A reklámadóról

EGYÉB ADÓK 2014-08-18

Nyomtatás

Forrás: Önadózó Online | Szerző: dr. Kovács Ferenc

Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel megalkotta a 2014. évi XXII. törvényt a reklámadóról, mely a legújabb szektorális különadónak/kisadónak tekinthető. Jelen cikk a legfőbb szabályokat ismerteti. Felhívjuk a figyelmet, hogy a NAV honlapján időközben megjelent a NAV 66. információs füzete is a reklámadó legfontosabb szabályairól

Adóköteles tevékenység, adóalanyok

Adóköteles
a) a médiaszolgáltatásban,
b) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,
c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Reklámtv.) szerinti szabadtéri reklámhordozón,
d) bármely járművön, nyomtatott anyagon (nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter), ingatlanon,
e) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon
reklám közzététele.

Reklámnak minősül
a) a Reklámtv. szerinti gazdasági reklám,
b) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) szerinti kereskedelmi közlemény.

Adóköteles továbbá a reklám közzétételének megrendelése is, kivéve, ha az adóalany (ld. később) a reklám közzétételének megrendelője számára nyilatkozatot tett. Ez esetben az adó alanya a reklám közzétételének megrendelője, ide nem értve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt.

Az előző esetkör kivételével, fő szabály szerint az adó alanya:
a) az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,
b) az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,
c) a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója,
d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet,
e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.

Az adóalanynak a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Amennyiben az adóalany személy, szervezet a nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a reklám közzétételének megrendelője havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni. A reklám közzétételének megrendelőjének nem kell alkalmaznia az adókötelezettség teljesítése során a reklámadóról szóló jogszabályban részletezett speciális eljárási rendelkezéseket.

Az adó alapja

Az adó alapja az adóalany esetén az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel, növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak járó ellenértéknek a különbözetével. Saját célú reklám (a reklám közzétevő saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám) közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.

Reklámértékesítő ügynökségnek az adóalannyal a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti kapcsolt félnek minősülő, olyan személy, szervezet minősül, amely az adóalannyal fennálló szerződéses jogviszony alapján jogosult arra, hogy az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződést kössön.

Nettó árbevétel: az olyan adóalany esetében, aki
a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozik, az Szt.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele,
b) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozik, az Szja tv. szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel,
c) nem tartozik az a) és b) pont alá, az a) pont szerinti nettó árbevételnek megfelelő bevétel.

Az adó alapja a reklám közzétételének megrendelőjének adóalanyisága esetén a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része. Kérdésként merül fel, hogy az ellenérték számítása során az áfa-val növelt, vagy az azt nem tartalmazó összeget kell-e figyelembe venni. Jelen cikk szerzőjének véleménye szerint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 65. § (1) bekezdésének értelmezése alapján az áfa alapja a pénzben kifejezett ellenérték, ebből következően az ellenérték alatt az áfa-t nem tartalmazó (nettó) összeget kell érteni.

Az adó mértéke

Az adó mértéke az adóalany adókötelezettsége esetén
- az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%,
- az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
- az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%,
- az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%,
- az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%,
- az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40%.

Az adó mértéke a reklám közzétételének megrendelőjének adóalanyisága esetén az adóalap 20%-a.

Reklámadó kötelezettség 3 feltétel együttes fennállása esetén következik be:
- Adóköteles tevékenység,
- Adóalanyiság,
- Adóalap elérése.
Ezek hiányában adókötelezettség nem merül fel.

Az adóhatóság a reklámadó bevallására várhatóan a 1494 jelű bevallást fogja rendszeresíteni. E bevalláson azon adóalanynak kell a reklámadó (adóelőleg) bevallási kötelezettségét teljesítenie, akiknek/amelyeknek adóelőleg/adó fizetési kötelezettségük keletkezett. A reklámadó előleg, az előleg-kiegészítés és a reklámadó összegét a következő adónemre és költségvetési számlaszámra kell megfizetni: 10032000-01079081 NAV Reklámadó bevételi számla (Adónemkód: 300)

Kapcsolt vállalkozás adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségének megállapítása

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az általános szabályok szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel.
Ugyanezen adószámítási mód szerint kell megállapítani az adóelőleget is.
E számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni.
A számításnál a reklám közzétételének megrendelőjének adóalanyiságával összefüggő adóalapot figyelmen kívül kell hagyni.

Speciális eljárási rendelkezések

Az adó alanya adókötelezettségét - önadózás útján - az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.

A reklámadóhoz adóelőleg megállapítási és fizetési kötelezettség kapcsolódik. Az adóelőleg összege
a) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével az adómérték számított összeg,
b) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap 12 hónapra számított összegének alapulvételével az adómérték számított összeg,
c) az adóköteles tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalany esetében az adóévre várható adó összege,
d) átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás napjáig elért, adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével, a fő szabály szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással létrejött adóalany (ide értve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.

Az adóalany az adóévre az a)-b) pontja szerinti esetben az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a c)-d)pontja szerinti esetben az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - az állami adóhatósághoz adóelőleget köteles bevallani.

Az adóalany az adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig, az adóelőleg-fizetési kötelezettségét az a)-b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a c)-d) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig teljesíti.

Az adófizetésre kötelezettnek az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie (a továbbiakban: előleg-kiegészítés). Az előleg-kiegészítésre kötelezett a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget a fizetési kötelezettségének.

Az adófizetésre nem kötelezett adóalany adó, adóelőleg és előleg-kiegészítés bevallására nem kötelezett.

A befizetett adóelőleg, előleg-kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözetet az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell befizetni, illetve a többlet-befizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany az adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint állapítja meg, vallja be és teljesíti.

Az adóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.

Az Szt. hatálya alá tartozó adóalany az e törvény alapján megállapított adót az adózás előtti eredmény terhére számolja el.

Átmeneti rendelkezések 2014. évre

A 2014. évi adó összege - ha az adóalany a törvény hatálybalépését megelőzően kezdte meg a tevékenységét - az adóalany 2014. évi adóköteles tevékenységéből származó adóalap, az adóalanyiság szerinti tevékenység esetén a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó 2014. évi nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak 2014. évben járó ellenértéknek a különbözete, továbbá a csökkentési szabályok alapulvételével az általános adómérték szerin számított összeg - a törvény hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival - arányos része.

A 2014. évi adóelőleg összege az adóalany 2013. évi, adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele, saját célú reklám közzétételével összefüggő közvetlen költsége, az adóalanyiságot megalapozó tevékenység esetén reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó 2013. évi nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak 2013. évben járó ellenértéknek a különbözete, továbbá a csökkentési szabályokban foglaltak alapulvételével az általános adómérték szerint számított összeg - a törvény hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival - arányos része.

Az adóalany a 2014. évi adóelőlegét 2014. augusztus 20-áig köteles megállapítani és bevallani, továbbá két egyenlő részletben, 2014. augusztus 20-áig és 2014. november 20-ig köteles megfizetni.

Az adóköteles tevékenységét 2014. évben kezdő adóalany esetében, továbbá annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az esetében, akinek nincs 2014. augusztus 20-áig beszámolóval lezárt utolsó üzleti éve, a 2014. évi adóelőleg összege a 2014. adóévre, illetve a beszámolóval le nem zárt üzleti évre várható adó összegének az e törvény hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival arányos része.

Az adóalany csökkentheti a 2014. évben kezdődő adóév adóalapját - legfeljebb annak erejéig - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (1) bekezdése vagy az Szja tv. 49/B. § (7) bekezdése szerinti elhatárolt veszteség 50%-ával, feltéve, hogy a 2013. évben kezdődő üzleti évben az adóalany adózás előtti eredményének összege nulla vagy negatív.

dr. Kovács Ferenc
okleveles adószakértő
igazságügyi adó- és járulékszakértő

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/