A nyugtaadási kötelezettségrõl

ART 2007-03-09

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

A nyugtaadás minden vállalkozást érintõ kötelezettség. Mivel ennek elmulasztása esetén súlyos szankciók kiszabására kerülhet sor, ezért szükséges ezeket a szabályokat mindig napirenden tartani, ismereteinket ebben a témában is pontosítani, az érintettekkel, ügyfelekkel megosztani. A fõbb szabályokat a következõkben foglaljuk össze.

Az itt közölt írás megjelent az Önadózó újság 2006/12. számában. További írások e számból:

-Mi a helyzet a könyvelõk felelõsségével?

-A könyvelõk büntetõjogi felelõsségérõl

-A rehabiltiációs hozzájárulás

-A rehabilitációs támogatás ellenõrzési módszerei

-A közbensõ mérleg összeállítás

Az Önadózó újság elõfizetése 10 hónapra, a 2007 márciust - decemberig tartó idõszakra online szolgáltatásokkal bruttó 9.800,-Ft. Megrendelés: elofizetes@onadozo.hu

Nyugtaadási kötelezettség

A nyugtaadási kötelezettségrõl az Általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. TV. 70. §-a rendelkezik. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy ha az általunk történt termékértékesítésrõl illetve szolgáltatásnyújtásról nem bocsátottunk ki számlát vagy egyszerûsített számlát, akkor kötelesek vagyunk nyugtát kiállítani.

A nyugtaadási kötelezettség alól néhány esetben a törvény ad felmentést, bizonyos esetekben pedig mi magunk kérhetünk felmentést, amely minden esetben egyedi elbírálás alá esik.

A törvény által nyújtott felmentést könnyû felsorolni, ilyenek a szerencsejáték szolgáltatás (totó, lottó, kenó stb.), az újság- és folyóirat értékesítés, valamint az automatákból történõ termékértékesítés.

Ha az adóalany nem képes eleget tenni a nyugtaadási kötelezettségének, akkor az adóhatóság részére felmentés adhat. Erre jellemzõen mozgásában súlyosan korlátozott adózó esetén kerülhet sor. Felmentés esetén a nyugtaadás alól, és egyúttal a gépi nyugtaadás alól is felmentést kap, amennyiben az kötelezõ részére. Az õ ellenõrzésekor fõ vizsgálati szempont, hogy fennállnak-e még a felmentésre okot adó körülmények. Amennyiben már nem – mert pl. idõközben alkalmazottat is foglalkoztat – a felmentést a hatóság visszavonhatja. Ekkor nyugtaadás elmulasztása miatt bírság kiszabására nem kerül sor, mivel a felmentése az ellenõrzés idõpontjában még érvényben volt.

A nyugta kibocsátását vagy kézi nyugtával, vagy pénztárgéppel elõállított gépi nyugtával kell megtenni. Természetesen ezt nem teljesen szabadon döntjük el, hiszen arra is vannak szabályok, hogy milyen esetekben kötelezõ a gépi nyugtaadás. Bármelyik is vonatkozik ránk, ne felejtsük el, hogy elõbb minden esetben a nyugtát adjuk át a vevõnek, s csak ezután vesszük át a készpénzt. Ebben az esetben egyértelmû, hogy a nyugtaadás részünkrõl megtörtént.

A nyugta fogalmát az Áfa Tv. 13. §. 20. pontja határozza meg. Ennek értelmében nyugta adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következõ adatokat tartalmazza:
a) a nyugta sorszáma;
b) a nyugta kibocsátójának neve, címe, adószáma;
c) a nyugta kibocsátásának kelte;
d) a fizetendõ összeg;

Az Áfa Tv 70. § (3) bekezdés alapján pedig a nyugtára a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A számvitelrõl szóló 2000. évi C törvény 166-169. §-okban találhatjuk ezeket a szabályokat.

Vannak olyan vállalkozások – például egyéni vállalkozó, akikre nem terjed ki a számviteli törvény hatálya. Mivel az ÁFA törvény fenti megfogalmazása a számviteli törvényre utal, ezért õk sem hagyhatják figyelmen kívül a fenti szabályokat.

Pénztárgéppel történõ nyugtaadási kötelezettség

Az ÁFA Tv. 71. § (5) a.) pontja alapján a pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza azokat a területeket, tevékenységi ágakat, amelyekben a nyugtaadási kötelezettség kizárólag az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép vagy taxaméter alkalmazásával teljesíthetõ. Ezeket a szabályokat a számla, egyszerûsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet tartalmazza.

A rendelet 1. §. Értelmében a nyugtát szigorú számadás alá kell vonni, ennek szabályaival az elõzõ lapszámunkban részletesen foglalkoztunk.

Most a pénztárgéppel történõ nyugtaadás fõbb szabályait szeretnénk kiemelni.

A pénztárgép, illetve taxaméter kötelezõ használatát a rendelet 3. §-a határozza meg: Nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíthetik az 1. számú melléklet szerinti adóalanyok, illetve üzletek. Közreadjuk ezt a mellékletet.

A melléklet I. része tartalmazza azok körét, akikre vonatkozik a pénztárgéppel történõ nyugtaadási kötelezettség, a II. rész pedig azokat, akik mentesülnek e kötelezettségük alól.

A pénztárgép forgalmazókat megismerhetjük az APEH tájékoztatásából, a honlapon is megtaláljuk ezeket a vállalkozásokat - www.apeh.hu. Szabadon kiválaszthatjuk közülük a számunkra legmegfelelõbbet.

A pénztárgép forgalmazója vásárlás esetén minden szükséges nyomtatványt és információt a rendelkezésünkre fog bocsátani.

A használat során figyeljünk arra, hogy minden készpénzes értékesítést a pénztárgépben rögzítsünk. A gyakorlatilag egységes 20 %-os ÁFA kulcs alkalmazásával már könnyebb dolgunk van a gyûjtõk használatát illetõen, mint korábban volt.

A pénztárgépben a számlával, egyszerûsített számlával bizonylatolt készpénzes értékesítéseket is rögzítenünk kell, olyan formában, hogy a gépi nyugtát a számlatömb tõpéldányához csatoljuk, a vevõ részére pedig a számla elsõ példányát adjuk át. Amennyiben a pénztárgépünk számlát is és nyugtát is elõ tud állítani, akkor elegendõ csak az egyiket. Ezt a vevõ kérése dönti el.

Nem tehetjük meg, hogy minden értékesítésrõl automatikusan számlát állítunk ki, és nyugtát nem használunk. Ezt azért sem tudjuk megoldani, mert nem minden esetben áll rendelkezésünkre minden adat a számla kiállításához – jellemzõen a vevõ neve, és címe. 2006. augusztus 9-én APEH tájékoztató jelent meg ezzel kapcsolatosan, melyet közreadunk jelen lapszámunkban.

Másik tájékoztató szintén ebben az évben, október 6-án látott napvilágot arra vonatkozóan, hogyan kezeljük pénztárgép használata esetén az elõlegként kapott összegeket. Ezt szintén olvashatják jelen írásunk mellékleteként.

A pénztárgépen a napi zárás – Z zárás – végrehajtása kötelezõ. Ezen ellenõrzõ szalagokat idõrendi sorrendben elévülési idõn belül meg kell õriznünk.

Év végén pedig a pénztárgép adómemóriájának a teljes kiíratását a bevétellel való egyeztetés érdekében el kell végezni, és szintén meg kell õrizni.

Áramszünet és gépi hiba esetén kötelesen vagyunk kézi nyugtát kiállítani a gépi helyett, vagy cserepénztárgépet használni 3 napon túli javítás esetén. Viszont ezen értékesítési összegeket – akár egy tételben is – be kell ütni saját gépünkbe annak újbóli üzembe helyezésekor.

Pénztárgéppel természetesen az a vállalkozó is adhat nyugtát, akire egyébként kötelezõen nem vonatkozik a géppel történõ nyugtaadás. Fordítva viszont nem lehet, akire vonatkozik, az nem használhat kézi nyugtatömböt.

Amikor nem adhatunk nyugtát

A 24/1995. PM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza, hogy milyen mennyiséget meghaladó termék értékesítés esetében kötelezõ számlát, egyszerûsített számlát kiállítani.

Ezek az esetek:

1. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 110. §-ának (5) bekezdésében meghatározott mennyiséget meghaladó jövedéki termékek értékesítése esetében. Ezek közül néhány jellemzõbb példa: cigaretta 800 db, sör 110 liter, bor és pezsgõ együttesen 60 liter.

2. Egyéb áruk esetében:

- 500 Ft egyedi érték (egységár) alatt fajtánként 100 db
- 500 – 5000 forint egyedi érték (egységár) esetén fajtánként 10 db
- 5001 forint egyedi érték (egységár) felett fajtánként, készletenként 5 db.

A rendelet 7/A § 2. bekezdés alapján az egyéb áruk esetében az elõzõleg felsorolt mennyiség ötszörösét elérõ értékesítése esetén a vevõ adóalanynak adóalanyiságát igazolnia kell, mivel ilyen mennyiség értékesítésére már a kis- és nagykereskedelmi értékesítések bizonylatolási kötelezettségének különös szabályai vonatkoznak.

Az igazolás történhet személyi igazolvánnyal, meghatalmazással, bélyegzõvel, aláírási címpéldánnyal, cégbírósági végzéssel, stb.

Az ellenõrzés

A számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítését az APEH jellemzõen próbavásárlással ellenõrzi.

Az Art 98. § f.) pontja alapján az adóellenõr az ellenõrzés során próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet. A 99. § (1) bekezdés alapján az adózó köteles az adóhatósággal az ellenõrzés során együttmûködni, az ellenõrzés feltételeit a helyszíni ellenõrzés alkalmával biztosítani.

Ennek szabályait az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. Törvény (Art) tartalmazza. A 93. § (3) bekezdés alapján az ellenõrzés lefolytatására az adóhatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel rendelkezõ alkalmazottja jogosult.

A (4) bekezdés szerint a helyszíni ellenõrzést az adóellenõr csak akkor kezdheti meg, ha az adózó, vagy annak képviselõje, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van. Az adatgyûjtésre irányuló ellenõrzés akkor is megkezdhetõ, ha az adózó alkalmazottja, próbavásárlás esetén az értékesítésben közremûködõ személy van jelen. Õ lehet akár kiskorú hozzátartozó, rokon, szomszéd, bárki, akit az értékesítéssel a vállalkozó megbízott, a próbavásárlás szempontjából nincs jelentõsége, hogy milyen minõségben tartózkodik az értékesítés helyszínén az árut értékesítõ személy.

Tehát az adózónak az érdeke, hogy olyan személy végezze az értékesítést, aki a nyugtaadás szabályait maradéktalanul ismeri és betartja. A vállalkozó kötelessége a szabályokat a dolgozójával megismertetni. Ezek elmaradása a nyugtaadás elmaradása esetén nem mentesíti a szankcióktól.

Az (5) bekezdés alapján próbavásárlás esetén az ellenõrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni, és ezzel egyidejûleg az eladó az áru visszavétele mellett a vételárat köteles visszatéríteni. Természetesen ez az összeg a könyvelésben bevételként, annak áfa tartalma fizetendõ áfaként nem szerepel, hiszen a jegyzõkönyv elég bizonyíték arra, hogy nem történt értékesítés.

A törvény 93. § (7) bekezdése alapján az adóhatóság vezetõje általános megbízólevelet is kiállíthat. Az általános megbízólevél többek között az adóellenõr nevét, jogosultságát, a megbízólevél érvényességét tartalmazza, de az ellenõrzött adóalany adatait nem. Ez jellemzõen a próbavásárlás esetén kerül alkalmazásra. A (8) bekezdés alapján az általános megbízólevéllel az adóhatóság ellenõre az adóhatóság illetékességi területén kívül is jogosult ellenõrzés lefolytatására. Például egy budapesti székhelyû vállalkozás siófoki üzletében jogosult az APEH Somogy megyei Igazgatóságán kiállított általános megbízólevéllel próbavásárlást végezni az adóellenõr.

Az Art 90. § (5) bekezdés c.) pontja elõírja, hogy számítógépes program alkalmazásával véletlenszerûen kell kiválasztani a próbavásárlással történõ számla- és nyugtaadási kötelezettség ellenõrzéseinek legalább 5 %-át. Ezek az ellenõrzések nem általános megbízólevéllel történnek, ezeken szerepel az adózó neve, adószáma, vállalkozásának címe is.

A próbavásárlás megtörténte után tehát az ellenõrök a megbízólevéllel és szolgálati igazolványukkal igazolják a jogosultságukat.

Az árut az eladó visszaveszi, a vételárat visszaadja, az ellenõrök pedig jegyzõkönyvben rögzítik a történteket. Rögzítésre kerülnek többek között a jelen lévõ személy adatai, jelenlétének minõsége (alkalmazott, segítõ családtag, alkalmi munkavállaló stb.), valamint a nyugtaadásra vonatkozó szabályok betartása – be nem tartása is. A jelen lévõ személy az értékesítésrõl adott nyugtát, nem adott nyugtát, illetve nem megfelelõ nyugtát adott. A nem megfelelõ nyugta lehet többek között kézi nyugta a gépi nyugta helyett, lehet nem megfelelõ összegrõl kiállított nyugta, vagy nyugtaadás helyett számla kibocsátása is. Mint említettük, nem tehetjük meg, hogy minden értékesítésrõl automatikusan számlát, illetve egyszerûsített számlát állítunk ki, azt csak a vevõ kérésére tesszük.

A jegyzõkönyvet aláírják a jelen lévõ személyek, amely a helyszínen ismertetésre (Art 104 § (3) bekezdés), majd 1 példány a jelen lévõ személynek átadásra kerül. Amennyiben nem az adózónak, vagy képviselõjének adják át az ellenõrök a jegyzõkönyv példányát, azt postán megküldik részére.

Elõfordulhat, hogy az ellenõrzés során bizonyos iratokat nem tudunk a helyszínen bemutatni, az adóhatóság felhívására azt 3 munkanapon belül meg kell tennünk. Az Art 47. § (2) bekezdése alapján az iratokat a könyvelés, feldolgozás idõtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni.

Észrevétel

Az Art 100. § (3) alapján az adózónak joga van az ellenõrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat elõterjeszteni, a jegyzõkönyvet megismerni, és a jegyzõkönyv átadását, kézbesítését követõ 15 napon belül észrevételt tenni.

Az észrevételt a jegyzõkönyv bármelyik pontjára, sõt a jegyzõkönyvben nem szereplõ, de általunk fontosnak tartott tényre, körülményre is megtehetjük. Az észrevételre rendelkezésre álló 15 nap alatt az adóhatóság határozatot nem hozhat. A határozatban viszont ki kell térnie az észrevételünk pontjaira, meg kell jelölnie, hogy azok közül mit fogadott el, és melyeket utasított el, és miért.

Amennyiben a nyugtaadási kötelezettségünket nem a szabályoknak megfelelõen teljesítettük, ez a jegyzõkönyvben rögzítésre került. Ebben az esetben célszerû a jegyzõkönyvre észrevételt benyújtani a törvényes 15 napon belül. Ebben ki tudjuk fejteni a történtekkel kapcsolatos állásfoglalásunkat. Ha úgy érezzük, hogy a bírság kiszabásánál van méltányolható körülményünk, azt feltétlenül írjuk bele az észrevételünkbe. Talán már önmagában az is méltányolható, ha elismerjük ugyan, hogy maradéktalanul nem tartottuk be a jogszabályokat, de ez még most fordult elõ velünk elsõ alkalommal, vagy kezdõ vállalkozók vagyunk, és a jövõben mindent megteszünk, hogy ez a szabálytalanság részünkrõl ne ismétlõdjön meg.

Jogkövetkezmények

Az Art 172.§ (1) e.) pontja alapján a magánszemély adózó 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedõ mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla, egyszerûsített számla, nyugta kibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerûsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékrõl bocsátja ki.

A mulasztási bírság összegét az adóhatóság több körülmény mérlegelésével állapítja meg. Ilyen körülmény lehet többek között, hogy volt-e már ilyen jellegû ellenõrzésünk, az milyen eredménnyel zárult, mióta vagyunk vállalkozók, történt-e a jegyzõkönyvre észrevétel benyújtása, s abban milyen indoklás szerepel.

Az Art 174. §-a lehetõvé teszi az adóhatóság részére többszöri mulasztásunk esetén az üzlet, mûhely stb. lezárását is. Erre mulasztási bírság kiszabása mellett is van lehetõség. Az elsõ ellenõrzéstõl számított egy éven belül második mulasztás esetén 12 napra lezárja az adóhatóság az adóköteles tevékenység folytatására szolgáló helyiséget. Újabb mulasztás esetén harmadik alkalommal 30, majd minden további esetben 60 nyitvatartási napra zárja le az adóhatóság az adóköteles tevékenység gyakorlására szolgáló helyiséget, kivéve, ha két egymást követõ mulasztás között 3 év eltelt.

A mulasztási bírság kiszabása és az üzlet bezárása mellett nem kerülheti el a figyelmünket az a szabályozás sem, hogy ha alaposan feltételezhetõ, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve támogatás alapjának a megállapítására, akkor becslés lefolytatására kerülhet sor. Amennyiben nyugtaadási kötelezettségünket ismételten elmulasztottuk, elég nehezen tudjuk bizonyítani, hogy a bizonylataink, illetve a bevallásaink a valós értékesítési adatokat tartalmazzák. (Art 108.§) A próbavásárlás viszont a becslési eljárás lefolytatásához is alapot biztosíthat az eladási ár, illetve az alkalmazott haszonkulcs vonatkozásában.

Fellebbezés

Az adózó az Art 136 § (1) bekezdése alapján az ügy érdemében hozott elsõfokú határozat ellen fellebbezhet.

Amennyiben nem értünk egyet a kiszabott bírsággal, valójában a bírság kiszabásának a tényével, fellebbezést nyújthatunk be.

Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése

Az Art 133. (1) bekezdés alapján fizetési halasztás és részletfizetés (fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhetõ.

Amennyiben tehát elfogadjuk a kirótt bírságot, de nem tudjuk azt egy összegben megfizetni, méltányosságból kérhetünk fizetési halasztást, illetve részletfizetési lehetõséget.

Adómérséklés

Az Art 134 § (3) bekezdése alapján az adóhatóság a pótlék-és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

Méltányosságból tehát a kiszabott bírság mérséklését is kérhetjük, ha tudjuk bizonyítani, hogy annak megfizetése különösen nagy nehézséget okozna a vállalkozás számára.

Dajka Edit

Vissza az előző oldalra