Alkotmányellenes a luxusadóról szóló törvény

ART 2008-12-15

Nyomtatás

Forrás: MTI

________________________________________________

ÖNADÓZÓ - az adózók lapja

Megjelenik minden hónap elsõ napján. Elõfizetési díj 2009. évre még 13.205,-Ft (1-12. hó). Régi és új elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény. Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010. Elõfizetés: info@onadozo.hu

________________________________________________

Alkotmányellenes a luxusadóról szóló törvény

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint alkotmányellenes a luxusadóról szóló törvény, ezért a testület hétfõn hozott határozatában megsemmisítette a helyi adókról szóló törvény egy részét és a luxusadóról szóló törvény egészét - tájékoztatta az MTI-t az Ab. Az alkotmányellenesség és a megsemmisítés alapvetõ indoka az ingatlanokra megállapított adókötelezettség szabályozási módja.

    A megsemmisített rendelkezések a luxusadó esetén elõírták, illetve a helyi építmény- és telekadó esetén lehetõvé tették, hogy egy ingatlan után a helyi adókról szóló törvény mellékletében, valamint a helyi önkormányzati rendeletekben (azaz normatív módon) megállapított számított érték alapján fizessenek adót.
    Az Alkotmánybíróság szerint ellentétes az alkotmány több rendelkezésével, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló érték normatív meghatározásával szemben az adózók nem élhetnek ellenbizonyítással, valamint emiatt a jogorvoslat és az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata csak formális lehetõség.
    Az Országgyûlés 2005-ben fogadta el a luxusadóról szóló törvényt, amelynek alapján a 100 millió forint feletti értékû ingatlanok tulajdonosainak a 100 millió forint feletti érték 0,5 százalékát kell befizetniük az önkormányzatoknak, vagyis a törvény alapján egy új helyi adót alkotott a T. Ház.
    A pénzügyminiszter akkori becslése szerint a luxusadó kivetése a 3.200 önkormányzat közül mintegy 2.800-at nem érint, mivel a legtöbb településen nem található 100 millió forintnál értékesebb ingatlan.
    A luxusadó értékalapon mûködõ ingatlanadó volt. Az adó az önkormányzatok bevételét növelte, a fõvárosban a forrásmegosztási jogszabályok szerint illette meg a bevétel a kerületi és a fõvárosi önkormányzatot.
    A törvénytervezet általános indoklása szerint a társadalmi igazságosság, valamint a vagyonarányos közteherviselés érvényre juttatása követelte meg, hogy az átlagos életvitelû állampolgárokhoz képest lényegesen jobb életkörülmények között élõk nagyobb mértékben járuljanak a társadalmi közös feladatok ellátásának költségeihez.
    A törvénybe foglalt adóztatási célú értékelési módszertan szerint egyes lakóingatlan-fajtákhoz eltérõ négyzetméterárat adtak meg. A legmagasabb értékhatárt a fõváros I. kerületére adta meg a táblázat, ahol az egy lakásos lakóépületben lévõ lakásoknál 350-800 ezer forintos négyzetméterárat, míg a többlakásos épületekben található lakásoknál 300-700 ezer forintos négyzetméterárat jelöltek meg a törvényben. A legalacsonyabb árakat a XXI., a XX., a XV., a X. és a IX. kerületben adta meg a táblázat.
    Vidéken a megyei jogú városokra, a városokra és a községekre bontva adott meg négyzetméterárakat, külön a lakóházakra, illetve a többlakásos házakra, valamint az üdülõkre. A legalacsonyabb árakat megyei jogú városokra vonatkozóan Borsod-Abaúj-Zemplénben és Nógrádban állapították meg, a legmagasabbakat Zalában, Veszprémben és Gyõr-Moson-Sopron megyében.
    A törvény korrekciós tényezõket is felsorolt, amelyeket figyelembe lehetett venni a lakóingatlan értékelésénél, például, hogy mikor és milyen anyagból épült, milyen komfortfokozatú, milyen épületben található.
    A javaslat általános indoklása szerint mintegy négymillió lakás és félmillió üdülõ található Magyarországon, amelyekbõl az illetékfizetés alapján 10 ezer lakás és ezer üdülõépület értéke haladhatja meg a 100 millió forintot. Ezeknek összesen 30 ezer tulajdonosa lehet, az adózás alá esõ lakások, üdülõk átlagos értéke 120 millió forint, így évente mintegy egymilliárd forint adóbevételre számítottak az elõterjesztõk.
    Az adót az önkormányzati hatóság határozattal (kivetéssel) állapította meg.
    Az ingatlanok adózási szempontból érvényes értékét az Országgyûlés által elfogadott táblázatban szereplõ alsó és felsõ határok között határozták meg az önkormányzatok. Az önkormányzatok kijelölhettek övezeteket az értékelés megkönnyítésére, ehhez felhasználhatták az illetékhivatali adatokat. Az értékelés harmadik szakaszában a tulajdonosok bevallást nyújtottak be, a bejelentés tartalmazta a figyelembe veendõ korrekciós tényezõket és a hasznos alapterület nagyságát is, majd ennek alapján az önkormányzati adóhatóság számította ki az ingatlan számított értékét és a fizetendõ adót, amelyet határozatban közölt az adózóval. Az adóból levonható volt az adott ingatlan után megfizetett valamennyi helyi adó.
    A törvény 2006. január elsején lépett hatályba, s az önkormányzatoknak a 2006. és a 2007. évi forgalmi értékhatárokról szóló rendeleteiket 2006. március 31-ig kellett kihirdetniük.
    2007-ben úgy módosították a törvényt, hogy 2008-tól már nemcsak a magánszemélyeknek, hanem valamennyi ingatlantulajdonosnak fizetnie kell. A luxusadó mértéke nem változott: 0,5 százalék az ingatlan értékének 100 millió forintot meghaladó része után.

MTI

***
VAGYONGYARAPODÁS ÉS ADÓELLENÕRZÉS - Hogyan bizonyítsuk be vagyonunk adózott forrását? Kézikönyv adózóknak. Ára: 9.900,-Ft + 155,-Ft postaköltség. Szerzõ: dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértõ. A könyv hagyományos nyomdai elõállítású, terjedelme 132. oldal, iratmintákkal, esetgyûjteménnyel. Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. A könyv kereskedelmi forgalomba nem kerül. Megrendelés: info@adonet.hu www.vagyongyarapodas.hu

Vissza az előző oldalra