A fizetési kedvezmény alapvetõ szabályai

ART 2010-07-14

Nyomtatás

Forrás: MTI

Amennyiben az adózó bebizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek, az APEH köteles a méltányosság jogával élni - derül ki a fizetési kedvezmény alapvetõ szabályairól az APEH honlapján közzétett tájékoztatóból. Fizetési kedvezményt kizárólag kérelemre lehet engedélyezni.

___________________________________________

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2010. 9-12. hónapra 5.880,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

___________________________________________

A fizetési kedvezmény alapvetõ szabályai

A tájékoztató szerint az adózás rendjérõl szóló törvény méltányossági lehetõséget biztosít azon adózóknak, akik fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség idõpontjáig nem, vagy csak részben tudják teljesíteni. Az eljárások alapja a fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történõ megfizetésére, mérséklésére, illetve elengedésére - összefoglaló néven: fizetési kedvezményre - irányuló kérelem.

Fizetési kedvezményt kizárólag kérelemre lehet engedélyezni. A fizetési kedvezmények elbírálása során csak azt vizsgálják, hogy a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei a konkrét esetben fennállnak-e. A kérelmet az igazgatóságokon, a fizetési kedvezmények osztályán kell elõterjeszteni. A fizetési kedvezményre vonatkozó elsõfokú adóigazgatási eljárás illetéke 2.200 forint.

A fizetési kötelezettség mérséklésére vagy elengedésére csak ténylegesen fennálló tartozás esetében kerülhet sor, vagyis a már – átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet mérsékelni (elengedni).

Adót (tõketartozást) csak magánszemély esetében lehet mérsékelni. Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére nyújt lehetõséget.

Magánszemély adózónál a kérelem elbírálásakor az adóhatóságnak azt kell mérlegelnie, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élõ közeli hozzátartozók megélhetését.

Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét a hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. Utóbbi esetben a magánszemély adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére, illetve elengedésére van lehetõség a kivételes méltányosság keretében.

A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes figyelembe vételével vizsgálja az adóhatóság. A mérlegeléskor többek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsiköltségeket, a lakást terhelõ hitel havi törlesztõ részletét, a közös háztartáson kívül élõ hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket.

Jogi személy és egyéb szervezet esetében a pótlék és bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlõ körülmény esetén, így különösen akkor mérsékelhetõ (vagy engedhetõ el), ha e tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A mérséklés intézménye nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott indokolt tehát alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elõsegíthetõ - hívja fel a figyelmet a közlemény. Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának.

Jogi személy és egyéb szervezet, vagy gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemély pótlék- és bírságtartozása mérséklését (elengedését) az adóhatóság az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

Magánszemélyek jövedelemadójának elõlegére és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizetõ által a magánszemélytõl levont járulékokra, továbbá a magánnyugdíjpénztári tagdíjra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra és önellenõrzési pótlékra fizetési könnyítés nem engedélyezhetõ.

Egyéb adók esetében akkor engedélyezhetõ fizetési könnyítés, ha a következõ feltételek együttesen fennállnak: az adósnak fizetési nehézsége van, ami miatt nem képes a tartozások azonnali vagy egy összegû megfizetésére; a fizetési nehézség kialakulása nem róható fel a kérelmezõnek, vagy elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tõle elvárható; a fizetési nehézség átmeneti jellegû.

Magánszemélyek esetében figyelmen kívül lehet hagyni, hogy a fizetési nehézség neki felróhatóan alakult ki, ha a kérelmezõ igazolja vagy valószínûsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegû megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

A fizetési könnyítés megadásához az adóhatóság különbözõ feltételeket szabhat. Ha valaki nem teljesíti a feltételt, a kedvezmény megszûnik, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. Ilyen feltétel lehet a fizetési könnyítés idõtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettség teljesítése, vagy például az adótartozás egy részének meghatározott idõpontig történõ megfizetése, megfelelõ biztosíték (kezesség, zálog, jelzálog) adása.

Az APEH felhívja a figyelmet arra: mérséklési és fizetési könnyítési kérelem ugyanazon beadványban történõ együttes elõterjesztése esetén a mérsékelni kért tartozásra célszerû fizetési könnyítést is kérni (a kérelem elutasítása esetére), mivel ennek hiányában – tekintettel arra, hogy az adóhatóság a kérelemtõl nem térhet el – a mérsékelt összegre az adóhatóság akkor sem engedélyezhetne ugyanazon határozatában fizetési könnyítést, ha a többi tartozás megfizetésére ilyen kedvezményt biztosított.

***

A KÖNYVELÕI FELELÕSSÉG KÉZIKÖNYVE + CD

Az I. Fejezet szól a könyvelési szerzõdésrõl – amelyben felvázoljuk azokat a jogi technikákat, amelyeket mindenképpen javasolunk beépíteni az ügyféllel megkötött könyvelési szerzõdésbe. Ezeket könyvünk, és annak CD melléklete részletesen tartalmazza.Könyvünk II. Fejezete az adótörvények rejtett csapdáival, és a könyvelõi munka során elkövethetõ tipikus hibalehetõségekkel foglalkozik. Tanulságos olvasmány ez könyvelõknek – egy könyvelõirodai vezetõ tollából. A III. Fejezetet a könyvelõi kártérítési felelõsségnek szenteltük, amelybõl egyáltalán megismerheti, hogy melyek a téma lényeges kérdései, érveket, tippeket kaphat ilyen élethelyzetekre. Könyvünk értékes részét képezi az a 20 esettanulmány, amelyek könyvelõi kártérítési jogeseteket dolgoznak fel. A könyvelõ irodák felelõsségi kérdései mellett részletesen foglalkozunk a munkaviszonyban, alkalmazottként foglalkoztatott könyvelõk, fõkönyvelõk, gazdasági igazgatók kártérítési felelõsségével is. Könyvünk IV. Fejezete pedig – egyfajta válaszként, megoldásként a könyvelõi kártérítési felelõsség által felvetett kérdésekre – tartalmazza a könyvelõ iroda Általános Szerzõdési Feltételeit, továbbá Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, felhasználható iratminta formájában. Ezeket megnyitható word dokumentumként – további iratmintákkal együtt – a könyvünk Függelékét képezõ CD is tartalmazza.

A könyvelõi felelõsség kézikönyve. Szerzõ: Dr. Szabó Tibor, Regõs Gábor
Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2009
Terjedelem: 328 oldal + CD
Ára: 9.900,-Ft + 740,-Ft postaköltség - Önadózó újság elõfizetõknek 20% kedvezménnyel 7.920,-Ft + postaköltség

Megrendelés: info@onadozo.hu

Önadózó újság elõfizetés: info@onadozo.hu

Személyesen megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat, 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 267 5010

Vissza az előző oldalra