Alkotmányos a szuperbruttósítás

ART 2009-11-17

Nyomtatás

Forrás: MTI

Alkotmányos a szuperbruttósítás, miután ez az adóalap-kiegészítés egy korrekciós tényezõ - mondta ki az Alkotmánybíróság a januárban életbe lépõ személyi-jövedelemadó-változásokról kedden.

Az indítványozók, köztük Szabó Máté ombudsman azért fordultak az Ab-hoz, mert álláspontjuk szerint az adóalap-növelõ tételek bevezetése miatt adózni fog a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem, az állam a munkáltató által fizetett járulékok után keletkeztet a magánszemélyeknél adófizetési kötelezettséget.

Az Ab azzal utasította el a szuperbruttósítás alkotmányosságát vitató beadványokat, hogy az összevont adóalapba nem a munkáltató által ténylegesen fizetett társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás összege kerül be, csupán az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a társadalombiztosítási járulék, illetve az egészségügyi hozzájárulás mértékével korrigált összege.

A vizsgált rendelkezések alapján valójában nem a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék, mint az adóalany által meg nem szerzett jövedelem után kell adózni. Az szja jövõ évi módosításában szereplõ adóalap-kiegészítés csupán azt jelenti, hogy az adóalany által valóban megszerzett jövedelem összegét, az adóterhet nem viselõ járandóságok kivételével, korrigálni kell egy olyan, a ténylegesen megszerzett jövedelemre vetített tényezõvel, amely megegyezik a társadalombiztosítási járuléknak - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló törvényben meghatározott - általános mértékével, illetve az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint megállapított egészségügyi hozzájárulás mértékével.

A jogalkotó széles keretek között mérlegelhet a közteher mértékének megállapításakor és nagy szabadsággal rendelkezik abban a kérdésben is, hogy mit határoz meg a közteher tárgyaként. Az alkotmány azt írja elõ, hogy a közterhek viselésének a jövedelmi és vagyoni viszonyokhoz igazodóan, arányosan kell megtörténnie - mondta ki az Alkotmánybíróság.

Az Ab a szuperbruttóval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a jövõre életbe lépõ számítási módszer addig marad az alkotmányosság határain belül, amíg a korrekció kiindulási alapja az adóalany által ténylegesen megszerzett jövedelem, továbbá kétséget kizáróan kimutatható a közvetlen összefüggés az adóalany foglalkoztatásával, jövedelemszerzõ tevékenységével keletkezõ jövedelem és a korrekciós tényezõ és ezáltal az adó alapja között.

A szuperbruttóval kapcsolatban a testület kiemelte, hogy meg nem szerzett jövedelmet nem adóztatnak, az adó az alanyi kötelezettek teherviselõ képességével arányos marad.

A munkaadók továbbra sem látják értelmét a jövedelmek szuperbruttósításának. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) fõtitkára szerint ennek akkor lenne értelme, ha a minimálbért - amely több százezer, egyes számítások szerint egymillió embert érint - bevonták volna a bruttósítás hatálya alá. Így nem valósul meg, hogy minden munkajövedelem legyen adóköteles, amint az sem, hogy szélesedjen az adózók bázisa - mutatott rá.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a szuperbruttósítás csak egy egyszerû pr- fogás arra, hogy kisebb százalékos személyi jövedelemadó kulcsokat lehessen kommunikálni. A szakszervezetek nem tartják jó ötletnek a szuperbruttósítást, de elfogadják az Alkotmánybíróság döntését. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint a szuperbruttósítás a munkavállalói jövedelmeket nem befolyásolja jövõre. Mindez csak egy kommunikációs lehetõség a kormány számára, hogy bejelenthessen két alacsonyabb adókulcsot és egy magasabb sávhatárt - véli õ is. A LIGA Szakszervezetek nem ért egyet az Alkotmánybíróság állásfoglalásával, de természetesen tudomásul veszi - mondta Gaskó István, a szakszervezeti szövetség elnöke.

Az RSM DTM Hungary adó- és pénzügyi tanácsadó cég arra hívta fel a figyelmet: a jogalkotó a szuperbruttósítással együtt megemelte a kedvezményes adókulcs sávhatárát, az adójóváírás összegét és alkalmazhatósági körét, valamint csökkentette adókulcsokat is. Hegedüs Sándor, a cég adócsoportjának vezetõje úgy vélte, az Ab döntésével "nagy kõ esett le, mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazók szívérõl". Az elõbbinek nem kell a negatív döntés esetén keletkezõ bevételi kiesés pótlásával foglalkoznia, a társaságok többsége továbbra is a bérköltség szinten tartásával és járulékteher csökkenésével számolhat, a munkavállalók jelentõs része pedig akkor is profitálhat a jövõ évei adóváltozásokból, ha a bruttó jövedelme nem változik. Az RSM DTM Hungary számításai szerint a havi szja levonás jövõre minimálbér (71.500 forint) esetén 1.193 forinttal, a jelenlegi átlagbérnél (196.400 forint) 14.901 forinttal, 400 ezer forintos bérnél pedig 15.440 forinttal csökken.

***

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban
Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 9 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2010. év 1-12. hónapra: 16.380,-Ft. Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek. Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.
Elõfizetés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra