A lakáscélú hitel áthúzódó kedvezménye 2010 után

ART 2011-07-13

Nyomtatás

Forrás: www.apeh.hu

A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye 2007. január 1-jével megszûnt, azonban átmeneti szabály alapján azok, akik a hitel törlesztését ezen idõpontot megelõzõen megkezdték, a kedvezményt áthúzódó kedvezményként ezt követõen is igénybe vehetik. A kedvezmény utoljára legfeljebb 2015. adóévben vehetõk igénybe [Szja tv. 84/I.§]

_____________________________________

Kérjen ingyenes Önadózó bemutató számot!

Az Önadózó újság egy korábbi számának megküldésével Ön betekintést nyerhet abba a mûhelymunkába, amellyel havonta többezer vállalkozás, intézmény és tanácsadó részére nyújtunk segítséget, szakmai információkat, megoldásokat adókötelezettségeik szakszerû teljesítéséhez. Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb - Számvitel - Munkaügy a gyakorlatban, havonta 64 oldalon. A megadott postacimre megküldjük, jelezze e-mailben: info@onadozo.hu

__________________________________________

A lakáscélú hitel áthúzódó kedvezménye 2010 után

A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye 2007. január 1-jével megszûnt, azonban átmeneti szabály alapján azok, akik a hitel törlesztését ezen idõpontot megelõzõen megkezdték, a kedvezményt (a törvényi feltételek teljesítése esetén) áthúzódó kedvezményként ezt követõen is igénybe vehetik [az átmeneti rendelkezést egyébként az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 223.§ (7) bekezdése tartalmazza]. A kedvezmény érvényesítésének idõbeli határt egyrészrõl a törlesztési idõszak tartama szab, hiszen mindaddig, amíg a törlesztés folyik, az adókedvezmény alapja meghatározható. Másrészrõl a törvényhozó objektív korlátot szabott az áthúzódó kedvezmények érvényesítésének, oly módon, hogy azok utoljára legfeljebb 2015. adóévben vehetõk igénybe [Szja tv. 84/I.§]

A téma aktualitását az adja, hogy fõszabály szerint a kedvezményt a hiteltörlesztés megkezdésének évében és az azt követõ négy adóévben lehet érvényesíteni, tehát a kedvezményre jogosultak általános esetben utoljára a legutóbbi, 2010. évi bevallásukban csökkenthették ezen a címen az adójukat. Áthúzódó érvényesíthetõsége miatt indokolt a kedvezmény meghosszabbított idõtartamban történõ igénybe vételének feltételeit áttekinteni.

A NAV Észak-alföldi Regionális Adó Fõigazgatósága Tájékoztatási és Koordinációs Osztályának tapasztalatai szerint a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény - rendkívül differenciált - jogi szabályozási környezetének számos pontjával összefüggésben alakultak ki (és jelentkeznek folyamatosan) olyan értelmezési problémák, amely adózói kérdésfeltevések - illetve ezekre reflektálva - központi hivatali, valamint egyéb szakirodalmi állásfoglalások sokaságát generálta. Az egyik ilyen értelmezési problémát - amely a kedvezmény áthúzódó érvényesítésére jogosultak körének meghatározása kapcsán merül fel - az okozza, hogy az értelmezési nehézségek nem (vagy nem csak) magával az adójogi szabályozással kapcsolatosan jelentkeztek, hanem a lakáscélú állami támogatásokra vonatkozó, nem adójogi szabályozással összefüggésben. A kedvezmény igénybe vételére jogosultak meghatározásához elengedhetetlen tehát a törvényben hivatkozott, „a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet” [a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet)] közvetlen támogatásokra vonatkozó lényegi szabályainak ismerete.

Jelen tájékoztatóban az Szja tv. 2006. december 31-én hatályos 38.§ (7) bekezdésében foglalt rendelkezésnek a Rendeletben foglalt támogatási konstrukciók tükrében való értelmezéséhez nyújtunk segítséget.

Az Szja tv. 2006. december 31-én hatályos 38.§ (7) bekezdése

A 1+4 éves érvényesíthetõség fõszabálya alóli kivételt, akikre tekintettel a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményével a jövõben is foglalkoznunk kell, az Szja tv. hivatkozott 38.§ (7) bekezdésének második mondatában meghatározott jogosultak képezik.

A bevezetõben említett értelmezési nehézségeket felvetõ, sokat vitatott rendelkezés így hangzik: „Ha azonban az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelõlegezõ kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint az igénylõ gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelõlegezõ kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthetõ, amikor az igénylõnek a törlesztési idõszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van”.

A rendelkezés célja, hogy a kedvezmény fõszabály szerinti, 5 éves idõtartamát követõen a gyermekes családok a gyermek családi pótlékra jogosultságáig továbbra is kihasználhassák az adókedvezmény nyújtotta lehetõséget, azonban csak akkor, ha közvetlen lakáscélú állami támogatást a gyermekre tekintettel korábban nem vettek vagy nem vehettek igénybe. Az áthúzódó kedvezmény vonatkozásában érvényesül tehát az az elv, hogy az érintettek csak egyféle jogcímen és formában, azaz vagy közvetlen támogatásként, vagy adórendszeren keresztüli kedvezmény formájában jogosultak állami támogatást igénybe venni. A jogosultak körét akár a jövõben (a tájékoztatási tevékenység során), akár a visszatekintõ jellegû vizsgálatok (ellenõrzési tevékenység) során ezen rendezõ elv mentén lehet meghatározni, illetve adott esetben abból az adózót kizárni.

Lényeges hangsúlyozni, hogy a kedvezmény igénybe vételének elsõ 5 évére ilyen jellegû korlátozást nem fogalmaz meg a törvény, azaz az is érvényesíthetett adókedvezményt, aki egyébként a kormányrendelet szerinti közvetlen támogatási lehetõséget is igénybe vette. Az ilyen adózók azonban 5 éven túl nem vehetik igénybe az adókedvezményt.

Megjegyzendõ továbbá, hogy a családi pótlékra vonatkozó szabályozás szerint a (saját jogán) családi pótlékra való jogosult gyermek fogalma nem azonos a családi pótlékra jogosító gyermek fogalmával. E tekintetben az adóhivatal a kedvezõbb értelmezés talaján minden olyan gyermeket elfogad a kedvezmény érvényesíthetõsége szempontjából, aki családi pótlékra jogosít.

Tekintettel arra, hogy a lakáscélú hitel kedvezménye olyan hiteltörlesztésre tekintettel vehetõ igénybe, amely 2007. január 1-t megelõzõen megkezdõdött, az alábbiakban a Rendelet 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseinek kivonatát közöljük.

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet

Az igénybe vehetõ támogatási formákat a Rendelet 1.§ (1)-(2) bekezdése tartalmazza:

1. § (1) Az e rendeletben foglalt feltételek alapján állami támogatás vehetõ igénybe a központi költségvetésbõl a Magyar Köztársaság területén lévõ lakás építésére, vásárlására, bõvítésére, korszerûsítésére, a lakóépületek közös használatú részeinek felújítására, valamint a társulati úton megvalósuló közcélú víziközmû beruházásokra.(…)

(2) Az e rendelet alapján nyújtható támogatások a következõk:

a) lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény,

b) akadálymentesítési támogatás,

c) fiatalok otthonteremtési támogatása,

d) jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása,

e) kiegészítõ kamattámogatás,

f) kamattámogatás lakóház-felújításra és víziközmû létesítésére,

g) kamattámogatás települési önkormányzatok részére [1993. évi LXXVIII. törvény 64. § (4) bekezdés],

h) kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítéshez,

i) a települési önkormányzatok támogatása az önkormányzati bérlakásállomány növelése, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerûsítése, felújítása, közmûvesített építési telkek kialakítása, a városrehabilitáció keretében lakóépülettömbök korszerûsítése, felújítása, egycsatornás gyûjtõ kémények (termofor kémények) felújítása, továbbá nyugdíjasházak és idõsek otthona létesítése, lakbértámogatás, egyházak támogatása nyugdíjasházak és idõsek otthona létesítése és a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerûsítése, felújítása, valamint megyei önkormányzatok támogatása idõsek otthona létesítése érdekében

[az a)-i) pont alattiak a továbbiakban együtt: támogatás].

A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye szempontjából a (2) bekezdés a) és c) pontja releváns. Ezek azok a támogatási formák, melyeknek a kedvezménnyel való összeegyeztethetõségét vizsgálni kell.

I. A Rendelet 5.§ (1)-(2) bekezdése tartalmazza a közvetlen lakásépítési kedvezmény feltételeit. (a köznyelvben egyszerûen. „szocpol”-ként emlegetett támogatás).

5.§ (1) Állami támogatásként lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény (a továbbiakban: kedvezmény) illeti meg az igénylõt a vele közös háztartásban élõ, általa eltartott és a felépített, illetõleg megvásárolt lakásba vele együtt beköltözõ gyermeke és más eltartott családtagja után az építési költség (vételár) megfizetéséhez.

(2) A kedvezmény a következõ célokra nyújtható:

a) új lakás felépítése, a családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem minõsülõ tetõtér-beépítésének a kivételével,

b) az értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlása,

c) olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen ötven százalékot elérõ arányban az igénylõ tulajdonában lévõ lakása, az épület alapterületének növelésével legalább egy lakószobával bõvül,

ca) bármely építtetõ esetében, illetõleg

cb) két vagy több gyermeket eltartó építtetõ esetében, ideértve az új lakás építésének nem minõsülõ tetõtér-beépítést és emeletráépítést is,

d) a három vagy több gyermeket eltartók vagy együtt költözõ eltartott gyermekeik több mint két éve már tulajdonában lévõ lakás értékesítése, és helyette nagyobb hasznos alapterületû és legalább egy lakószobával több szobaszámú, továbbá legalább komfortos lakás vásárlása esetén, ez utóbbi lakóingatlan megvásárlásához, ha az értékesített lakás az eltartóknak és együtt költözõ eltartott gyermekeiknek együttesen legalább 50%-os arányú tulajdonában állt, továbbá, ha az értékesített lakás eladási árának az azt terhelõ, visszafizetett önkormányzati, illetõleg munkáltatói támogatással, valamint lakáscélú hitelintézeti kölcsönnel csökkentett összegét a vásárlásra fordítják. A kedvezmény igénybevételével megvásárolt lakóingatlanban az eltartók és együtt költözõ eltartott gyermekeik tulajdoni hányada nem lehet kevesebb, mint az értékesített lakásban volt.

(3) (…)

(4) A kedvezmény összege a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben az elsõ gyermek után kilencszázezer forint, a második gyermek után egymillió-ötszázezer forint, a harmadik gyermek után egymillió-négyszázezer forint, a negyedik gyermek után nyolcszázezer forint, minden további gyermek esetében kettõszázezer forint.

(5) A kedvezmény összege a (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben az elsõ gyermek után négyszázötvenezer forint, a második gyermek után hétszázötvenezer forint, a harmadik gyermek után hétszázezer forint, a negyedik gyermek után négyszázezer forint, minden további gyermek esetében százezer forint.

(6)-(7) (…)

6. § (1) A kedvezmény összege gyermeken kívüli más eltartott családtag után személyenként harmincezer forint.

(2)-(3) (…)

(4) A kedvezményt ugyanazon gyermek vagy más eltartott családtag után csak egy alkalommal lehet igénybe venni.

A lakásépítési kedvezmény tehát egy összegben folyósított közvetlen támogatás, amelyet lakás építéséhez, vásárlásához, bõvítéséhez, nagyobbra cseréléséhez szükséges költségek (vételár) megfizetéséhez, a gyermekek és más eltartottak számától függõ összegben lehet igénybe venni. A kedvezmény tehát közvetlen költségek (vételár) megfizetésére használható, és nem kötõdik kölcsönszerzõdéshez.

A lakás bõvítéséhez, nagyobbra cseréléséhez [5.§ (2) bekezdés c)-d) pont] igénybe vett támogatás összege a teljes támogatásnak a fele (a közkeletû elnevezéssel „fél-szocpol”).

Lényeges, hogy az adókedvezményre vonatkozó szabály alkalmazásában lakásépítési kedvezménynek az 1.§ (2) bekezdés a) pontjában szereplõ támogatás minõsül, amely jelenti a szocpolt és a fél-szocpolt is, nem foglalja magában azonban az otthonteremtési támogatást [mely a 2.§ c) pontjában található].

II. A Rendelet 5.§ (3), illetve (6)-(7) bekezdései szabályozzák a használt lakás vásárlására a szocpol támogatás fele összegében igénybe vehetõ ún. fiatalok otthonteremtési támogatását, mely támogatási forma kölcsönszerzõdéshez kapcsolódik, és a kölcsön tõketörlesztésére használható fel. Az otthonteremtési támogatás esetében (amelyet az összegének meghatározása ellenére nem azonos a fél-szocpollal) lényegében tehát a lakáscélú állami támogatás idõben elhúzódó igénybe vételérõl van szó abban az idõszakban, amelyben a lakásszerzés ténylegesen gazdasági terhet jelent a család számára, figyelembe véve, hogy az esetek többségében a lakásszerzés hitelbõl történik.

Az otthonteremtési támogatás sajátossága a lakáscélú hitel kedvezménye szempontjából, hogy annak igénybe vétele - erre irányuló törvényi rendelkezés hiányában - nem zárja ki a kedvezmény igénybe vételét.

5.§ (3) Fiatalok otthonteremtési támogatására jogosultak a gyermeke(ke)t nevelõ, 35 év alatti házastársak, legalább egy éve közös háztartásban élõ élettársak vagy egyedülálló személyek a használt, legalább komfortos lakás vásárlásához szükséges önerõ növelése érdekében, amennyiben az ingatlan vételára nem haladja meg Budapesten és megyei jogú városokban a 12 millió forintot, vidéken a 8 millió forintot. A lakás vételára nem lehet több sem az illetékes önkormányzat jegyzõje által kiadott értékbizonyítvány szerinti értéknél, sem a hitelintézet által megállapított forgalmi értéknél.

(6) A fiatalok otthonteremtési támogatásának összege megegyezik az (5) bekezdés szerinti kedvezménnyel, de nem haladhatja meg az adásvételi szerzõdés szerinti vételár 70%-át. E támogatást igényelhetik a támogatást korábban született gyermekek után igénybevevõk a késõbb született gyermek(ek) után is - az adásvételi szerzõdés keltének idõpontjában érvényben volt összegben - abban az esetben, ha kölcsönszerzõdésük van. Az igénybe vett támogatást csak a még fennálló - elsõdlegesen a 12. § szerinti - kölcsön tõketörlesztésére lehet fordítani.

(7) A kölcsönszerzõdés megkötésének idõpontjában hatályban volt jogszabály rendelkezéseinek megfelelõ adóst az ott meghatározott mértékû kedvezmény a kölcsönszerzõdés megkötését követõen született gyermekek után is megilleti, számításba véve a születés idõpontjában meglévõ (1) bekezdés szerinti gyermekeiket, személyi és egyéb - a kölcsönszerzõdés megkötésekor hatályban volt rendelet szerinti - feltételeket. Amennyiben a támogatásra jogosult adós a kedvezményt a 20. § (1) bekezdésében meghatározott határidõt követõen igényli, akkor a kedvezményt a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célra nyújtott és a születés idõpontjában meglévõ kölcsönbõl még fennálló tartozás csökkentésére használható fel. A 12. §, illetve a 13. § szerinti kölcsönök esetében a gyermek születésének idõpontjáig esedékessé vált és az adós terhére elszámolt szerzõdéses kamatoknak a kedvezményre jutó összegét is jóvá kell írni. Amennyiben az igénylés a 20. § (1) bekezdésében meghatározott határidõn belül történik, a kedvezmény - az adós választása szerint - az építési költség (vételár) megfizetésére is felhasználható.

III. Már a kezdetektõl értelmezési gondok övezték az ún. megelõlegezõ kölcsön fogalmát. A megelõlegezõ kölcsön ugyanis közgazdasági tartalmát tekintve nem hitelintézeti kölcsön, hanem lényegében maga a „szocpol”, melyet az állam a feltételeknek való megfelelés hiányában is megelõlegez. A támogatás csak azért „kölcsön”, mert elõfordulhat, hogy vissza kell fizetni, ti. akkor, ha a vállalt gyermek az elõírt idõ alatt nem születik meg, vagy a házastársak elválnak. Amennyiben azonban a vállalt feltételeket az igénylõ teljesíti, a megelõlegezõ kölcsön visszavonhatatlanul állami támogatássá válik. Az állami támogatás és a hitelintézet által nyújtott kölcsön kategóriái amiatt mosódnak össze, hogy a megelõlegezõ kölcsönhöz az igénylõ közvetetten, a bankon keresztül jut hozzá (kritika érheti a jogszabályt atekintetben, hogy a megelõlegezõ kölcsönt a Rendelet a közvetlen támogatások szabályai között helyezi el, azonban azt valójában közvetetten, a hitelintézeten keresztül nyújtja az állam).

Az igénylõ a gyermekvállalási határidõt megelõzõen nem terheli semmilyen fizetési kötelezettség, majd a gyermek megszületése esetén az állam „visszafizeti a kölcsönt” a felvevõ helyett. Amennyiben a gyermekvállalási határidõ eredménytelenül telik el, a szerzõdõ fél lesz köteles a felvett összeget visszafizetni. Ekkor a szerzõdõ fél olyan helyzetbe kerül, mint bármely más piaci hitelfelvevõ: köteles törleszteni a felvett hitelt.

Természetesen elõfordulhat, hogy a felvett kölcsön összege nagyobb, mint az államilag támogatott rész, azaz a kölcsön csak részben megelõlegezõ. Ez azonban nem okoz problémát az Szja tv. értelmezése szempontjából, mivel a támogatott rész ugyanúgy viselkedik, mint a teljes összegû megelõlegezõ kölcsön, a felettes rész pedig a normál piaci feltételekkel kötött lakáshitelnek felel meg.

5/A. § (1) A fiatal házaspár az önerõ növelése érdekében kérheti az 5. § szerinti, kedvezményre jogosító feltételek fennállása esetén a kedvezmény kölcsönként történõ megelõlegezését (a továbbiakban: megelõlegezõ kölcsön). A megelõlegezõ kölcsön futamidejére, kamattámogatására, valamint kamat- és költségmegállapítási feltételeire a 13. § szerinti rendelkezések az irányadóak, minden egyéb, jelen §-ban nem szabályozott kérdésben a kedvezményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A gyermektelen fiatal házaspár két születendõ gyermek, egygyermekes fiatal házaspár további egy születendõ gyermek vállalása esetén hitelintézet útján - a hitelintézet által megfelelõnek minõsített ingatlanfedezet biztosítása esetén - jogosult a megelõlegezõ kölcsön igénybevételére. A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidõ, egyben a megelõlegezés idõtartama egy gyermek esetében négy év, két gyermek esetében nyolc év. A gyermek(ek) vállalt határidõig történõ igazolt megszületése esetén a megelõlegezõ kölcsönnek az 5. § (4) bekezdése szerinti összegét az állam a hitelintézet részére közvetlenül megfizeti; ezzel az igénylõ házaspár a kedvezményt igénybe vevõnek minõsül.

(3) A vállalt gyermek(ek) megszületéséig, de legfeljebb az erre vonatkozó határidõ lejártáig az igénylõ házaspárt a megelõlegezõ kölcsönre vonatkozó szerzõdés alapján fizetési kötelezettség - kivéve az igénylõ házaspár által kezdeményezett szerzõdésmódosítással összefüggõ költségeket - nem terheli. Ezen idõszak alatt a megelõlegezõ kölcsön törlesztése folyamán a 13. § (2) bekezdése szerint felszámítható ellenszolgáltatásokat (kamatot, költséget és egyéb ellenszolgáltatást) a folyósító hitelintézet részére közvetlenül az állam téríti meg.

(4) A megelõlegezõ kölcsön kizárólag az 5. § (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott célokra vehetõ igénybe.

(5)-(6) (…)

(7) Amennyiben az igénylõ házaspár gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy a megelõlegezõ kölcsön meg nem született gyermekre esõ részét köteles - a gyermekvállalási határidõ leteltét követõ hónap elsõ napjától kezdõdõen, a futamidõ végéig - a hitelintézet részére visszafizetni. E kölcsöntartozás visszafizetésének kamatfeltételeire, valamint kamattámogatására a 13. § szabályai az irányadóak azzal, hogy a támogatásra való jogosultság maximális idõtartamát a megelõlegezõ kölcsön folyósításának napjától kell figyelembe venni.

(8)-(9)-(10) (…)

Az áthúzódó kedvezmény érvényesítésére jogosultak

Az elõzõekben kifejtettek alapján az Szja tv. 38.§ (7) bekezdése az alábbiak szerint értelmezendõ:

a) A bekezdés második mondatának elsõ fordulata azt mondja ki, hogy ha a törlesztés megelõlegezõ kölcsönre tekintettel történik, az egyébként családi pótlékra jogosító gyermeket nevelõk az adókedvezményt a meghosszabbított idõtartamban is igénybe vehetik, ugyanis a kölcsönük immár a normál piaci hitellel esik egy tekintet alá.

Alapvetõen három eset képzelhetõ el: az egyik, ha a megelõlegezõ kölcsön felvételekor már volt családi pótlékra jogosító gyermek, és az adózó egy további gyermek megszületését vállalta, aki végül nem született meg (vagy a házastársak elváltak), emiatt a kölcsönt el kellett kezdeni törleszteni.

A másik eset (ami szintén gyakorta felmerülõ kérdés volt), amikor az igénylõnek eredetileg nem volt gyermeke, de a törlesztési idõszakban születik családi pótlékra jogosult gyermek (aki tehát nem a megelõlegezõ kölcsön felvételekor vállalt gyermek, hanem 8 éven túl született). Ilyenkor az általánosan elfogadott értelmezés szerint „feléled” a kedvezmény, sajátos módon még akkor is, ha a gyermek 2007. január 1-t követõen született. Mivel a kedvezmény a teljes adóévhez kötõdik, az abban az adóévben már érvényesíthetõ, amelyben a gyermek megszületett, függetlenül a születés idõpontjától (kivéve természetesen, ha a törlesztés addigra befejezõdött).

Végül - tekintettel Rendelet 5/A.§ (7) bekezdésére - elõfordulhat olyan eset is, amikor a gyermektelen házaspár által vállalt két gyermekbõl egy határidõben megszületett, a másik azonban nem, ami a Rendelet értelmében azt a következményt vonja maga után, hogy a megelõlegezõ kölcsönnek csak a meg nem született gyermekre esõ részét kell visszafizetni. Ilyenkor a megszületett gyermekre esõ rész lényegében átalakul kedvezménnyé, amely azonban a Központi Hivatal Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Fõosztálya (ügyiratszám: 5228733323) állásfoglalása alapján nem zárja ki a törlesztendõ részre tekintettel érvényesíthetõ további kedvezményt, mivel ezen feltétel csak a hitelfelvétel idõpontjában vizsgálható.

b) A bekezdés második mondatának második fordulata azt fejezi ki, hogy azok az adózók, akik a hitelszerzõdés megkötésének idõpontjában lakásépítési kedvezményre és/vagy megelõlegezõ kölcsönre nem voltak jogosultak (értve ez alatt azt is, ha azért nem vették igénybe a támogatást, mert úgy ítélték meg, hogy arra nem jogosultak), de családi pótlékra jogosító gyermeket nevelnek, az adókedvezményt a törlesztési idõszak 5 éven túli idõtartamában is igénybe vehetik, mivel ilyenkor õk a közvetlen állami támogatások egyik formájában sem részesültek.

A jogosultak körének meghatározása szempontjából talán érdemes ezt a szabályt megfordítani: nem jogosult a meghosszabbított idõtartamban az adókedvezmény igénybe vételére az, aki - a hitel felvételének idõpontjában vizsgálva - már vett fel szocpolt. Ehelyütt is hangsúlyozzuk, hogy a fõszabály szerinti elsõ 5 törlesztési évben a kedvezményt õk is jogszerûen igénybe vehették.

Megjegyzendõ, hogy az APEH Központi Hivatal Ellenõrzési Fõosztálya által kiadott 90/2009/Ell. Körlevélben foglaltak szerint elõfordulhat, hogy az adózó gyermek születésére tekintettel „utólag” válik jogosulttá a szocpolra, azaz ezen feltétel nem csak a hitelfelvétel idõpontjában vizsgálható. Erre a Rendelet 5.§ (7) bekezdése ad lehetõséget. Amennyiben az adózó él ezzel a lehetõséggel, az adókedvezmény érvényesítésének lehetõségét a jövõre nézve elveszíti. A jogosultság szempontjából ez tulajdonképpen egy „köztes kategória”, mivel az adózó a továbbiakban adókedvezményt nem érvényesíthet, azonban a már igénybe vett áthúzódó kedvezményt nem kell visszafizetnie.

Forrás:
NAV Észak-alföldi Regionális Adó Fõigazgatósága
www.apeh.hu

***

A cégmenedzselés kézikönyve

Ez a könyv nem elvont magasságokba vezeti az olvasót, hanem ismerõs terepre, a saját cégébe invitálja vissza: e könyvben egy speciálisan magyar cégbemutatót tartunk a cégtulajdonosnak a saját cégérõl. Rendre visszatérõen arra késztetjük, hogy õ a saját cégére vonatkoztassa az ideális kkv-ról felvázolt prezentációnkat. A cégmenedzselés kézikönyve - átfogja a cégvezetés összes területét - a szervezéstõl, vezetéstõl, munkaügyeken, a marketingen át az adózásig, rálátást ad a könyvelésre is. Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2011. Terjedelem: 735. oldal. Ára: 9.900,-Ft - de most 20% kedvezménnyel: 7.350,-Ft + 820,-Ft postaköltségel itt: info@cegmenedzseles.hu

Vissza az előző oldalra