Adózás, vállalkozás - Görögországban

ART 2010-05-04

Nyomtatás

Forrás: MTI

A közhit szerint az adóvitákat gyakran "harmadolással" szokták megoldani: az adóhatóság a neki járó összeg harmadát kapta meg, a másik harmad az adóbeszedõé, a harmadik harmad az adózó zsebében maradt.

_____________________________________________

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2010. év 1-12. hónapra: 17.640,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

_____________________________________________

A görög gazdasági válság hátterét érzékelteti a The New York Times athéni írása, amely azt kutatta, hol mutatható ki a görögök vagyona, és arra a következtetésre jutott, hogy mindenhol, csak nem az adóbevallásokban.

Athén gazdag északi elõvárosaiban, ahol a nyári hõmérséklet gyakran megközelíti a 40 fokot, alig 324 lakos tüntette fel adóbevallásában, hogy rendelkezik úszómedencével. Az adóhivatal egészen más eredményt kapott, amikor megvizsgálta a fényûzõ villákban bõvelkedõ térségrõl készült mûholdas felvételeket: 16.974 medencét számlált össze.

Görögországban az adócsalás valósággal életformának tekinthetõ. A jelenség fontos szerepet játszott a görög adóssághiány-válságban. Most, amikor az ország megkísérli pénzügyileg rendbe tenni háza táját, a kormány soha eddig nem tapasztalt módon célozza meg ennek a gyakorlatnak a felszámolását.

Különbözõ tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a kormány évente akár 30 milliárd eurót (kb. 8 ezer milliárd forint) is veszíthet az adócsalások miatt.

Joannisz Plakopulosz, akinek a többi újságkioszk-tulajdonoshoz hasonlóan a jövõben nyugtát kell adnia és regisztrálnia kell készpénz-bevételét a múlt hónapban elfogadott új adótörvények értelmében, így nyilatkozott a NYT-nal: "Meg kell tanulnunk, hogy nem szabad becsapni másokat és azt sem szabad hagynunk, hogy mások tegyék ezt."

A dolgokat azonban nem lesz könnyû megváltoztatni. A szakértõk szerint az adócsalás egy mélyen gyökerezõ megvesztegetési és korrupciós hagyomány részét képezi. Plakopulosz nem tagadja, hogy õ és barátai gyakran szórakoztak azzal, hogy mi az adófizetés megkerülésének legjobb módja.

Annak érdekében, hogy az országos egészségügyi rendszerben jobb elbánásban részesüljenek, a görögök rutinszerûen fakelakinak nevezett hálapénzt adnak az orvosoknak. (Fakelaki azt jelenti: kis boríték). Az állami alkalmazottak megvesztegetése annyira bevett gyakorlat, hogy az emberek a díjszabást is ismerik. Egy motor emissziós zöld kártyájáért például mintegy 300 eurót kell leperkálni.

A szakértõk szerint a legelszántabb adócsalók az egyéni vállalkozók (self-employed): ez nemcsak taxisokat, vendéglõsöket és villanyszerelõket jelent, hanem mérnököket, építészeket, ügyvédeket és orvosokat is. Amikor az adóhatóság nemrég megvizsgálta Athén Kolonaki nevû elegáns elõvárosában rendelõt fenntartó 150 orvos adóbevallását, a többség 30 ezer eurónál kisebb jövedelmet ismert el, 34 pedig 10 ezer euró alattit - ennél az összegnél már egyáltalán nem kellett adót fizetniük. Iliasz Plaszkovitisz, a pénzügyminisztérium fõtitkára, aki az adótörvények átdolgozását vezeti, erre így reagált: "Azon a környéken ennyi a lakbérre sem elég."

Plaszkovitisz elmondta, hogy a 11 milliós országban tavaly alig néhány ezer személy vallott be 100 ezer euró fölötti éves jövedelmet, holott a gazdagság jelei mindenfelé láthatók. "Igen sok ember, aki azon a házon kívül, amelyben él, hétvégi házzal, két gépkocsival és talán vitorlással is rendelkezik, azt állítja, hogy évi 12 ezer eurós jövedelme van" - mondta a NYT-nak a minisztériumi fõtitkár. "Ennyibõl fûteni sem lehet a házat."

A görög kormány 2010-ben azt a célt tûzte ki, hogy legalább 1,6 milliárd eurós adóbevételt érjen el - a görögökkel tárgyaló EU-illetékesek azonban ezt nem fogadták el. "Igen, ezt már sokszor hallottuk, de sohasem valósul meg" - felelték. Az elmúlt évtizedben a görög adóbevételek elmaradtak a gazdasági fellendüléstõl. Egy 2008 évi EU-jelentés szerint 2000 és 2007 között a GDP átlagosan 8,25 százalékkal, az adóbevétel viszont csak átlag 7 százalékkal nõtt.

A jelenség oka vitatott. Egyesek a hosszú török uralomnak tulajdonítják, mivel akkor a görögök megszokták, hogy a kormányt kijátszandó ellenségnek tekintsék. Mások azzal magyarázzák, hogy a görög demokrácia még fiatal. Bármi is az ok, a görögök számára a korrupció - mint azt Kosztasz Bakurisz, a Transparency International görögországi szervezetének elnöke elmondta a lapnak - mindennapos. "Ha elmennek a szerelõhöz, olcsóbb a javítás számla nélkül és jóval drágább számlával". Bakurisznak saját nõvére mondta el, hogy szégyell elismervényt kérni orvosától. "Hiába mondtam, hogy ez õrültség - õ így érzi."

Különbözõ tanulmányok szerint a görög árnyékgazdaság az ország GDP-jének 20-30 százalékát képviseli. Friedrich Schneider, a linzi Johannes Kepler egyetemen Európa árnyékgazdaságainak szakértõje: az õ véleménye szerint tavaly Görögország 25 százaléknál tartott, idén 25,2 százalékot vár. Összehasonlításként: az Egyesült Államokban szerinte 7,8 százaléknak felel meg ez az arány.

A pénzügyminisztérium szerint az új adótörvények hatásosabbak lesznek. A múltban például egész ágazatok számára "kivételként" lehetõvé tették, hogy az adózók saját maguk becsüljék meg jövedelmüket. Ha például az újságkioszkok tulajdonosai azt vallották, hogy évi 12 ezer euró a jövedelmük, ezt elfogadták tõlük. Most a kivételek többségét megszüntették és különbözõ ösztönzõkkel bíztatják az embereket arra, hogy kérjenek nyugtát. Emellett az adóhivatalt is átszervezik, új értékelési, ellenõrzési módszereket vezetnek be. Így például sok görög eddig vállalati kocsiként jelentette be luxuskocsiját. "Nincs szükség egy Porschéra ahhoz, hogy valaki Coca-Colát árusítson" - jegyezte meg Plaszkovitisz, aki szerint hamarosan lesznek eredmények, az adócsalók vállalkozásait felszámolják.

A NYT azonban hozzáfûzi, hogy sok görög szerint éppen az adóellenõröket a legkönnyebb megvesztegetni. A közhit szerint az adóvitákat gyakran "harmadolással" szokták megoldani: az adóhatóság a neki járó összeg harmadát kapta meg, a másik harmad az adóbeszedõé, a harmadik harmad az adózó zsebében maradt. Az adóhivatal a múltban sohasem követelt kemény fellépést az adócsalókkal szemben - mondta el a lapnak egy volt adóhivatali illetékes.

***

Egyéni vállalkozók és egyéni cégek kézikönyve 2010

Ez a könyv összefoglalóan tartalmazza mindazt, amit az új szabályok szerinti egyéni vállalkozásról és az egyéni cégrõl tudni kell. Szerzõ: Dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértõ, az Önadózó újság fõszerkesztõje. Formátum: hagyományos nyomdai elõállítású könyv. Terjedelem: 280 oldal. Kiadó: Adónet.hu Zrt. Megjelent: 2010 január 20-án. Ára: 4.900,-Ft + 740,-Ft szállítási költség összesen: 5.640,-Ft.

Megrendelés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra