A diákok nyári munkavégzésének adójogi kérdései

ART 2007-08-01

Nyomtatás

Forrás: www.apeh.hu

A diákok munkavégzésének leggyakoribb, pénzbeli díjazással is járó eseteit tekintjük át a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok szempontjából:

1. A nappali tagozatos közép vagy felsõfokú oktatásban résztvevõ diákok szakmai gyakorlata:

Amennyibena tanuló, hallgató a szakmai gyakorlata idején a mindenkori minimálbér15%-át meghaladó díjazásban részesül, úgy az a feletti rész már egyébjövedelemnek minõsül, mely személyi jövedelemadó, és 11 százalékos EHOfizetési kötelezettséggel jár.

Azonban, ha a szakmai gyakorlatidejére kapott díjazás ezt a mértéket nem haladja meg, akkor adóterhetnem viselõ járandóságnak minõsül a személyi jövedelemadó törvényértelmében, tehát a rá esõ adót nem kell megfizetni.

Ha a diákcsak adóterhet nem viselõ járandóságban részesül, akkor adóbevallástsem kell benyújtani és adófizetési kötelezettség sem terheli.

Mása helyzet, ha a fenti díjazáson kívül egyéb vagy bármilyen más jogcímenis szerez jövedelmet a fiatal, mert akkor már adóbevallást kellbenyújtani és adófizetésre is sor kerülhet.

Atanulószerzõdéssel foglalkoztatott tanuló esetében a járulékalapotképezõ jövedelem a szerzõdésben meghatározott díj, mely a szakképzésrõlszóló törvény szerint legalább a minimálbér 20 %-a. A járulékfizetésikötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni,tételes egészségügyi hozzájárulást azonban nem kell fizetni.

2. Munkaviszony:

Szinténeléggé elterjedt jövedelemszerzési forma, mikor a fiatalt a nyári hónapvagy hónapok idejére munkavállalóként munkaviszonyban foglalkoztatják.

AMunka Törvénykönyv szerint az minõsül fiatal munkavállalónak, aki atizennyolcadik életévét még nem töltötte be. Munkaviszonyt az iskolaiszünet alatt a 15. életévét betöltött, nappali rendszerû iskolaiképzésben részt vevõ tanuló is létesíthet, a 16 éven aluli diákmunkavállalásához azonban törvényes képviselõjének hozzájárulásaszükséges.

A munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek minõsül, mely adó és járulék köteles.

Atársadalombiztosításra irányadó jogszabályok nem tesznek különbséget afelnõttként, illetve tanulóként, hallgatóként végzett munkatekintetében. A tanuló, hallgató munkaviszonyban vagy munkavégzésreirányuló egyéb jogviszony keretében is foglalkoztatható, vagy veletanulószerzõdés köthetõ.

A munkaviszony keretébenfoglalkoztatott tanuló, hallgató biztosítottá válik, így a részérejutatott jövedelem után a foglalkoztató és maga a biztosított is azáltalános szabályok szerint teljesíti járulékfizetési kötelezettségét,illetve a foglalkoztató a tételes eho fizetési kötelezettségét.

Amunkaviszonyban álló, nappali tagozatos tanuló, hallgató nem kötelespénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni (3 %), így e jogviszonyaalapján nem válik jogosulttá az egészségbiztosítás pénzbeliellátásaira.

3. Megbízási jogviszony:

Ez a szerzõdéstípus a személyi jövedelemadó szabályai szerint az ún. önállótevékenység kategóriájába tartozik, ahol a jövedelem kiszámításánálválasztható a 10% költséghányad elszámolása, vagy a tételesköltségelszámolás. Az e módszerekkel meghatározott jövedelem azadótábla szerint adózik.

Még egyszer fontos hangsúlyozni, hogyaz adóterhet nem viselõ járandóság kivételével minden említettjövedelemfajta esetén bevallást kell adnia a fiatalnak, az adóévetkövetõ év május 20-ig.

Az is fontos tudnivaló, hogy bármelyjövedelem csak akkor fizethetõ ki, ha a diák rendelkezik adóazonosítójellel, ami az adóhivatal ügyfélszolgálatainál igényelhetõ.

Atársadalombiztosítási szabályok szerint a munkavégzésre irányuló egyébjogviszony (megbízási, felhasználási szerzõdésen alapuló, vállalkozási,bedolgozói vagy segítõ családtagként létesített jogviszony) esetében atanuló, hallgató akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységbõlszármazó tárgyhavi járulékalapot képezõ jövedelem eléri vagy meghaladjaa tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér haviösszegének 30 %-át, vagy naptári napokra számítva annak harmincadrészét.

Amennyiben a biztosítási kötelezettség megállapítható,a járulékfizetési kötelezettséget és a tételes eho fizetésikötelezettséget a már említett általános szabályok szerint kellteljesíteni.

Ha biztosítási jogviszony nem jön létre afoglalkoztatót 11 %-os mértékû egészségügyi hozzájárulás fizetésikötelezettség terheli.

www.apeh.hu

APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága

Vissza az előző oldalra