Áfa-raktárba történõ betárolás

ART 2007-08-22

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa-törvény) rendelkezései az általános forgalmi adó tárgyát képezõ ügyleteket szabályozzák. Az áfa-raktár jogintézményének egyedüli célja a belföldön egyébként adóköteles ügylet adómentessé tétele az Áfa-törvény XVI/D. fejezetében meghatározott feltételek mellett.

Más jogszabály ehhez a jogintézményhez nem fûz jogkövetkezményeket. Az a tény, hogy egy belföldön található „A” helyrõl a terméket értékesítés nélkül a „B” helyen található áfa-raktárba fizikálisan betárolják, nem tartozik az áfa hatálya alá. Tehát az Áfa-törvény nem szabályozza (így értelemszerûen nem is tiltja) a termék értékesítés nélküli betárolását az áfa-raktárba, hiszen maga a raktárba történõ betárolás nem áfa hatálya alá tartozó ügylet. Ugyanakkor az Áfa-törvény 66/I. § (2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az áfa-raktárba történõ betároláshoz, illetve ehhez kapcsolódóan a beraktározási okmány vámhatóság által történõ igazolásához szükséges a termékértékesítésrõl kiállított számla másodpéldánya (mely tehát egy termékértékesítést feltételez a betárolást megelõzõen). Tehát, ha ennek ellenére a terméket értékesítés, így az értékesítésrõl kiállított számla hiányában fizikálisan mégiscsak beraktározták az áfa-raktárba, úgy ahhoz az Áfa-törvényben az áfa-raktárhoz fûzött jogi konzekvenciák nem kapcsolódnak, vagyis ezt az esetet úgy kell tekinteni az áfa alkalmazása szempontjából, mintha a termék normál belföldi raktárban lenne.

Tipikus esetben ugyanakkor – ti. ha a betárolást megelõzi egy termékértékesítés – az értékesítés teljesítését követõ betárolást fizikailag végezheti a szállító és a vevõ is, ennek a ténynek azonban a termékértékesítésre vonatkozó adómérték megállapítása tekintetében nincs relevanciája, ugyanis fizikai értelemben bármelyikük is tároljon be, áfa szempontból beraktározónak mindenképpen a beraktározandó terméket értékesítõ, azaz a szállító minõsül (Áfa-törvény 66/I. § (1) bekezdés 3. pont). Éppen ezért – a betárolás tényleges, fizikai folyamatától függetlenül – a szállítónak, mint beraktározónak a vevõ felé történõ termékértékesítése adómentes értékesítésnek minõsül (Áfa-törvény 66/J. § (1) bekezdés a) pont és 29. § c) pont). A vevõnek ezen adómentes értékesítés eredményeként eszközölt beszerzését – törvényi elõírás hiányában – nem kell szerepeltetnie a bevallásában.

Az eladó által teljesített termékértékesítés teljesítési helye Magyarország az Áfa-törvény 14. § (1) bekezdése alapján. Mivel az adómentesség nem Közösségen belüli adómentes termékértékesítés címén áll fenn (az eladó oldaláról nem teljesülnek az Áfa-törvény 29/A. § a) pontjában elõírt feltételek, hiszen a termékértékesítés közvetlen következményeként nem viszik ki Magyarország területérõl a terméket), illetve a beszerzés Közösségen belülrõl történõ termékbeszerzésnek sem minõsíthetõ a vevõ oldaláról, így az ügylet az összesítõ nyilatkozatban egyiküknél sem szerepeltethetõ.

(Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Fõosztály 9364/1/2007. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Fõosztály 8990166537)

Forrás: www.apeh.hu

Vissza az előző oldalra