Adó 2011 – Munkaadói és szakszervezeti vélemények

ART 2010-10-18

Nyomtatás

Forrás: MTI

A vállalkozások szempontjából kedvezõ, hogy a könnyebb adminisztráció miatt továbbra is vonzó marad az egyszerûsített vállalkozói adó (eva). A 16 százalékos személyi jövedelemadó a munkavállalók számára kedvezõbb nettó jövedelem pozíciót jelent, így kisebb béremelési nyomás nehezedik a munkaadókra, ami természetesen javítja az üzleti szféra versenyképességét. Kikerül az adótörvénybõl a tevékenységre jellemzõ kereset utáni adózás, aminek jogosultsága nehezen volt magyarázható.

___________________________________________

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2010. 10-12. hónapra 4.410,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

___________________________________________

Adó 2011 – Munkaadói és szakszervezeti vélemények

A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) nem örül az ágazati különadóknak, de a költségvetés stabilitása érdekében tudomásul veszi, miközben szükségesnek tartja a költségvetési kiadások csökkentését, a nagy elosztási rendszerek reformját.

"Nem örülünk az ágazati különadóknak, de lenyeljük, ugyanakkor látni szeretnénk, hogy az áldozatvállalásban osztozik az üzleti szférával a költségvetés is" - hangsúlyozta Dávid Ferenc, a munkaadói szervezet fõtitkára. Ami az jelenti, hogy a most készülõ költségvetési törvényben már látszanak majd azok a jelek, amelyek a régóta hangoztatott nagy elosztási rendszerek reformját, azaz a kiadások csökkentését készítik elõ - tette hozzá.

Elsõ jelnek lehet nevezni azt az ésszerû döntést, hogy az adóhivatalt és a pénzügyõrséget összevonja a kormány, ez nyilvánvaló költségcsökkentést hoz magával - fogalmazott.

Dávid Ferenc megérti, hogy a költségvetés stabilitása érdekében a kormány különadót vet ki néhány ágazatra, de hozzáteszi hogy azért van zavarban, mert nem normatív intézkedés történt.

A vállalkozások szempontjából kedvezõ, hogy a könnyebb adminisztráció miatt továbbra is vonzó marad az egyszerûsített vállalkozói adó (eva) - közölte a fõtitkár.

A 16 százalékos személyi jövedelemadó a munkavállalók számára kedvezõbb nettó jövedelem pozíciót jelent, így kisebb béremelési nyomás nehezedik a munkaadókra, ami természetesen javítja az üzleti szféra versenyképességét - vezette le az szja változás következményeit Dávid Ferenc.

A VOSZ fõtitkára egyetértett azzal, hogy kikerül az adótörvénybõl a tevékenységre jellemzõ kereset utáni adózás, aminek jogosultsága nehezen volt magyarázható.

Arra a kérdésre, hogy mennyivel kell emelni a jelenlegi 73.500 forintos minimálbért a 3 ezer forinttal kisebb adójóváírás miatt, Dávid Ferenc azt felelte, hogy a minimálbér 60.236 forintos nettó összegét meg kell õrizni, esetleg a várható inflációval meg is kell emelni, de a várható minimálbér összegérõl nem kívánt nyilatkozni.

A béren kívüli juttatások kérdésében még nem lát tisztán a VOSZ fõtitkára, a kedvezményesen, korábban 25 százalékkal adózó juttatások kulcsa feltehetõen azért 19,04 százalék, mert az félszuperbruttósítva lesz 25 százalék.

Dávid Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy a béren kívüli juttatások köre és mértéke természetesen befolyásolja a bértárgyalásokat, s a minimálbér összegét is.

Noha az elmúlt években a kormány a parlamentbe küldés elõtt gyakran az Országos Érdekegyeztetõ Tanács (OÉT) elé vitte az adótörvény javaslatot, remélhetõen most is lesz elég idõ az OÉT véleményének beépítésére, akár az október 22-i ülésen, akár késõbb, hiszen az adótörvények végszavazására csak november 20. után kerül sor - rögzítette a fõtitkár.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezetõ társelnöke szerint a kormány egyszerûbb, ösztönzõbb, a versenyképességet javító adótörvény javaslatot nyújtott be az Országgyûlésnek. Jó megoldásnak nevezte az OKISZ vezetõje, hogy egykulcsos 16 százalékos adó vonatkozik majd nemcsak a személyi jövedelemre, hanem az eddig többféle adókulccsal adózó külön jövedelmekre is. Szerinte ez a javaslat hozzájárulhat ahhoz is, hogy feleslegessé válik a jövedelmek eltitkolása, hiszen a 16 százalékos mérték vállalható, és a jogkövetõ magatartásra ösztönöz.

Az iparszövetség egyetért azzal is, hogy az adójóváírást fokozatosan meg akarja szüntetni a kormány, a munkáltatók versenyképességét rontotta volna, ha egy lépésben kellett volna a minimálbér adómentességét meglépni - mondta Vadász György.

Az OKISZ támogatja, hogy a szuperbruttósítást fokozatosan kivezetik a rendszerbõl, és örülnek, hogy a könnyebb adminisztráció miatt továbbra is vonzó egyszerûsített vállalkozói adó (eva) megmaradt.

Vadász György kitért arra, hogy a gyermekek utáni adókedvezmény a népesedés alakulását befolyásolhatja, és az mindenképpen vállalkozói érdek, hogy a lakosság száma ne csökkenjen.

Az OKISZ ügyvezetõ társelnöke üdvözölte azt is, hogy kikerül az adótörvénybõl a tevékenységre jellemzõ kereset utáni adózás, aminek érthetõsége, jogosultsága nem volt magyarázható.

Szûcs György, az Ipartestületek Országos Szövetség (IPOSZ) elnöke szerint a parlamentnek benyújtott adótörvény javaslat illeszkedik a nemzeti összefogás kormányának programjához.

A családi, mikro- és kisvállalkozásokat képviselõ szövetség elnöke kiemelte: mivel a héten Országos Érdekegyeztetõ Tanács ülés is lesz, és most már konkrét számok állnak rendelkezésre, ez alapján könnyebb lesz tárgyalni. Példaként említette, hogy ezek a sarokszámok befolyásolják majd a jövõ évi bértárgyalásokat is.

Az IPOSZ elnöke kiemelte: a beterjesztett adótörvény javaslat az egyéni vállalkozók, a betéti társaságok versenyképességét egyértelmûen javítja, mert a közteherviselés egyenlõ elosztását mutatja.

Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kisvállalkozásokért felelõs alelnöke üdvözölte a benyújtott adótörvények irányultságát, annak a patrióta szemléletnek a megjelenését, amely eddig is áthatotta az új kormány 2010-re vonatkozó adóintézkedéseit is. Az élõmunkát terhelõ költségek csökkentése, a jövedelmek helyben maradása a hazai vásárlóerõ növekedésében fog megjelenni, ami a hazai mikro kis és középvállalkozásoknak keresletbõvülést jelent.

Vereczkey Zoltán szerint a nagyarányú változások hatásait nagyon nehéz elõre számszerûsíteni, ugyanakkor megjegyezte, hogy a mostani intézkedések ellenzõi, a liberális gazdaságpolitika esetén sem találták el a gazdasági hatásokat.

Londoni felzárkózó piaci elemzõk szerint a bejelentett magyarországi adóintézkedések növelik a lakossági adózók - fõleg a tehetõsebbek - jövedelmének elkölthetõ hányadát, de a devizaalapú adósságok törlesztési terhei miatt nem biztos, hogy a háztartások ezt a többletet növekedésserkentõ fogyasztásra költik.

A szakszervezetek többsége igazságtalannak tartja az egykulcsos adórendszer tervezett bevezetését, míg a Munkástanácsok összességében támogatja az adóváltoztatásokat, a munkaadói szervezetek pedig úgy vélik, a vállalkozások versenyképességét javító, igazságosabb teherviselést jelentõ adórendszert eredményez a kormány által szombaton beterjesztett javaslat.

Gaskó István, a Liga elnöke vasárnap az MTI-nek kifejtette: nem ért egyet az egykulcsos adórendszerrel, mert ezzel a kormány törölte a személyi jövedelemadózás rendszerébõl a szolidaritás elvét.

A szakszervezeti vezetõ leszögezte: sajnálatosnak egyben jogellenesnek tartja, hogy nem volt egyeztetés az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban a törvényjavaslat beterjesztése elõtt.

A Liga azt pozitívnak tartja, hogy általában csökken a személyi jövedelemadó terhelés, ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy a 16 százalékos adókulcs bevezetése elõbb-utóbb elérheti a minimálbéreseket is. Ez új adóterheket fog számukra jelenteni, és nem látni azt, hogy a minimálbér vagy a körül keresõ munkavállalók hogyan kapják meg ennek a kompenzációját - hangsúlyozta a Liga elnöke.

Részben ugyancsak a minimálbér megadóztatásával érzékeltették a tervezett változások szerintük negatív hatásait más szakszervezeti vezetõk is.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a 73.500 forintos minimálbér nettója jelenleg 60.236 forint, a változás azonban éves szinten 24.804 forint mínuszt jelentene a minimálbéreseknek. A bruttó havi 200.000 forintos átlagkeresetnél pedig éves szinten 41.280 forinttal kevesebb kerülne a munkavállalók zsebébe - fûzte hozzá. Az elnök úgy fogalmazott: az új személyi jövedelemadó rendszer azért igazságtalan, mert a progresszív adózást nélkülözi, miközben a különadóknál több kulcsot vezetnek be.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint az egykulcsos adórendszer a magas jövedelmûek javára csoportosít át, így a munkavállalók 80 százaléka rosszabbul jár, az adórendszer pedig igazságtalan és aránytalan lesz. Kifejtette: a tervezett új adórendszer a 300.000 forintos bruttó fizetéstõl kezdõdõen jelentene javulást, miközben a statisztikák szerint nemzetgazdasági átlagban a havi bruttó fizetés 202.000 forint. Ugyancsak kedvezõtlennek értékelte az adójóváírás csökkentését.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke más álláspontra helyezkedett: szerinte a személyi jövedelemadózás változtatása azt a célt szolgálja, hogy nõjön a vásárlõerõ, a fogyasztás. A bérbõl és fizetésbõl élõknél ott hagyott adóforintok ugyanis a gazdaságba fognak áramolni, akár fogyasztás, akár beruházás formájában, és így a belsõ kereslet élénkítésén keresztül végsõ soron a gazdaságot fogják élénkíteni, ami közvetve a munkahelyek bõvülését is eredményezheti - mondta.

***

A KÖNYVELÕI FELELÕSSÉG KÉZIKÖNYVE + CD

Az I. Fejezet szól a könyvelési szerzõdésrõl – amelyben felvázoljuk azokat a jogi technikákat, amelyeket mindenképpen javasolunk beépíteni az ügyféllel megkötött könyvelési szerzõdésbe. Ezeket könyvünk, és annak CD melléklete részletesen tartalmazza.Könyvünk II. Fejezete az adótörvények rejtett csapdáival, és a könyvelõi munka során elkövethetõ tipikus hibalehetõségekkel foglalkozik. Tanulságos olvasmány ez könyvelõknek – egy könyvelõirodai vezetõ tollából. A III. Fejezetet a könyvelõi kártérítési felelõsségnek szenteltük, amelybõl egyáltalán megismerheti, hogy melyek a téma lényeges kérdései, érveket, tippeket kaphat ilyen élethelyzetekre. Könyvünk értékes részét képezi az a 20 esettanulmány, amelyek könyvelõi kártérítési jogeseteket dolgoznak fel. A könyvelõ irodák felelõsségi kérdései mellett részletesen foglalkozunk a munkaviszonyban, alkalmazottként foglalkoztatott könyvelõk, fõkönyvelõk, gazdasági igazgatók kártérítési felelõsségével is. Könyvünk IV. Fejezete pedig – egyfajta válaszként, megoldásként a könyvelõi kártérítési felelõsség által felvetett kérdésekre – tartalmazza a könyvelõ iroda Általános Szerzõdési Feltételeit, továbbá Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, felhasználható iratminta formájában. Ezeket megnyitható word dokumentumként – további iratmintákkal együtt – a könyvünk Függelékét képezõ CD is tartalmazza.

A könyvelõi felelõsség kézikönyve. Szerzõ: Dr. Szabó Tibor, Regõs Gábor
Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2009
Terjedelem: 328 oldal + CD
Ára: 9.900,-Ft + 740,-Ft postaköltség - Önadózó újság elõfizetõknek 20% kedvezménnyel 7.920,-Ft + postaköltség

Megrendelés: info@onadozo.hu

Önadózó újság elõfizetés: info@onadozo.hu

Személyesen megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat, 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 267 5010

Vissza az előző oldalra