A gyes melletti foglalkoztatás

ART 2007-09-26

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

A családok számára komoly anyagi kockázatot jelent a gyermekvállalás. A gyermekvállalás gátjává vált a munkahely elvesztésének réme, illetve a gyermekvállalást követõen az ismételt munkába állás lehetõségének beszûkülése.

Az írás teljes terjedelemben megjelenik az Önandózó 2007/10. számában. Az Önadózó újság elõfizethetõ: info@onadozo.hu

Elõfizetési díj 2007. december 31-ig: 980,-Ft/hó

***

Az elmúlt években ezeknek a kedvezõtlen tendenciáknak a visszaszorítása érdekében több kormányzati intézkedés látott napvilágot. E cikk keretében azokat a szabályokat tekintjük át, melyek segítséget jelenthetnek az érintetteknek abban, hogy eligazodjanak a jogszabályok „dzsungelében” és a társadalombiztosítás keretében számukra a legkedvezõbb foglalkoztatási formát választhassák, illetve, hogy a jogszabályoknak megfelelõen tudják kötelezettségeiket teljesíteni.

(....)

Fõszabály szerint a gyermekgondozási segélyben részesülõ – ide nem értve a nagyszülõket – keresõtevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat. A kiskorú szülõ gyermekének a gyámjára nem vonatkozik ez a korlát. Idõkorlátozás nélkül folytatható a keresõtevékenység a gyermek egyéves kora után.

(...)

Ha a magánszemély az ellátást megelõzõen nem rendelkezett biztosítási jogviszonnyal, a továbbiakban sem válik biztosítottá, de egészségügyi szolgáltatásra – külön járulékfizetés nélkül – illetve szolgálati idõre jogosultságot szerez.

A gyes folyósításban részesülõ személy esetén foglalkoztatónak az ellátást folyósító szerv minõsül. Az ellátás összege után a központi költségvetést terheli a 21 százalék mértékû nyugdíjbiztosítási és az összesen 9 százalék mértékû természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége. Az ellátás összegébõl csak a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, illetve magánnyugdíj-pénztári tagság esetén 8 százalék tagdíjat és 0,5 százalék nyugdíjjárulékot kell a foglalkoztatónak levonnia. A magánszemély pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére nem kötelezett.

A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülõ személy a gyermekgondozási segély után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülõ személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.

A gyes folyósítás idõtartama alatt a gyermek egyéves korának betöltését követõen van mód arra, hogy az érintett ismét munkába álljon illetve új munkaviszonyt vagy azzal egy tekintett alá esõ jogviszonyt, szövetkezeti tagként személyes közremûködést igénylõ jogviszonyt, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyt létesítsen.

Az egyéni és társas vállalkozókra a járulékfizetési kötelezettség teljesítésének szempontjából speciális szabályok vonatkoznak.
Társas vállalkozó esetén a járulékfizetési kötelezettséget a személyes közremûködésre tekintettel kifizetett tagi jövedelem, de havi átlagban legalább a 131 000 forint összegû minimum járulékalap figyelembevételével kell teljesíteni. Ha a tényleges tagi jövedelem összege nem éri el a minimum járulékalap összegét, járulékalapként a tényleges tagi jövedelem összege szolgál, ami azonban nem lehet kevesebb, mint a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér összege, amely a járulékalap alsó határa.
A társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járuléknak nincs felsõ határa. A nyugdíjjárulék felsõ határaként napi 18 490 forintot határozott meg a Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló törvény.

A járulékalap alsó és felsõ határát azzal az idõszakkal arányosan csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó – egyebek mellett - gyermekgondozási segélyben részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély idõtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.

Az egyéni vállalkozó járulékalapja a vállalkozói kivét, átalányadó alapja, de havi átlagban legalább a 131 000 forint, mint minimum járulékalap. Ha a kivét, átalányadó alapját képezõ jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, a járulékfizetési kötelezettséget a tényleges jövedelem, de legalább a minimálbér alapján kell teljesíteni.

Az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az idõtartamra, amelynek tartama alatt – egyebek mellett - gyermekgondozási segélyben részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.

E rendelkezésekbõl adódóan a minimálbér alapján történõ járulékfizetés alól a törvény mentességet csak azokra a speciális esetekre ad, amikor a meghatározott ellátásban részesülõ egyéni és társas vállalkozó a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja.
Az egyéni vállalkozók esetében is érvényesülnek a járulékalap alsó és felsõ határának megállapítására, korrekciójára vonatkozó elõírások.

Amennyiben a gyes ellátás idõtartama alatt az egyéni vagy társas vállalkozó a tevékenységét személyesen folytatja, a járulékfizetési kötelezettség szempontjából a fõfoglalkozású vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell eleget tenniük kötelezettségeiknek.

Ezzel kapcsolatosan a leggyakoribb kérdés, hogy mi minõsül a vállalkozói tevékenység folytatásának.

A társadalombiztosítási szabályok vonatkozásában a társas vállalkozók esetében a járulékalap korrekciós lehetõsége, valamint az egyéni vállalkozók tekintetében a járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítésnél a vállalkozói tevékenység személyes folytatása a feltétel, melyen a vállalkozói igazolványban feltüntetett, vagy a társasági szerzõdésben meghatározott tevékenység személyes folytatása értendõ.

A gyes folyósítás mellett létesített munkaviszony

(...)

A biztosítottat terheli a 4 százalék mértékû természetbeni és a 3 százalék mértékû pénzbeli egészségbiztosítási járulék. Itt szükséges megemlíteni, hogy az ellátásban részesülõ magánszemély az ellátás folyósítására tekintettel nem mentesül a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól. A biztosítottat terhelõ 8,5 százalékos nyugdíjjárulék (magánnyugdíj-pénztári tagság esetén a 8 százalék tagdíj és a 0,5 százalék nyugdíjjárulék) megfizetésénél figyelemmel kell lenni a járulékfizetési felsõ határra is, amelynek éves összege 6 748 850 forint. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az ellátás és a munkabér együttes összege meghaladja a járulékfizetési felsõ határ összegét, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékfizetési felsõ határnak megfelelõ összeg után kell csak megfizetni.

A foglalkoztatónak nincs tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége.

A gyermekvállaláshoz kapcsolódó kedvezményes járulékfizetés

2007. július 1-jétõl került bevezetésre a START PLUSZ kártya. START PLUSZ kártyát az igényelhet, aki a gyes ellátás folyósításának megszûnését követõ egy éven belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követõen a gyes további folyósítása mellett kíván elhelyezkedni, feltéve, hogy nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban.

A START PLUSZ kártya birtokában javulhatnak az elhelyezkedés esélyei, hiszen e foglalkoztatási formához kedvezményes járulékfizetési kötelezettség fûzõdik.
Foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak kell tekinteni: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, és a munkaviszony elemeit tükrözõ külön törvényekben meghatározott jogviszonyokat, a közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a hivatásos nevelõszülõi jogviszonyt, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerzõdéses állományú tagjának szolgálati viszonyát.
A START PLUSZ kártya a gyermekgondozási segély folyósításának megszûnését követõ foglalkoztatáshoz - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - annyiszor váltható ki, ahányszor különbözõ személyekre tekintettel az ellátás megállapítására sor került.
Ha a START PLUSZ kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, a következõ kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor.

Abban az esetben, ha a START PLUSZ kártyát gyermekgondozási segély melletti foglalkoztatáshoz igényelte a magánszemély, az igénybe vett START PLUSZ kártya érvényességi idejének lejártát követõen a gyermekgondozási segély folyósításának megszûnését követõ foglalkoztatáshoz újabb START PLUSZ kártya már nem váltható ki.

Az említett kedvezményes járulékfizetés kedvezményezettje START PLUSZ kártyával történõ foglalkoztatás esetén a munkáltató.

Az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkezõ személy foglalkoztatása után a munkaadót nem terheli a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, és nem kell megfizetni a 3 százalékos munkaadói és a 29 százalékos mértékû társadalombiztosítási járulékot. Ezek együttes összege helyett a foglalkoztatás elsõ évében a bruttó munkabér tizenöt százalékának, második évében huszonöt százalékának megfelelõ fizetési kötelezettséget kell teljesíteni.
A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelezõ legkisebb munkabér kétszeresének megfelelõ járulékalap erejéig érvényesítheti.
Ha a munkavállaló munkabére a kötelezõ legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni.

A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás idõtartama a harminc napot meghaladja, és a munkaidõ legalább a napi négy órát eléri. Nem érvényesíthetõ a kedvezmény, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony bármilyen okból nem éri el a 30 napos idõtartamot, vagy ha a napi munkaidõ négy óránál kevesebb. Ebben az esetben nem jöhet szóba a heti munkaidõkeret megállapítása, mert a törvény napi 4 óra idõtartamban határozza meg a munkavégzést.

A gyes melletti munkavégzés megvalósulhat megbízási, vállalkozási, illetve választott tisztségviselõi jogviszonyban (díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok) is. Ezekben az esetekben az alapul szolgáló jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell a biztosítási jogviszonyt és az ezzel összefüggõ járulékfizetési kötelezettséget elbírálni. Ezekben az esetekben a biztosítási jogviszony feltételhez kötött, hiszen a biztosítási kötelezettség függ a díjazás összegétõl.

Az említett jogviszonyokban biztosítottá csak abban az esetben válnak az érintett személyek, ha tárgyhavi járulékalapot képezõ jövedelmük eléri a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. (2007. január 1-jétõl a minimálbér összege 65 500 forint, ennek 30 százaléka 19 650 forint, naptári napi 655 forint.)

A biztosítási kötelezettség megállapítása a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokban

(...)

Ha a biztosítási jogviszony kezdõ vagy befejezõ idõpontja nem állapítható meg, vagy az vitatott, akkor a biztosítás idõtartamaként:
- a tevékenység idõtartamát,
- teljesítésre irányuló szerzõdés esetén a szerzõdés megkötésétõl a teljesítésig eltelt idõtartamot,
- ha sem a tevékenység idõtartama, sem a teljesítés idõpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig eltelt idõtartamot kell figyelembe venni.

Az elõzõektõl eltérõen felhasználási szerzõdésen alapuló biztosítási jogviszony elbírálása során a szerzõdés megkötésétõl a mû elfogadásáig tartó idõtartam vehetõ figyelembe.

Az elõadómûvész biztosítási kötelezettségének megállapításánál speciális szabály érvényesül. Nevezetesen, hogy esetükben a felhasználási szerzõdés megkötésétõl, az elõadásra történõ felkérés elfogadásától az elõadás tartása napjáig eltelt idõtartam az irányadó, azonban szerzõdésenként, elõadásonként legfeljebb 7 nap vehetõ figyelembe.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek biztosítása akkor is fennáll a jogviszony idõtartamán belül, ha
- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban,
- gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, továbbá
amennyiben az ellátások folyósítását közvetlenül megelõzõ napon biztosított volt.
Amennyiben létrejön a biztosítási jogviszony és van járulékalapot képezõ jövedelem, a biztosítást meg kell állapítani és a foglalkoztatót is és a biztosítottat is az általános szabályok szerinti járulékfizetési kötelezettség terheli.

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál figyelemmel kell lenni az Szja. törvénynek az önálló tevékenységet folytatók költség elszámolására vonatkozó rendelkezéseire is. A magánszemély választhatja a tételes költségelszámolást, illetve választhatja a 10 százalékos költséghányad alkalmazását is. A tételes költségelszámolás alkalmazása esetén a járulékalap meghatározásakor maximum 50 százalékos költségrész vehetõ figyelembe, és nem járulékalap a 10 százalékos költséghányad sem.

Abban az esetben, ha a megbízási szerzõdésben kikötött díjazás és a szerzõdés idõtartama alapján a biztosítási jogviszony nem jön létre, a megbízónak és a megbízottnak sincs járulékfizetési kötelezettsége, de az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) elõírásai szerint felmerül a kifizetõ 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége.

A felhasználási szerzõdésen alapuló biztosítási és járulékfizetési kötelezettség megállapítása során ügyelni kell arra, hogy járulékalapként csak a személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. A vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként járó díj összege nem képez járulékalapot, ezért ezt a jövedelemrészt a biztosítási kötelezettség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni. A személyes munkavégzéssel összefüggõ biztosítási jogviszony megállapítása során a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

A járulékfizetési kötelezettség mellett azonban fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy az eho tv. 7. § (1) bekezdés a) pont elõírása szerint a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól mentesül a foglalkoztató a gyes folyósítás idõtartama alatt.

Matlné Kisari Erika

***

Önadózó újság elõfizetés: info@onadozo.hu

Önadózó Kézikönyvek: www.kezikonyvek.hu

Vissza az előző oldalra