Adó 2011 – Zara László és Vámosi Nagy Szabolcs

ART 2010-10-18

Nyomtatás

Forrás: MTI

Az adóváltozások egyértelmûen az adócsökkentés irányába mutatnak, a különbözõ jövedelmi csoportokat különbözõképpen érintik, de hátrányosan - a tõzsdei árfolyamnyereség utáni adót kivéve - senkit - mondta Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke a tervezett adómódosításokat értékelve.

___________________________________________

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2010. 10-12. hónapra 4.410,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

___________________________________________

Adó 2011 – Zara László és Vámosi Nagy Szabolcs

Az adószakértõ elmondta: a lakosság adóterhelése jövõre mérséklõdik a 16 százalékos szja kulcs bevezetésével, a vállalatoknál pedig már csökkent is az idei intézkedéssel - a 10 százalékos adókulcs 500 millió forintos adóalapig történõ bevezetésével -, 2013-tól pedig a 10 százalékos kulcs általánossá válik.

Az szja rendszerben bizonyos mértékû egyszerûsítést jelent az egy kulcs bevezetése; az adó igazából 2013-tól lesz tisztán 16 százalék, amikor kivezetik a szuperbruttót. A kedvezmények, béren kívüli juttatások az szja-ban nem szûnnek meg, még van mit egyszerûsíteni - tette hozzá.

Megszüntetik ugyanakkor a vállalkozóknál a tevékenységre jellemzõ kereset adóztatását, amit már az idei évre sem kell megfizetni. A jövõ évtõl pedig legalább a minimálbér után kell megfizetni a társaság tagjának a személyes közremûködés ellenértéke után a járulékot - emelte ki Zara László.

Arról, hogyan hat az adómérséklés a versenyképességre, úgy vélekedett: ha a lakosságnál több pénz marad, többet költhet fogyasztásra, és bejöhetnek azok az elképzelések, hogy ezen keresztül élénkül a termelés. Vannak azonban ennek veszélyei is; nem volna jó, ha ez megint túlköltekezéshez vezetne - jegyezte meg.

Az szja változások az adószakértõ szerint gyakorlatilag senkinek nem rontják a pozícióját. Az adójóváírást csak olyan mértékben csökkentették, hogy az szja kulcs csökkentése miatt elmaradt adóbevételt ellensúlyozza. Azoknál pedig, akik a családi kedvezményt teljesen igénybe tudják venni, jelentõs összeg marad - hangsúlyozta.

Mint elmondta, azok járnak igazán jól, akik több mint 4 millió forint bruttó összevonandó jövedelemmel rendelkeznek, illetve azok, akik osztalékot vesznek ki vagy kapnak, mert az utóbbi személyi jövedelemadója 25-rõl 16 százalékra csökken. Azoknál viszont, akik eddig 10 százalékos adót fizettek a tõzsdei árfolyamnyereség után, van egy 6 százalékos adónövekedés - mutatott rá.

A béren kívüli juttatásoknál csökkentik az adóterhelést, gyakorlatilag 20 százalék lesz a mostani 25 százalék helyett. A juttatások - étkezési jegy, üdülési csekk - értékét ugyanis fel kell szorozni 1,19-cel, abból kell számítani a 16 százalékot. Elõnyös az is, hogy az ingatlan bérbeadás után megszüntetik az egészségügyi hozzájárulást.

Arra a kérdésre, hogy milyen további változásokat látna szükségesnek az adórendszerben, azt mondta: a versenyképesség növelése érdekében a tb járulékot 27 százalékról legalább 10 százalékponttal csökkenteni kellene elsõ lépésben. A politikusok részérõl eddig semmiféle hivatalos nyilatkozatot nem lehetett hallani arról, hogy ez szándékukban áll-e; a közgazdászok között egyetértés van abban, hogy ez lenne a kívánatos lépés. Ezzel valószínûleg megvárják, hogyan alakul a költségvetés helyzete - mondta.

Az szja csökkentés miatt egyes számítások szerint mintegy 300 milliárd forint esik ki - mondta a szakértõ. Arról, hogy a különadók kifutása után meglesz-e a mostani csökkentés fedezete, azt mondta: arra számítanak, és erre van reális esély, hogy az adóemelés után az adóbevétel nem csökken, erre vannak példák. Kérdés, hogyan változik az adófizetési hajlandóság egy alacsonyabb adótehernél a magasabb jövedelmi kategóriákban. Ott ugyanis jelentõsebb lehetett az adó nem fizetése a magas kulcs miatt. A kisvállalkozásoknál várhatóan nõ az osztalékfizetési hajlandóság, mert 25 százalék helyett 16 százalék adóval tudják kifizetni. Ezek az adószakértõ szerint valószínûleg többletbevételt fognak hozni.

A magánnyugdíj-pénztári tagdíjak állami nyugdíjrendszerbe való átirányításáról úgy vélekedett, "nem egy szép intézkedés volt". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a pénztártagok számlájáról nem vesz el pénzt az állam, csupán a pénztártagok egyéni számlája nem gyarapszik a következõ 14 hónapban. Nem veszik el a nyugdíjszolgálati éveket sem, az állami nyugdíjrendszerbe befizetett összeget figyelembe veszik a nyugdíjak megállapításánál.

Nem "nyúlja le" tehát az állam a pénztártagok pénzét, ahogy ezt kommunikálják - hangsúlyozta. Ez nem is a tagok pénze, mert a magánnyugdíj-pénztári törvény szerint a tb törvény állapítja meg mindig, hogy mennyit lehet a magánkasszákba befizetni - hívta fel a figyelmet. Megjegyezte: a nyugdíjkasszák mögött nagy bankok állnak, amelyeknek a bankadót is fizetniük kell, a pénztári tagdíjak átirányítása pedig a forrásaikat is érinti, amit a likviditásuk megérezhet. Úgy vélte, az állampapírpiacon is lehet az intézkedésnek negatív hatása, ha a pénztárak nem tudnak államkötvényt venni egy évig.

Arra az aggályra, hogy az állami tb rendszer nem tudja nyilvántartani az egyéni befizetéseket, így azt sem lehet tudni, hogy kinek mennyi volt a befizetése, amikor ezt el kell majd ismerni, úgy reagált: a tb-nél nincsenek egyéni számlák, de az adóhatósághoz minden hónapban név szerint bevallást nyújtanak be mindenkinek a járulékáról, bármikor név szerint megállapítható a járulékalap, az is ismert, hogy ki melyik nyugdíjpénztárnak a tagja. Ha tehát vissza akarja adni az állam ezt a pénzt a pénztáraknak, név szerint vissza tudja adni. Hangsúlyozta: az fel sem merülhetett, hogy nem ismerik el a befizetésért járó szolgálati idõt.

Vámosi-Nagy Szabolcs: nem adócsökkentés, hanem átcsoportosítás lesz

Az összes adóterhelés érdemben nem változik, csak átcsoportosításra kerül sor a lakosságtól és az adót fizetõ társaságoktól a bankadót és válságadót fizetõ ágazatok terhére; az adócsökkentés nem olyan mértékû, hogy a gazdaságot fehéríthetné - kommentálta a parlament elé beterjesztett adótörvény-javaslatokat Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértõje.

Az APEH volt elnökhelyettese szerint a változások 300-350 milliárd forint adókiesést jelentenek. Mint elmondta, a 16 százalékos szja kulcs ténylegesen 20,3 százalékos elvonást jelent a szuperbruttó fenntartása miatt, az idén hatályos 17 százalékos kulcs pedig valójában 21,6 százalék, így a lineáris kulcs bevezetése 1,3 százalékpontos csökkenést jelent.

Vámosi-Nagy Szabolcs kiemelte: a családok, gyerekesek hatalmas adókedvezményt kapnak. Az, hogy három gyerek után havi 99 ezer forint az adókedvezmény, azt jelenti, hogy a szülõk gyakorlatilag nem fognak adót fizetni.

A 16 százalékos kulcs bevezetése a lakosságon belül a közepes és magas jövedelmûeknek érdemi adócsökkenést jelent. Mérséklõdik azon alacsony jövedelmet vallóknak az adóterhelése is, akiknek nem munkaviszonyból származik a jövedelme (egyéni vállalkozók, társaságok fõállású tagjai), akiknél az adójóváírás nem játszik szerepet.

Az adójóváírást igénybe vevõknél, akik esetében az volt az ígéret, hogy a nettó jövedelempozíció nem változhat, akkor lehet a hatást megítélni, ha ismertté válik a minimálbér mértéke (2009-ben az APEH adatai szerint 354 ezer olyan minimálbéres volt, akik egész évre érvényesítették az adójóváírást). Az adószakértõ szerint a semleges hatáshoz a jelenlegi 73.500 forintos minimálbérnek mintegy 80 ezer forintra kellene emelkednie.

A tõkejövedelmek adója is csökken, a külön adózó jövedelmeké is 16 százalék lesz - mutatott rá. Az osztalékadó 25 százalékról 16 százalékra csökken. Ha azt nézzük, hogy a szlovákoknál nincs osztalékadó, akkor ez még nem elég, ha azonban azt, hogy máshol 20-25 százalék körüli, akkor elõnyös - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.

A lakosság az szja csökkenése miatt nála maradó jövedelmet fogyasztásra vagy megtakarításra fordítja; az adószakértõ szerint a megtakarítás lesz a jellemzõbb, mert nagy adócsökkenés a közép- és felsõ jövedelmi kategóriában lesz, ez a réteg pedig nyilván nem változtat sokat a fogyasztásán, mert eddig is ki tudta elégíteni.

A társaságok esetében kiemelte: jövõre éves szinten 10 százalékossá válik a társasági nyereségadó 500 millió forintig, ami idén csak július 1-jétõl érvényesült. Azt is fontos üzenetnek tartja, hogy a társasági adókulcs 2013-tól egységesen 10 százalékos lesz, aminek jó hatása lesz a gazdasági versenyre.

Az adócsökkentés és több más intézkedés fedezetét a különadókkal teremtik meg. A bankadó és a válságadóval érintett ágazatok adója együttesen 360 milliárd forintot tesznek ki. A magánpénztári intézkedést az adószakértõ szerint nem lehet idesorolni, mert az nem adóintézkedés. A válságadókkal kapcsolatban megjegyezte: sajátos megoldásnak tartja októberben azt mondani ágazatoknak, hogy év végéig fizessenek be egy komoly összeget (a válságadókat ugyanis december 20-ig kell befizetni a törvénytervezet szerint).

Hozzátette: nem tud megszabadulni attól a gyanakvástól, hogy a válságadót idõvel áthárítják a szervezetekre és a lakosságra egyaránt, hiszen mindannyian fogyasztók. Pláne, ha igaz, hogy a kereskedelmi láncoknál az adó a társasági adóalapot több esetben elviszi.

A telekommunikációs ágazatot terhelõ adóval kapcsolatban feltétlenül uniós egyeztetés szükséges az adószakértõ szerint. Emlékeztetett arra, hogy az unió most szólította fel Franciaországot és Olaszországot a telekommunikációs adó visszavonására, mert egy uniós irányelv szerint, amit mi is elfogadtunk, 2020-ra a szélessávú internetet ki kell terjeszteni. Ebbõl következik, hogy ennek a szektornak a különadóztatása csak akkor lehetséges, ha azt erre a célra fordítják. Ha "nem fogadnak szót", akkor az unió az Európai Bíróság elé viszi az ügyet, amely a tagállamok számára kötelezõ határozatot hozhat - mondta.

A változások hatását összegezve megállapította: összességében nem adócsökkentésre kerül sor, hanem az adó átcsoportosítására a lakosságtól és az adót fizetõ társaságoktól (a társaságok 40 százaléka veszteséges vagy nulla kulcsos) a válságadóval, bankadóval terhelt szektorokra. Véleménye szerint a GDP-arányos adóterhelés nem csökken, talán kicsit még emelkedik is.

Arra a kérdésre, hogy az adóintézkedéseknek lehet-e a gazdaságot fehérítõ hatása, úgy vélekedett, nem kerül sor olyan markáns változásra, ami ezzel a hatással járna. Az 1.800 milliárd forintos szja teher ugyan jelentõsen, 300 milliárd forinttal csökken, de a 27 százalékos munkáltatói és a 17 százalékos dolgozói járulék nem változik, az átlagos szja pedig 19,5 százalékról 18 százalékra mérséklõdik.

Az adóék 1-2 százalékpontos csökkenése nem olyan markáns változás, ami miatt rohannának bevallani az olyan jövedelmeket, amiket eddig el tudtak, és a jövõben is el tudnak dugni. Nem látni ugyanis a feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedéseket, az APEH és a VPOP egyesülését kivéve, ami kezdetben ugyan rontani fogja az adóigazgatás hatékonyságát, de késõbb növelni fogja - mutatott rá Vámosi-Nagy Szabolcs.

***

A KÖNYVELÕI FELELÕSSÉG KÉZIKÖNYVE + CD

Az I. Fejezet szól a könyvelési szerzõdésrõl – amelyben felvázoljuk azokat a jogi technikákat, amelyeket mindenképpen javasolunk beépíteni az ügyféllel megkötött könyvelési szerzõdésbe. Ezeket könyvünk, és annak CD melléklete részletesen tartalmazza.Könyvünk II. Fejezete az adótörvények rejtett csapdáival, és a könyvelõi munka során elkövethetõ tipikus hibalehetõségekkel foglalkozik. Tanulságos olvasmány ez könyvelõknek – egy könyvelõirodai vezetõ tollából. A III. Fejezetet a könyvelõi kártérítési felelõsségnek szenteltük, amelybõl egyáltalán megismerheti, hogy melyek a téma lényeges kérdései, érveket, tippeket kaphat ilyen élethelyzetekre. Könyvünk értékes részét képezi az a 20 esettanulmány, amelyek könyvelõi kártérítési jogeseteket dolgoznak fel. A könyvelõ irodák felelõsségi kérdései mellett részletesen foglalkozunk a munkaviszonyban, alkalmazottként foglalkoztatott könyvelõk, fõkönyvelõk, gazdasági igazgatók kártérítési felelõsségével is. Könyvünk IV. Fejezete pedig – egyfajta válaszként, megoldásként a könyvelõi kártérítési felelõsség által felvetett kérdésekre – tartalmazza a könyvelõ iroda Általános Szerzõdési Feltételeit, továbbá Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, felhasználható iratminta formájában. Ezeket megnyitható word dokumentumként – további iratmintákkal együtt – a könyvünk Függelékét képezõ CD is tartalmazza.

A könyvelõi felelõsség kézikönyve. Szerzõ: Dr. Szabó Tibor, Regõs Gábor
Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2009
Terjedelem: 328 oldal + CD
Ára: 9.900,-Ft + 740,-Ft postaköltség - Önadózó újság elõfizetõknek 20% kedvezménnyel 7.920,-Ft + postaköltség

Megrendelés: info@onadozo.hu

Önadózó újság elõfizetés: info@onadozo.hu

Személyesen megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat, 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 267 5010

Vissza az előző oldalra