Adóról való rendelkezés a nyugdíjbiztosítások díja után

SZJA 2024-04-29

Nyomtatás

Forrás: Önadózó | Szerző: dr. Székely Zsuzsanna

Az Szja tv. 44/C. §-ában foglalt rendelkezés lehetőségének célja, hogy az egyéni nyugdíjcélú megtakarításokat ösztönözze.

A rendelkezéshez kapcsolódóan először a nyugdíjbiztosítás fogalmát kell vizsgálni, amelyet az Szja tv. 3. § 93. pontja határoz meg.

Nyugdíjbiztosításnak minősül az olyan életbiztosítás, ahol az Szja tv. 44/C. § (8) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség összegével csökkentett biztosítói teljesítésre - a haláleseti szolgáltatást kivéve - a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt az a biztosított jogosult, akire a nyugdíjbiztosítási szerződést megkötötték, és a biztosító szolgáltatását a biztosított

- halála,

- társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni),

- egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy

-. a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése

váltja ki.

A fogalom feltételül szabja azt is, hogy nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig legalább 10 évnek el kell telnie. A szerződés létrejöttének azt a napot kell tekinteni, amikor az ajánlatot vagy a szerződésmódosítást az ügyfél aláírja.

Kivételt jelent a biztosítási időszak 10 éves fennállásának feltétele alól a biztosított halála, vagy legalább 40 százalékos egészségkárosodása, valamint az, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és azt a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják.

Kizárólag az a biztosítási szerződés tekinthető nyugdíjbiztosításnak, amelyik a nyugdíjbiztosítási fogalomban felsorolt négy biztosítási esemény bármelyikének bekövetkezésekor kiváltja a biztosító szolgáltatását. Egyetlen kivételt enged meg az Szja tv. a 40 százalékos egészségkárosodásra vonatkozó rendelkezéssel összefüggésben, ha a biztosított személy egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés megkötésekor a 40 százalékos mértéket már eléri.

A nyugdíjbiztosítás ezen biztosítási eseményeken kívül további biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Amennyiben a szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig tartó időszakra kalkulált járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege az ötezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás - a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt - egy összegben is teljesíthető.

Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat

A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re tekintettel az adóévben az általa szerződőként befizetett összeg 20 százalékára, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint összegre vonatkozóan tehet.

A magánszemélyt a rendelkezés joga az EGT-államban letelepedett külföldi biztosítóval megkötött, az Szja tv. szerinti nyugdíjbiztosítási szerződés alapján fizetett díja után is megilleti. A külföldi biztosítóval kötött ügyletekre az Szja tv. speciális rendelkezéseket fogalmaz meg, többek között azzal összefüggésben, hogy a szerződő a biztosítási díjat nem forintban fizeti. A nem forintban fizetett biztosítási díjat az adóév utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

A kedvezmény alapjába - a nyugdíjbiztosítási szerződésre tekintettel befizetett összegen túlmenően - beleszámít

a szerződésen az adóévben jóváírt olyan összeg is, amely korábban nem jogosított adóról való rendelkezésre (pl. ha a díjfizetés a biztosítón belül számlák vagy szerződések közötti átvezetéssel történik, függetlenül attól, hogy az mikor érkezett meg a biztosító számlájára), valamint
a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes bevételnek minősülő díj, továbbá az
összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díj is.

Fontos, hogy nem tehető nyugdíjbiztosítási nyilatkozat a nyugdíjbiztosításhoz, mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosításokra befizetett összeg után. Szintén nem lehet nyilatkozni, ha a kockázati biztosítás díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát.

Például:

A magánszemély által kötött nyugdíjbiztosítás havi díja: 6 800 Ft. A biztosítás kiterjed halál esetére, és 4 krónikus betegség bekövetkezésének esetére is. Ezen kiegészítő biztosításokra vonatkozó biztosítási összeget a szerződésben külön meghatározzák, havi 1300 Ft-ban. Ebben az esetben az alapbiztosítás havi díja: 5500 Ft. Az alapbiztosítás éves díja 66 000 Ft. A teljes biztosítás éves díja: 81 600 Ft. A biztosító által kiállított igazoláson az alapbiztosítás összegeként feltüntetett 66 000 forint lesz a nyugdíjbiztosítási rendelkezés alapja.

Nyilatkozattételre jogosult valamennyi törvényi feltétel teljesülése esetén – biztosítói igazolás alapján az a magánszemély is, aki a rendelkezés idején nyugdíjbiztosítási szerződéssel az alábbi esetekben már nem rendelkezik:

- a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján az Szja tv. 44/C. § (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény (pl. visszavásárlás, vagyoni értékkivonás) nem történt;

- a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt megszűnt;

- a nyugdíjbiztosítási szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg.

Nem tehet viszont nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétet időpontjában – a fenti eseteken kívüli okból - nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik, vagy akinek a biztosításával összefüggésben a nyilatkozattétel időpontjában visszafizetési kötelezettséget eredményező esemény (pl. visszavásárlás, vagyoni értékkivonás) történt. Az Szja tv. alkalmazásában az a magánszemély rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, aki az adott időpontban e törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő biztosítási szerződés szerződője.

Biztosító igazolása

A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján teheti meg. A szabályszerű igazolás tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, a biztosító nevét, pénzforgalmi számlaszámát és a nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító számát (szerződésszámát), valamint a magánszemély adóazonosító jelét. A biztosító a kiadott igazolásról adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Amennyiben visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény következik be, a biztosító az adóévre a biztosító adókedvezményre jogosító igazolást nem állíthat ki.

Külföldi biztosító esetében a rendelkezésre olyan igazolás birtokában van lehetőség, amely az előzőekben felsoroltakon túlmenően tartalmazza a külföldi biztosító megnevezését, székhelyét, a letelepedése szerinti állam állami adó- és vámhatósága által megállapított azonosító jelét. A külföldi biztosítónak meg kell jelölnie, hogy mely államban rendelkezik illetőséggel, valamint igazolnia kell, hogy a magánszeméllyel kötött biztosítási szerződés az Szja tv. rendelkezése szerint nyugdíjbiztosításnak minősül, továbbá kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a rendelkezett részére átutalt összeget a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírja. Nyilatkoznia kell arról is, hogy a magánszeméllyel olyan szerződéses jogviszonyban áll, amely alapján képes az Szja tv-ben foglalt, a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és e kötelezettség teljesítését vállalja.

Külföldi biztosítóval fennálló szerződés esetén a magánszemély a bevallásában feltünteti a külföldi biztosító nevét, címét (székhelyét) és azt az államot, ahol a biztosító belföldinek minősül.

A rendelkezés az ANYK bevalláskitöltő alkalmazásban a 23SZJA bevallásban a 03-as lapon a 144. sorban található,

Kiutalás

A nyilatkozat alapján az abban megjelölt összeget a bevallási tervezet beadását vagy a bevallás beérkezését követő 30 napon belül, vagy az adótartozás megfizetését követő 30 napon belül a biztosító számlájára teljesíti, amelyet a biztosító az adott nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváír. Több nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódó nyilatkozattétel esetén az utalást az adóhatóság a szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti.

Abban az esetben, ha a magánszemély az átutalás teljesítésekor már nem rendelkezik azzal a biztosítási szerződéssel, amely a rendelkezési jogosultság alapjául szolgált, akkor szerződőváltás esetén, feltéve, hogy visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, a biztosító az adóhatóság által átutalt összeget a szerződésen jóváírja.

Abban az esetben viszont, ha a biztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt szűnt meg, az utalást közvetlenül a (korábbi) biztosított magánszemély részére kell kiutalni. A biztosított halála esetén az utalás a biztosított kedvezményezettje részére teljesítendő.

Amennyiben egyéb ok miatt szűnt meg a magánszemély nyugdíjbiztosítása a rendelkezett összeghez oly módon juthat hozzá, ha kérelmezi annak kiutalását az adóhatóságtól és ezzel egyidejűleg igazolja, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés neki fel nem róható okból szűnt meg.

A nyugdíjbiztosítás alapján történő rendelkezésre a nyugdíjbiztosítás szerződőjének a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítéséig, részteljesítéséig, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján van lehetősége. Nem szűnik meg a rendelkezési jogosultság az egészségkárosodásra tekintettel kifizetett részteljesítés miatt.

Garanciális szabály alapján, ha a nyugdíjcél nem teljesül, a magánszemélynek az általa korábban érvényesített rendelkezésekben szereplő összeget (biztosítónak utalt és biztosítási szerződésen jóváírt összeget) 20 százalékkal megnövelt összegben kell visszafizetnie.

Nyugdíbiztosítási szerződéssel összefüggésben a visszafizetési kötelezettség a szerződés teljes tartamára vonatkozik, azaz nincs olyan türelmi idő, amelynek eltelte után már nem kellene teljesíteni a visszafizetési kötelezettséget.

A visszafizetési kötelezettséget vált ki minden olyan vagyoni érték kivonása, amely nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak, mint pl:

a szerződés visszavásárlása, részvisszavásárlása;
kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolása;
a díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több, mint hat havi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét) elszámolása;
a törvényi rendelkezésnek nem megfelelő járadékszolgáltatás; valamint
minden olyan szerződésmódosítás, - ideértve a biztosított személynek cseréjét is, amely nyomán a biztosítás már nem minősül nyugdíjbiztosításnak.

Nem terheli visszafizetési kötelezettség a biztosítás szerződőjét, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktalanul teljesülnek. Nem vált ki visszafizetési kötelezettséget az az eset sem, amikor a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg, vagy a biztosított által a nem elvárt díjon felül díjbefizetést teljesített elvárt díjra vezetik át.

Ha a visszafizetési kötelezettség szerződőváltást követően keletkezik, akkor a korábbi szerződők által tett rendelkezések összegét is hozzá kell számítani a visszafizetés alapjaként meghatározott összeghez.

A magánszemély visszafizetési kötelezettségét a biztosító köteles megállapítani, és a magánszemély részére kifizetett összegből – ha van ilyen – levonni, továbbá a szerződés megszűnését vagy a szerződésmódosítást követő hó 12. napjáig az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizetni. A biztosítónak bevallási kötelezettségét az adott évi 08-as havi adó és járulékbevallásban külön jogcímen kell bevallania. A megállapított levont és megfizetett személyi jövedelemadóról a biztosító igazolást állít ki a magánszemély részére. Amennyiben az adó levonására a biztosítónak nem volt módja, akkor az igazoláson fel kell tüntetnie az egészben vagy részben le nem vont összeget és felhívni a magánszemély figyelmét az adófizetési kötelezettség teljesítésére.

Ha a biztosító nem belföldi, hanem valamely más EGT tagállamban letelepedett, és a visszafizetési kötelezettség bekövetkezik, azt a magánszemélyeknek kell az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában bevallania és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig megfizetnie.

dr. Székely Zsuzsanna

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/