Az adóelőleg mérséklése
Forrás: Önadózó | Szerző: dr. Kovács Ferenc
Az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. E rendelkezés alapján tehát a bázis év adatai alapján megállapított adóelőleget az adóév tényleges helyzetéhez lehet igazítani. Írásunkban ismertetjük a vonatkozó szabályokat.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 42. § (1) bekezdése alapján az adóelőleg-fizetési kötelezettséget az adózó önadózás útján teljesíti. Adóelőleget a törvényben meghatározott azon adókra kell fizetni, amelyeknek alapját a teljes adóévre évi egy alkalommal kell (lehet) megállapítani és az Art. 2. számú mellékletében felsorolásra kerültek. Ezen adók körébe tartozik pl. a társasági adó, a helyi iparűzési adó. Az adó, illetőleg az adóelőleg bevallására egyrészt az Art. 1. számú melléklete tartalmaz rendelkezéseket, esetenként azonban maga az anyagi jogszabály állapít meg bevallási szabályokat.
1. A társasági adóelőleg
A társasági adó előleg összegét a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Taotv.) 26. §-a alapján az adózó számítja ki és az adóévet megelőző adóévről szóló adóbevallással egyidejűleg vallja be. A bevallott előleg az adóév július 1-jétől az azt követő év június 30-áig terjedő időszakra vonatkozik általában, azonban a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetében más időpontok érvényesek (az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak). A társasági adóelőleg kapcsán utalok még az Art. 33. § (8) bekezdésének rendelkezésére, mely szerint az adóévben átalakuló adózó az átalakulás napjától számított 30 napon belül társasági adóelőleg bevallást tesz.
Újdonság 2012-től, hogy a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég az EVA adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével az EVA adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege
a) az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes bevétel 1 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,
b) az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka minden más esetben.
2. A helyi iparűzési adóelőleg
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 41. § (1) bekezdése alapján a vállalkozó a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra - az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként - adóelőleget köteles a bejelentkezéssel (átalakulással) egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott - adóelőleget tartalmazó - bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.
Az előlegfizetési időszak – fő szabály szerint – a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, átalakulás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam.
3. Az adóelőleg mérséklése
Az Art. 42. § (2) bekezdése alapján az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól (társasági adó esetén az állami adóhatóságtól, helyi iparűzési adó esetén az önkormányzati adóhatóságtól), ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.
E rendelkezés alapján tehát a bázis év adatai alapján megállapított adóelőleget az adóév tényleges helyzetéhez lehet igazítani. Ez azt jelenti, hogy az adózó kérheti az adóhatóságtól az előleg módosítását, ha számításai szerint a tárgyévi várható adója nem éri el a fizetendő adóelőleg éves összegét.
Az adózónak a kérelmében be kell mutatnia, hogy a rendelkezésére álló információk és becslések alapján
- várhatóan hogyan alakulnak az üzleti évben gazdasági tevékenységének azon adatai, melyeket az adó számítása során figyelembe kell venni,
- másrészt számszakilag le kell vezetnie a várható adókötelezettség kalkulációját.
A kérelemmel érintett adónemet meghatározó tényezők függvényében általában célszerű az üzleti év tervezett eredmény-kimutatásának, az esetlegesen alkalmazásra kerülő korrekciós tényezők és adókedvezmények összegének, valamint társasági adó tekintetében a jövedelem-(nyereség-) minimum számításának bemutatását mellékelni a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében.
Amennyiben a kérelemben az adózó az előleg módosításának az indokoltságát számításaival nem támasztotta alá, - és a kérelem alapján az elbírálásához megfelelő információ nem áll rendelkezésre - az adóhatóság jogosult az adózót a hiánypótlásra felszólítani.
Az ügyintézési határidő az Art. 5/A. § (1) bekezdése alapján 30 nap, melybe azonban nem tartozik bele a hiánypótlás időtartama (vagyis a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő).
Az előleg mérséklés iránti kérelemnél megfelelő körültekintéssel célszerű az adózónak eljárnia tekintve, hogy az indokolatlan bázismérséklés mulasztási bírságot vonhat maga után [Art. 172. § (13) bekezdés].
4. Az adóelőleg megoszlásának módosítása
A leírtakon túlmenően az Art. 42. § (3) bekezdése alapján ha az adóelőleget az adóhatóság egyenlő részletekben írta elő, az adózó indokolt esetben kérheti, hogy az adóelőleget ettől eltérő összegekben fizethesse meg. E rendelkezés annyiban tér el az Art. 42. § (2) bekezdésében foglaltaktól, hogy itt a kérelem nem a tárgyév során fizetendő adóelőlegek összegének a csökkentésére irányul, hanem arra, hogy azt eltérő összegű részletekben fizethesse. A kérelem elbírálásakor az indokoltságot minden esetben vizsgálni kell. Ilyen indok lehet pl. az a körülmény, ha az adózó tevékenységének jellegéből következően az árbevétel (nyereség) egy-egy ciklusban eltérő összegben jelentkezik.
5. Határidők
Az Art. 42. § (4) bekezdése alapján az adóelőleg módosítását az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben lehet kérni. Lényeges, hogy az esedékesség napján benyújtott kérelem még nem tekinthető elkésettnek.
6. Az adóelőleg önellenőrzése
Előfordulhat, hogy az adózó tévedett a társasági adóelőlegének (vagy innovációs járulék előlegének) megállapításánál és bevallásánál. Ez esetben az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók, az összeg módosítása kizárólag az Art. 42.§ (2)-(4), illetve (6) bekezdése alapján történhet, mivel ezek speciális szabályok az önellenőrzés általános rendelkezéseihez képest, így ezeket kell alkalmazni.
Az önellenőrzési tilalom nem vonatkozik a társasági adóelőleg kiegészítés összegére, az arra vonatkozó bevallás önellenőrzéssel módosítható.
7. Szankció
Az Art. 172. § (13) bekezdése alapján az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.
E mulasztási bírság az Art. 42. § (2) bekezdéséhez kötődik. Mulasztási bírságot kell tehát fizetnie annak az adózónak, aki az előző időszak alapján előírt adóelőlegének mérséklését kéri az adóhatóságtól, és a mérséklésről bebizonyosodik, hogy az alaptalan volt. Ilyenkor a bírság az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.
A bírság 20 %-ig terjedő, tekintve, hogy a 172.§ (21) bekezdése szerint e mulasztás miatt is mérlegeléssel kell a konkrét bírságösszeget meghatározni. Mérlegelhető körülmény lehet pl. az adózó javára, hogy az adózó magasabb adófizetési kötelezettségét a kérelem benyújtásakor előre nem látható ok eredményezte.
/Az írás teljes terjedelmében az Önadózó 2012/5. számában olvasható!/
FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/
Vissza az előző oldalra
