Az új szabályok szerint éves szinten 500 millió forint vállalkozói adóalapig 10 százalék a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke, az 500 millió forint feletti részre pedig továbbra is 19 százalék.

A két adókulcs alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentõ kedvezmények alapján a csekély összegû (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékébõl az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.

A bevezetett új rendelkezést 2010. június 30.- át követõen kell alkalmazni.

A 2010. évre vonatkozó átmeneti szabályokról a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) új 84/A §-a rendelkezik.

A 2010. évi vállalkozói adóalap utáni adó megállapítása

Az átmeneti rendelkezéseknek megfelelõen a 2010. évi adókötelezettség megállapításakor az szja-törvény 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint a 2010. évre megállapított vállalkozói adóalapot - ha nemzetközi szerzõdés rendelkezésébõl következik, a módosított vállalkozói adóalapot - az elsõ és a második félévre meg kell osztani az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je elõtti és 2010. június 30-a utáni idõszakára esõ naptári napok arányában.

A 2010. második félévre arányosított vállalkozói adóalap adója

A 250 millió forintot meg nem haladó rész után a 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, további rész után pedig az adó mértéke 19 százalék.

A 2010. elsõ félévre arányosított vállalkozói adóalap adója

A teljes összeg után – amennyiben az egyéni vállalkozó nem jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására, illetve, amennyiben jogosultsága ellenére sem választja azt – a vállalkozói személyi jövedelemadó 19 százalék.

Az 50 millió forintot meg nem haladó összeg után – az egyéni vállalkozó választása alapján – 10 százalék, feltéve, hogy

• az szja-törvény 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése b) pontjának rendelkezését nem alkalmazza, vagyis kisvállalkozói adókedvezményt nem érvényesít, és

• a foglalkoztatottainak - havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján meghatározott - átlagos állományi létszáma az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je elõtti idõszakában legalább fél fõ, vagy választása szerint az adóév egészére számítva legalább egy fõ, és

• az egyéni vállalkozó 2010. elsõ félévre arányosított adóalapja és a 2009. évi vállalkozói adóalapja (a tevékenység 2010-ben történt megkezdése esetén a 2010. évi adóalapja) legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg [kivéve, ha a 49/B. § (20) bekezdésének hatálya alá tartozik, azaz kezdõnek minõsül, vagy elemi kár sújtotta], és

• vele szemben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértése miatt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je elõtti idõszakában és a megelõzõ adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlõ bánásmód követelményének ellenõrzésére jogosult hatóság jogerõs és végrehajtható közigazgatási határozata, illetõleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerõs bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti mulasztási bírságot, azzal, hogy az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértését nem érinti, ha az egyéni vállalkozó a jogerõs közigazgatási határozatban vagy jogerõs bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az elõírt határidõben vagy határnapon teljesíti.

• az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je elõtti idõszakának minden naptári napjára vonatkozóan ténylegesen, vagy az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je elõtti idõszakára esõ naptári napokkal arányosan

  • legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére, vagy

  • ha a székhelye jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van – legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalapra vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

Amennyiben az egyéni vállalkozó a 2010-ben az elsõ félévre megállapított vállalkozói adóalapra a 10 százalékos adókulcsot alkalmazza, akkor egyebekben az szja-törvény 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (10) bekezdésének a)–e) pontját követõ egyéb rendelkezései – az utolsó mondata helyett pedig az szja-törvény új 84/A § (5) bekezdésének rendelkezései – szerint kell eljárnia, továbbá a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (21), (22) és (25) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmaznia kell.

Ez azt jelenti, hogy

• a 10 százalék és a 19 százalék adó különbözetének megfelelõ összeget az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések szempontjából minõsíteni kell, továbbá az egyéni vállalkozó köteles a bevallásában tájékoztató adatként feltüntetni és – a bevallás benyújtásának évét kezdõ évnek tekintve – nyilvántartásba venni;

• a nyilvántartott adókülönbözet annyiban és akkor vezethetõ ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó azt a törvényben elõírt célokra használja fel, vagy 30 napon belül megfizeti a kivezetett résszel azonos összegû adót;

• a nyilvántartásba vétel évét követõ harmadik adóév végéig a nyilvántartásban maradt résszel azonos összegû adót a negyedik adóév elsõ hónapja utolsó napjáig mindenképpen meg kell állapítani és fizetni, az említett napot követõ elsõ adóbevallásban be is kell vallani. Amennyiben a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett idõszak alatt bármely okból megszûnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvõképességének elvesztése vagy a halála), a nyilvántartásban maradt résszel azonos összegû adót a jogállás megszûnésének napját követõ 30 napon belül kell megfizetni;

• bármely esetben a fizetendõ adót a késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések szerint késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni;

A 2010. évi de minimis támogatás megállapítása

A vállalkozói bevételt 2010-ben csökkentõ kedvezmények adóévi csekély összegû (de minimis) támogatástartalmát a következõk szerint kell megállapítani:

• A 2010. adóévben érvényesített összes kedvezményt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je elõtti idõszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni idõszakának naptári napjai arányában meg kell osztani.

• A de minimis támogatást

  • az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je elõtti idõszakára jutó összegbõl az 50 millió forintot

  • az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni idõszakára jutó összegbõl a 250 millió forintot

meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt meghaladó rész után 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.

A 2010. évi egyes de minimis támogatások visszafizetése

Ha az egyéni vállalkozónak a 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben a késõbbiekben adómegfizetési kötelezettsége keletkezik, az erre vonatkozó rendelkezést a következõképpen kell alkalmazni:

• A 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménybõl az szja-törvény 49/B. § (11) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó összeg kétszeresét az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je elõtti idõszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni idõszakára esõ naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A megosztott részek adótartalmát (az adóként megfizetendõ összeget) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je elõtti idõszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni idõszakára meghatározott és alkalmazott adómértékkel kell kiszámítani. 

• A 2010. évben fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összegbõl az szja-törvény 49/B. § (16) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó részt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je elõtti idõszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni idõszakára esõ naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A hivatkozott bekezdés a) pontja szerinti vállalkozói személyi jövedelemadó-mértékként az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je elõtti idõszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni idõszakára meghatározott és alkalmazott adómértéket kell figyelembe venni. Az adómegfizetési kötelezettséggel járó részekbõl az elõzõek szerint kiszámított vállalkozói személyi jövedelemadó levonása után fennmaradó összegek képezik a hivatkozott bekezdés b) pontja szerinti vállalkozói osztalékalapot, mely után az adó mértéke 25 százalék.

Adóelõleg-fizetés

A módosítással összefüggésben az adóelõleg-fizetés szabálya is megváltozott. A módosítás lényege az, hogy 2011-tõl az egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó-elõleget az év elejétõl halmozott adóelõleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg. A 10 százalékos adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, és nem kell számolni azzal, hogy a megtakarított adót nyilvántartásba kell venni az adóévet követõen, és azzal sem, hogy azt cél szerint el is kellene költeni.

Az adóelõleg-fizetés 2010. elsõ két negyedévében már teljesült, míg a harmadik és negyedik negyedévben fizetendõ adóelõlegre átmeneti rendelkezés vonatkozik.

Adóelõleg fizetés a 2010. második félévében

A módosítás okán a 2010. második félévére fizetendõ adóelõleg megállapítására vonatkozó szabályok is megváltoztak. A módosítás lényege az, hogy amennyiben az év elejétõl számított halmozott adóelõleg-alap második félévre esõ része a 250 millió forintot nem haladja meg, az egyéni vállalkozó jogosult 10 százalék mértékkel fizetni a rá vonatkozó személyi jövedelemadó-elõleget azzal, hogy a 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható.

A harmadik és negyedik negyedévben fizetendõ adóelõleget – a már megfizetett adóelõleg figyelembevételével – az egyéni vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év elejétõl halmozott adóelõleg-alapnak

a) a 2010. július 1-je elõtti idõszakra esõ naptári napjaival arányos összegébõl az 50 millió forintot meg nem haladó részre, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei erre az idõszakra fennállnak;

b) a 2010. június 30-a utáni idõszakra esõ naptári napjaival arányos 250 millió forintot meg nem haladó részre,

de együttvéve legfeljebb 300 millió forintot meg nem haladó összegre.

A 2010. július 1-je elõtti idõszakra 19 százalék az adó mértéke az 50 millió forint feletti részre, illetve akkor, amennyiben a 10 százalék adókulcs alkalmazására az egyéni vállalkozó nem jogosult, vagy jogosultsága ellenére nem él e jogával.

Példán bemutatva:

I. példa

Halmozott adóelõleg-alap a második negyedév végéig: 15 millió forint
Halmozott adóelõleg-alap a harmadik negyedév végéig: 25 millió forint
Halmozott adóelõleg-alap a negyedik negyedév végéig: 45 millió forint
Az egyéni vállalkozó az elsõ félévre nem jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására.

A harmadik negyedévre fizetendõ adóelõleg meghatározása:

• Az elsõ félévre jutó adóelõleg-alap: 25 millió *(181/365) = 12 millió 397 ezer forint

• A második félévre jutó adóelõleg-alap: 25 millió - 12 millió 397 ezer forint = 12 millió 603 ezer forint

• Halmozott fizetendõ adóelõleg: 12 millió 397 ezer forint*0,19 + 12 millió 603 ezer forint*0,1 = 2 355 000 +  1 260 000 = 3 615 ezer forint

• Már megfizetett adóelõleg: 15 millió forint*0,19= 2 850  ezer forint

• A harmadik negyedévet követõen fizetendõ adóelõleg (3 615 ezer - 2 850 ezer) 765 ezer forint

A negyedik negyedévre fizetendõ adóelõleg meghatározása:

• Az elsõ félévre jutó adóelõleg-alap: 45 millió *(181/365) = 22 millió 315 ezer forint

• A második félévre jutó adóelõleg-alap: 45 millió - 22 millió 315 ezer forint = 22 millió 685 ezer forint

• Halmozott fizetendõ adóelõleg: 22 millió 315 ezer forint *0,19 + 22 millió 685 ezer forint*0,1 (4 240 ezer +2 268 ezer) = 6 508 ezer forint

• Már megfizetett adóelõleg: 3 615 ezer forint

• A negyedik negyedévet követõen fizetendõ adóelõleg: 6 millió 508 ezer forint - 3 millió 615 ezer forint = 2 millió 893 ezer forint.

II. példa

Halmozott adóelõleg-alap a második negyedév végéig:     80 millió forint
Halmozott adóelõleg-alap a harmadik negyedév végéig: 120 millió forint
Halmozott adóelõleg-alap a negyedik negyedév végéig:  170 millió forint
Az egyéni vállalkozó az elsõ félévre jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására.

A harmadik negyedévre fizetendõ adóelõleg meghatározása:

• Az elsõ félévre jutó adóelõleg-alap: 120 millió *(181/365) = 59 millió 507 ezer forint

• A második félévre jutó adóelõleg-alap: 120 millió - 59 millió 507 ezer forint = 60 millió 493 ezer forint

• Halmozott fizetendõ adóelõleg: 50 millió*0,1 + 9 millió 507 ezer forint*0,19 + 60 millió 493 ezer forint*0,1 = 12 millió 855 ezer forint

• Már megfizetett adóelõleg: 50 millió*0,1 + 30 millió forint*0,19 = 10 millió 700 ezer forint

• A harmadik negyedévet követõen fizetendõ adóelõleg: 12 millió 855 ezer forint - 10 millió 700 ezer forint = 2 millió 155 ezer forint

A negyedik negyedévre fizetendõ adóelõleg meghatározása:

• Az elsõ félévre jutó adóelõleg-alap: 170 millió *(181/365) = 84 millió 301 ezer forint

• A második félévre jutó adóelõleg-alap: 170 millió - 84 millió 301 ezer forint = 85 millió 699 ezer forint

• Halmozott fizetendõ adóelõleg: 50 millió*0,1 + 34 millió 301 ezer* 0,19 + 85 millió 699 ezer forint*0,1= 20 millió 087 ezer forint

• Már megfizetett adóelõleg: 12 millió 855 ezer forint

• A negyedik negyedévet követõen fizetendõ adóelõleg: 20 millió 087 ezer forint -12 millió 855 ezer forint = 7 millió 232 ezer forint

***

A KÖNYVELÕI FELELÕSSÉG KÉZIKÖNYVE + CD

Az I. Fejezet szól a könyvelési szerzõdésrõl – amelyben felvázoljuk azokat a jogi technikákat, amelyeket mindenképpen javasolunk beépíteni az ügyféllel megkötött könyvelési szerzõdésbe. Ezeket könyvünk, és annak CD melléklete részletesen tartalmazza.Könyvünk II. Fejezete az adótörvények rejtett csapdáival, és a könyvelõi munka során elkövethetõ tipikus hibalehetõségekkel foglalkozik. Tanulságos olvasmány ez könyvelõknek – egy könyvelõirodai vezetõ tollából. A III. Fejezetet a könyvelõi kártérítési felelõsségnek szenteltük, amelybõl egyáltalán megismerheti, hogy melyek a téma lényeges kérdései, érveket, tippeket kaphat  ilyen élethelyzetekre.  Könyvünk értékes részét képezi az a 20 esettanulmány, amelyek könyvelõi kártérítési jogeseteket dolgoznak fel. A könyvelõ irodák felelõsségi kérdései mellett részletesen foglalkozunk a munkaviszonyban, alkalmazottként foglalkoztatott könyvelõk, fõkönyvelõk, gazdasági igazgatók kártérítési felelõsségével is. Könyvünk IV. Fejezete pedig – egyfajta válaszként, megoldásként a könyvelõi kártérítési felelõsség által felvetett kérdésekre – tartalmazza a könyvelõ iroda Általános Szerzõdési Feltételeit, továbbá Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, felhasználható iratminta formájában. Ezeket megnyitható word dokumentumként – további iratmintákkal együtt – a könyvünk Függelékét képezõ CD is tartalmazza.

A könyvelõi felelõsség kézikönyve. Szerzõ: Dr. Szabó Tibor, Regõs Gábor
Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2009
Terjedelem: 328 oldal + CD
Ára: 9.900,-Ft + 740,-Ft postaköltség - Önadózó újság elõfizetõknek 20% kedvezménnyel 7.920,-Ft + postaköltség

Megrendelés: info@onadozo.hu

Önadózó újság elõfizetés: info@onadozo.hu

Személyesen megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat, 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 267 5010