külön-külön kell adóelőleg-nyilatkozatot tenniük, darabonként két-két példányban. Anyuka először is kitölt két nyilatkozatot, melynek I. Blokkjában magát tünteti fel. Az a) sorba 300 ezer forintot ír be. Az 1. sorba – ahol az eltartottak szerepelnek – három főt ír, míg a kedvezményezett eltartottakról szóló 2. sorba kettőt.

Anyuka nyilatkozatait apuka is kitölti, a II. Blokkban. Ezután apuka a 2 darab nyilatkozatot elviszi a munkáltatójához, és a IV. Blokkot kitölteti vele. Végezetül a 2 darab nyilatkozatot visszaadja anyukának, aki leadja azokat a saját munkáltatójánál.

Ugyanezeket a lépéseket apuka is megteszi, de ő az I. Blokkba nem 300 ezer, hanem csak 112 500 forint kedvezményt tüntet fel, mivel a gyermekek után igénybe vehető családi kedvezményből anyuka csak ennyit nem használt ki. Így a család összesen kétszer két darab nyilatkozatot tölt ki, melyeket mind a két munkáltató aláír.

Július 1-jével az egyetemista gyermek befejezi a tanulmányait, és hallgatói jogviszonya megszűnik. Ezért őt a családi pótlékra, és így a családi kedvezményre való jogosultság szempontjából is figyelmen kívül kell hagyni. Ezért július hónap során mindkét szülő köteles új adóelőleg nyilatkozatot benyújtani a munkáltatójához, amelyben már csak 2 kedvezményezett eltartottat tüntetnek fel, jelentősen csökkentve ezáltal az igénybe vehető kedvezmény összegét is.

/Az írás teljes terjedelmében az Önadózó 2012. mráciusi számában olvasható!/

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/