Az egészségügyi szolgáltatási járulékról

ART 2011-08-03

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Az iskolai tanév befejeztével, diákok esetében fontos tudni, hogy a diákigazolványuk érvényessége végéig, október 31-ig alanyi jogon, az ezt követõ 45 napig passzív jogon jogosultak az ellátásra, ezután bejelentkezésre és járulékfizetésre válnak kötelezetté, ha addig nem válnak biztosítottá vagy jogosulttá.

_____________________________________

Kérjen ingyenes Önadózó bemutató számot!

Az Önadózó újság egy korábbi számának megküldésével Ön betekintést nyerhet abba a mûhelymunkába, amellyel havonta többezer vállalkozás, intézmény és tanácsadó részére nyújtunk segítséget, szakmai információkat, megoldásokat adókötelezettségeik szakszerû teljesítéséhez. Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb - Számvitel - Munkaügy a gyakorlatban, havonta 64 oldalon. A megadott postacimre megküldjük, jelezze e-mailben: info@onadozo.hu

__________________________________________

Egészségügyi szolgáltatási járulék aktuális kérdései

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség olyan alanyi kört érint, akik nem állnak biztosítási jogviszonyban és nem jogosultak egészségügyi ellátásra a társadalombiztosítási törvény alapján. (Tbj. 1997. évi LXXX. Törvény 16. § (1) bekezdés a)-p) és s)-t) pontja, 13. §.) Magyarországon a társadalombiztosítás egy olyan társadalmi kockázatközösség, melyben a részvétel mindenki számára kötelezõ és ez a részvételi kötelezettség, illetve fizetési kötelezettség teljesítése alapozza meg az egyes ellátásokra való jogosultságot.

Az iskolai tanév befejeztével, diákok esetében fontos tudni, hogy a diákigazolványuk érvényessége végéig, október 31-ig alanyi jogon, az ezt követõ 45 napig passzív jogon jogosultak az ellátásra, ezután bejelentkezésre és járulékfizetésre válnak kötelezetté, ha addig nem válnak biztosítottá vagy jogosulttá.

Természetesen egyéb biztosítási jogviszonyok megszûnése esetén is érvényesül a passzív biztosítotti jogosultság, amennyiben annak törvényi feltételei teljesülnek.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fix összegû kötelezettség, független a tényleges jövedelemtõl, ezért az egyéni vállalkozónak is, illetve a társas vállalkozásnak is meg kell fizetnie a kiegészítõ tevékenységet folytatónak minõsülõ tagja után. Nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot arra az idõtartamra, amely alatt a vállalkozó keresõképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott, ügyvédként, szabadalmi ügyvivõként, közjegyzõként fennálló kamarai tagsága szünetel, vagy egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.

Amennyiben az egyéni vállalkozónak nincs más biztosítási jogviszonnyal járó jogviszonya és az egészségügyi szolgáltatás igénybe vételére egyéb jogcímen sem jogosult, akkor köteles bejelentkezni az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, mely kötelezettség a szüneteltetés kezdõ napjától fenn áll (e kategóriában nincs passzív jogon történõ ellátás!)

Külföldön élõk, dolgozók esetében a biztosítási jogviszony illetve a fizetési kötelezettség attól függ, hogy mely országban folytatnak keresõ tevékenységet.

Az Európai Gazdasági Térségben valamint az ún. „egyezményes államban” munkát vállalók az adott államban kötelesek a járulékfizetésre. Az úgynevezett harmadik államban munkát vállalók, ha Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkeznek, a külföldi munkavállalás idõtartamára is kötelezettek az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre történõ bejelentkezési kötelezettséget a belföldi magánszemély, a ’T1011-es adatlapon teljesítheti. A bejelentõlap alapján az állami adóhatóság mindaddig „automatikusan” terheli az egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemély adóazonosító jelén nyilvántartott folyószámláján, amíg a változás, megszûnés a jelzett adatlapon benyújtásra nem került.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti, azonban az adóhatóság akkor is az eredeti kötelezett folyószámláján írja elõ a havi járulék kötelezettségeket.

Az átvállalásról a kötelezettnek 15 napon belül – a 11T1011-es nyomtatványon- kell bejelentést tennie a NAV felé, mely az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.

A kötelezettség mértéke 2011. január 1-jétõl havonta 5100 Ft, melyet a tárgyhónapot követõ hó 12-ig kell teljesíteni. Idõarányos járulékfizetési kötelezettség esetén egy naptári napra az 5100 Ft harmincad részét kell figyelembe venni, azaz napi 170 Ft-ot.

A fizetési kötelezettség teljesíthetõ készpénz-átutalási megbízással (csekken), banki átutalással - NAV „Egészségbiztosítási Alapot megilletõ bevételek” elnevezésû 10032000-06056229 számú számlaszámra -, illetve a kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyás fizetéssel is.

Forrás: www.apehh.hu
Kóczánné Gazsó Ágnes
Adóügyi Koordinációs Osztály munkatársa
NAV Közép-dunántúli Regionális Adó Fõigazgatósága

***

A cégmenedzselés kézikönyve

Ez a könyv nem elvont magasságokba vezeti az olvasót, hanem ismerõs terepre, a saját cégébe invitálja vissza: e könyvben egy speciálisan magyar cégbemutatót tartunk a cégtulajdonosnak a saját cégérõl. Rendre visszatérõen arra késztetjük, hogy õ a saját cégére vonatkoztassa az ideális kkv-ról felvázolt prezentációnkat. A cégmenedzselés kézikönyve - átfogja a cégvezetés összes területét - a szervezéstõl, vezetéstõl, munkaügyeken, a marketingen át az adózásig, rálátást ad a könyvelésre is. Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2011. Terjedelem: 735. oldal. Ára: 9.900,-Ft - de most 20% kedvezménnyel: 7.350,-Ft + 820,-Ft postaköltségel itt: info@cegmenedzseles.hu

Vissza az előző oldalra