Adószámos magánszemély foglalkoztatása

ART 2011-02-13

Nyomtatás

Forrás: www.apeh.hu

___________________________________________

Kérjen ingyenes Önadózó bemutató számot!

Az Önadózó újság egy korábbi számának megküldésével Ön betekintést nyerhet abba a mûhelymunkába, amellyel havonta többezer vállalkozás, intézmény és tanácsadó részére nyújtunk szakmai információkat, megoldásokat adókötelezettségeik szakszerû teljesítéséhez. Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb - Számvitel a gyakorlatban, havonta 64 oldalon. A megadott postacimre megküldjük, jelezze e-mailben: info@onadozo.hu

___________________________________________

Adószámos magánszemély foglalkoztatása

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-törvény) 46. § (4) bekezdése szerint a kifizetõnek nem kell adóelõleget megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételbõl. Azonban ha a nem egyéni vállalkozóként, nem mezõgazdasági õstermelõként számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az adóelõleg levonását, a kifizetõ azt nem tagadhatja meg.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) pont 1. alpontja szerint a Tbj. alkalmazásában foglalkoztatónak minõsül bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képezõ jövedelmet juttat.

Abban az esetben, ha az adószámos magánszemély foglalkoztatására biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony keretében kerül sor, a foglalkoztató kötelezettsége a biztosítási jogviszony és az ezzel összefüggõ járulékfizetési kötelezettség megállapítása, a járulékok megfizetése, illetve levonása, ezek bevallása és megfizetése. Tehát a foglalkoztatói kötelezettségek teljes köre terheli a foglalkoztatót, amely kötelezettségek megállapítása során a biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszonyra vonatkozó szabályok figyelembevételével kell eljárnia.

A járulékfizetési kötelezettség alapja, a fizetendõ kötelezettségek:

Járulékalapot képezõ jövedelem [Tbj. 4. § k) pont 1-2. alpont]

az Szja-törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységbõl származó bevételbõl az adóelõleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerzõdésben meghatározott díj, a hivatásos nevelõszülõi díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerzõdésben meghatározott személyi alapbér, illetõleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerzõdésben meghatározott díj.

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (jellemzõen megbízási szerzõdés alapján, egyéni vállalkozónak nem minõsülõ vállalkozási jogviszonyban, illetve felhasználási szerzõdés alapján) személyesen munkát végzõ személy - a külön törvényben meghatározott közérdekû önkéntes tevékenységet végzõ személy kivételével – akkor válik biztosítottá, amennyiben az e tevékenységébõl származó, tárgyhavi járulékalapot képezõ jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetõleg naptári napokra annak harmincad részét (minimálbér a tárgyhónap elsõ napján érvényes minimálbér).

I. Az adószámos magánszemély bevételébõl a foglalkoztató nem állapít meg és von le adóelõleget:

a) A díjazás összege megalapozza a biztosítási jogviszonyt

Abban az esetben, ha az adószámos magánszemély bevételébõl a foglalkoztató adóelõleget nem állapít meg és nem von le, a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontját kell alkalmazni, mely szerint, ha a munkavégzést nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapozza meg, a szerzõdésben meghatározott díjat kell járulékalapot képezõ jövedelemnek tekinteni. Az adóelõleg levonását kérõ nyilatkozat hiányában – és ebbõl következõen költségnyilatkozat hiányában – a kifizetõnek a jövedelemtartalom megállapítására nincs lehetõsége, ezért ilyen esetben a szerzõdésben rögzített díj teljes összegét kell járulékalapnak tekinteni, és ennek figyelembevételével kell a járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni.

b) A díjazás összege nem alapozza meg a biztosítási kötelezettséget

Biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony hiányában járulékfizetési kötelezettség nem merül fel. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho törvény) 3. § (1) bekezdése szerint, abban az esetben, ha a kifizetõ az adóelõleg alapját képezõ jövedelem után adót (adóelõleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerzõ magánszemély 27 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja törvény szerint az összevont adóalapba tartozó, az adóelõleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után.

II. Az adószámos magánszemély nyilatkozata alapján a bevételbõl a foglalkoztató megállapítja és levonja az adóelõleget:

a) A díjazás összege megalapozza a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget

Járulékalapként az adóelõleg megállapításánál figyelembe vett jövedelmet kell figyelembe venni. (A magánszemély bevételébõl a nyilatkozat szerinti költséghányaddal csökkentett jövedelemrész.)

b) A díjazás összege nem alapozza meg a biztosítási kötelezettséget

Az Eho törvény 3. § (1) bekezdése szerint a kifizetõ az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelõleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után fizeti meg a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást.

Járulékmértékek

Amennyiben az adószámos magánszemély biztosítottá válik, a foglalkoztató 27 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A társadalombiztosítási járulékon belül a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerõ-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerõ-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerõ-piaci járulék 1 százalék.

A biztosítottól levont járulékok

A biztosított által fizetendõ nyugdíjjárulék mértéke

kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 10 százalék,
magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2 százalék.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. (A magánnyugdíj-pénztári tagok esetében a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti idõszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a magánnyugdíj pénztári tag részére juttatott járulékalapot képezõ jövedelemmel összefüggésben is 10 százalék mértékû nyugdíjjárulék levonása érdekében intézkedik a foglalkoztató.)
A biztosított által fizetendõ egészségbiztosítási- és munkaerõ-piaci járulék mértéke 7,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerõ-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerõ-piaci járulék 1,5 százalék.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére csak a nyugellátás folyósítás szünetelésének idõtartamára kötelezett, illetve munkaerõ-piaci járulékot nem kell fizetnie.

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetében a magánszemély a 1,5 százalék munkaerõ-piaci járulék megfizetésére nem kötelezett.

***

ÖNADÓZÓ - segítség a szakmai munkában!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 11 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2011. 1-12. hónapra 17.640,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra